Bencsik Gábor Rákay Philip árulózásáról: A hazafiasság nem mentség a tehetségtelenségre

  • narancs.hu
  • 2024. március 31.

Belpol

Egyébként meg nem érti, hogy egy magyar ember miért akar magának angol nevet. 

„Rákay Kálmán, aki szereti Philipnek szólíttatni magát, bár nem tudom, egy magyar ember miért akar angol nevet magának, szóval Rákay Kálmán holywoodi léptékú pénzből csinált egy filmet 1848. március 15-ről. Olyan, amilyen, egyeseknek tetszik, másoknak nem.Hogy Rákay Kálmán a rendelkezésére álló összes fórumon dicséri és dicsérteti a maga produkcióját, az legföljebb ízléstelen, de ilyet már láttunk. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a hazafiasságot összemossa a saját művészi teljesítményével, és pusztán a témaválasztásra alapozva hazafi kötelességnek minősíti a produkciójának elismerését, a bírálatot pedig hazafiatlannak, sőt egyenesen árulásnak nevezi” – írja Bencsik Gábor, a Demokrata munkatársa a Facebookon. 

Mint ismert, Bencsik Gábor testvére, Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője lehúzta a 6 milliárd forintból elkészült Petőfi-filmet. Bencsik András azt írta, „rossz dolog egy hazafiasnak szánt műalkotásról rosszat írni, de még annál is rosszabb egy ilyen műalkotást végignézni. Márpedig a Most vagy soha! című film minden vonatkozásban rossz lett, amit a rengeteg ráköltött pénz sem tesz elviselhetőbbé.”

A filmet jegyző producer és kormánypárti influenszer, Rákay Philip nem vette jó néven a kritikát, és gyakorlatilag lejúdásozta Bencsik Andrást a Facebookon. „Kétezer éves történet. Nagycsütörtökön és nagypénteken mindenkiről kiderül, kicsoda is valójában…” – fogalmazott. 

Bencsik Gábor erre a megjegyzésre reagált vasárnap a közösségi oldalán. Mint fogalmazott, „Galsai Pongrác, a nagyivó író mondta egyszer, hogy az antialkoholizmus nem mentség a tehetségtelenségre. A hazafiság sem az. Ha nemzeti színekbe csomagolva a dilettantizmus is elismerést arat, abból hamar kontraszelekció lesz, amiből pedig elkerülhetetlenül hanyatlás következik. Egy társadalom legnagyobb értékei közé tartozik, hogy képes-e a köreiben létrejött alkotásokat és alkotóikat a maguk jelentősége szerint értékelni. Ha elveszíti ezt a képességét, az egész közösség megfizeti az árát. A Most vagy soha helyes értékelését nem Rákay Kálmántól várom, ez nem is az ő dolga, neki ebben nem osztottak szerepet. Az értő kritika feladata, hogy közéleti elfogultságoktól mentesen magát a művet minősítse. Rákay csupán annyit tehet, hogy okul belőle”. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk