Bérgyilkosnak adta ki magát, zsarolt, most azt mondta, viccelt

Belpol

Ezt a „viccet” a Gyulai Törvényszék hétfői jogerős ítéletében végül 2 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztéssel büntette. A vádlott és védője az ellentmondó tanúvallomásokra és arra hivatkozott a felmentést kérve, hogy komolytalan volt egy emberéletért csak 500 ezer forintot kérni. Igaz, megkapta.

A vádirat szerint 2019. augusztus 28-án a délutáni órákban hívta fel a sértettet az ügy akkor 43 éves kötegyáni vádlottja, hogy találkozót beszéljen meg vele. A két férfi szokatlan és kies helyen, a Békés megyei Méhkeréket Újszalontával összekötő úton találkozott, ahol a sértett K. gépkocsijába ült, amivel a mindössze száz ember lakta Újszalonta irányába indultak. Útközben K. Attila azzal fenyegette meg a másik férfit, hogy egy ugyancsak kötegyáni férfi felbérelte, „tegye el láb alól”. Az „indok” az volt, hogy a férfi összeköltözött a feleségével, amit a megbízó nem tud elfogadni. A vádlott azt mondta a sértettnek, hogy amennyiben aznap 20 óráig átad 500 ezer forintot, akkor nem teljesíti a feladatot – ellenkező esetben két társával végez vele.

A kért pénzt a jómódú vállalkozó a megadott határidőre átadta a magát bérgyilkosnak nevező férfinak, aki valójában zsaroló volt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a vádlottat ténylegesen nem bérelte fel senki arra, hogy megölje a sértettet. Szándéka a fenyegetéssel kizárólag arra irányult, hogy a félmillió forintot gyorsan megszerezze. A fenyegetés komoly félelmet keltett az érintettben. Emiatt az első fokon eljáró Gyulai Járásbíróság 3 év 2 hónapos letöltendő szabadságvesztésre ítélte K. Attilát, aki 4 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltott.

"Nem nyomatékosított fegyverrel"

A vádlott és védője azonban nem fogadta el ezt az ítéletet, ezért elsősorban felmentésért, másodsorban jelentős mértékű enyhítésért fellebbezett. A Gyulai Törvényszéken hétfőn megtartott tárgyaláson előadták, hogy az ellenük szóló tanúvallomások, megítélésük szerint, komoly ellentmondásokat mutatnak, de azt is elgondolkodtatónak tartották, hogy a feljelentés a történtek után több mint egy hónappal később született meg.

A vádlott ügyvédje úgy érvelt, a 21. század társadalmi és gazdasági körülményei között egy átlagos tájékozottságú ember számára nyilvánvalónak kellett lennie, hogy egy emberéletért roppant kevés pénz félmillió forint. Így sokkal inkább komolytalannak és viccesnek nevezhető a követelt pénz nagysága. Főként, hogy ezt az átlagnál jobb körülmények között élő vállalkozótól kérték. Majd arról szólt, hogy nemrégiben 1 millió eurót kértek egy magyarországi pékség tulajdonosának életéért.

„K. Attila kérését nem nyomatékosította fegyverrel és nem hozott maga mellé még két embert, akikkel közösen végrehajtotta volna a bérgyilkosságot, ezért sem komolyan vehető ez a történet” – érvelt a vádlott mellett védője.

Hátrányt szenved származása miatt?

A történet középpontjában egy olyan hölgy áll, aki feleségként bár nem volt a hűség szobra, de arra senki nem gondolt, hogy emiatt valaki magát bérgyilkosnak adja ki és úgy zsarolja meg azt a férfit, aki elszerette a nőt a férjétől. A hétfői tárgyaláson a Tatai Mónika vezette büntetőtanács elutasította a vádlott védőjének azt az indítványát, hogy védencénél pszichiátriai vizsgálatot végezzenek.   

A tárgyaláson előre megírt vallomásában K. Attila vádlott egy összeesküvés-elméletet is felvázolt, amelynek végén ő lett az áldozat. Majd elmondta, volt olyan vallomása is a sértettnek, hogy a történtek miatt nem érzett testi fenyegetést, aztán egy kis számtanórát tartott. Eszerint ha 500 ezer forintért tényleg meg akarta volna ölni két társával a vállalkozót, akkor mindegyikükre fejenként csak 166 ezer forint jutott volna, ami nevetséges összeg, arról nem beszélve, hogy ő jómódban él. Emellett megkérdőjelezett egy olyan tanúvallomást, amelyet szerinte gyógyszerek hatása alatt, bódult állapotban tett meg az ellene valló nő.

Végül K. Attila azzal érvelt, most is hátrányt szenved származása miatt, mert hiába dolgozik, bizonyítva, hogy hasznos tagja tud lenni a társadalomnak, nem neki, hanem a „magyar embereknek” hisznek.

A védelem érveit nem osztotta a Gyulai Törvényszék büntetőtanácsa, s ezért, bár valamelyest enyhített az első fokon hozott ítéleten, de zsarolás miatt 2 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélete a jelenleg Békéscsabán olvasztárként dolgozó vádlottat.

Korábban az Interpol körözte

K. Attila korábban a kötegyáni roma kisebbségi önkormányzat elnöke volt, a törvénnyel pedig nem először gyűlt meg a baja. 2014 januárjában elfogató parancsot adtak ki ellene az Egyesült Királyságban, az Interpol pedig egy hónappal később, februárban rendelte el a körözését. 2014 márciusában az akkor emberkereskedelemmel gyanúsított kötegyáni férfit a Készenléti Rendőrség munkatársai fogták el a Nyíregyházától 12 kilométerre lévő Napkoron. K. Attilát a lapok összefüggésbe hozták azzal a bandával, amelyik Nagy-Britanniába több tucat magyar nőt vitt ki, majd prostitúcióra kényszerített. Elfogása után a magyar rendőrök átadták brit kollégáiknak a gyanúsítottat, aki később Brightonban állítottak bíróság elé. Végül kedvezménnyel szabadult, de kitiltották a szigetországból.

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.