Magyar Narancs: Nem jöttél el a tárgyalásra, amire olyan régóta készültél. Miért? (Korábbi interjúnk a tárgyban itt olvasható.)
G. Szabó Dániel: Dolgoznom kellett. Gondoltam, ha nem megyek el, akkor sem történik semmi tragédia, mert Fazekas Tamás ügyvéd tökéletesen ellátja a képviseletemet. Az Index belpolitikai rovatánál vagyok jelenleg újságíró-gyakornok, és aznap éppen egy másik tárgyalásról kellett összeállítanom tudósítást: betiltott a rendőrség egy tüntetést a kínai miniszterelnök érkezésekor, mert állítólag a közlekedést akadályozták volna. A lényeg, hogy bíztam az ügyvédemben. Mostantól egyébként nem vele fogok dolgozni, a TASZ egy másik munkatársa fogja segíteni az ügyet a továbbiakban.
MN: Az alperes, az ELTE átvette a kormány ,,visszaélésszerű adatigénylés”-elméletét. Meglepett?
GSZD: Igen, az vicces volt. De mivel ez egy bírósági tárgyaláson hangzott el, mégis komolyan kell vennem. Egyrészt ennek semmi jogi relevanciája nincsen – egyszerűen azért, mert nem tartalmazza ezt a terminust a magyar infótörvény. „Általános visszaélésszerű joggyakorlásról” beszéltek, ami létező általános fogalom, ám ezt nem támasztották alá. Ez a vád számomra nem tűnt úgy, hogy összefüggene a kormánypárttól ismert érvvel, amire alapozva meg akarták változtatni az infótörvényt. A kettő tartalma ugyanaz, lehet szó egyfajta ihletforrásról az alperes részéről, mégsem hoznám bele a kormányt a képbe. Ez a per egy jogvitáról szól az egyetemmel szemben, amit egy hallgató indított a TASZ-szal és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal az oldalán.
| ||
MN: Az alperesek felvetették, hogy alkalomadtán vissza fogsz élni a megkapott adatokkal.
GSZD: Nem akarok velük visszaélni. Erre az érvre Fazekas Tamás is válaszolt a tárgyaláson: ez a kérdés nem ennek a pernek a tárgyához tartozik, ha visszaélnék velük, akkor majd lehet büntetőeljárást vagy személyiségi jogi pert indítani. Rendszeresen megkapom a HÖK-ösök részéről azt az érvelést, hogy ez az egész per ,,bosszú” a részemről, mert amikor indultam a választáson, nem választottak meg. Azonban örömmel mondhatom, hogy annál sokkal jobb életem van, mint hogy éveket szánjak a HÖK tönkretételére. Ez az átlátszóságról szól, nem a lejáratásról. Ott van, ott volt 21 millió forint évente, és nem tudjuk, kik kapják. Azt hiszem, ennek a problémának a megoldása még eltart egy ideig, de biztos, hogy nyilvánosságra fogom hozni a megkapott adatokat. A célom az, hogy legyen nyilvános a lista, és meg lehessen kérdezni a képviselőket az általuk elköltött pénzekről. De nemcsak ez a fontos, hanem hogy benne legyen a HÖK-ösök fejében az a tény, hogy esetleg nyilvánosságra kerülhetnek a kiadásaik. Ez egy visszatartó erő a korrupcióval szemben. Könnyebb lesz azután a HÖK-től bármit kérdezni.
MN: A hallgató nem lát el közfeladatot. Mivel a HÖK szuverén hallgatókból áll, az sem lát el közfeladatot. Az intézményes hallgatói érdekképviseletnek semmi köze sincs az egyetemhez, mert az SZMSZ-ben nem szerepel név szerint. Ezenkívül az ELTE alapító okirata a közfeladatok taxatív felsorolásában nem tartalmaz olyan feladatokat, amiket a HÖK ellát… Csak néhány az alperes érveiből. Mit szólsz ehhez?
GSZD: Ha egy hallgató bejut a parlamentbe, az alperes érvelése szerint ott országgyűlési képviselőként sem látna el közfeladatot, hiszen hallgató. A HÖK demokratikusan megválasztott képviselőkből áll, és feladata a hallgatói érdekképviselet ellátása, mint az a nevében is benne van. Az egyetem közfeladatot ellátó szerv. Az SZMSZ-nél a felsőoktatási törvény magasabb jogszabály, amiben benne van, hogy a HÖK az egyetem része. Az Nftv. és a vonatkozó kormányrendelet is jogokat ad a HÖK-nek az egyetemi szenátusban és a gazdasági irányító testületben. A szenátus az egyetem legfőbb döntéshozó szerve, az egyetem alapító okiratában benne van, hogy milyen sokrétű közfeladatokat lát el. Tulajdonképpen bármilyen közfeladathoz, ami benne van az alapító okiratban, ahhoz a szenátusnak köze van. A HÖK-ösök a szenátus 20-25 százalékát teszik ki. Hogy mit szólok hozzá? Bullshit.
MN: Amikor megindítottad a pert, az ELTE jogi karán elterjedt a pletyka, hogy egy tekintélyes ügyvéd tanár, talán valaki a polgári eljárásjogi tanszékről fogja képviselni az egyetemet. Ehhez képest két fiatal ügyvédjelölt jelent meg a tárgyaláson. Felmerül a megfigyelőben a kérdés: vajon nem adtak bele mindent, nem vették komolyan a problémát?
GSZD: Valószínűleg azért a Jaczkovics Ügyvédi Iroda képviseli az egyetemet, mert már hosszú ideje általános megbízási szerződése van minden, az ELTE-vel kapcsolatos ügyvédi munkára. Ezért havonta 1,5 millió forintot fizet ki az ELTE az ügyvédi irodának. Ezt egyébként azért tudom, mert közérdekű adat, és a szerződéslista fenn van az egyetem honlapján. Nem az a lényeg, hogy ki jelenik meg a tárgyaláson, attól még készíthették elő az anyagot komoly ügyvédek.
MN: Ezután is számíthat rád a közönséged mint közérdekű adatigénylőre?
GSZD: Nem tervezek nagy közérdekű adatigénylő-karriert befutni. Nem kutakodom mindennap az után, hogy kit lehetne beperelni. Most újságíróként dolgozom, és ez tetszik.
MN: Nagy horderejű lesz a magyar egyetemek és HÖK-ök életében, ha egyszer megszületik ez a döntés. Az első tárgyalás után hogy látod, mi lesz ebből?
GSZD: Besütnek majd az átláthatóság sugarai, bevilágítják a HÖK-irodák sötét bugyrait, ez a terv.
