Aki beperelte az ELTE-t II.

„Besüthet a fény a HÖK-irodák sötét bugyraiba”

  • M. K. B.
  • 2013. augusztus 4.

Belpol

Elméleti kérdésen fog eldőlni a hallgatói érdekképviselet költségvetésének átláthatósága: a bíróságra vár annak eldöntése, hogy „közfeladatot ellátó szervnek” minősül-e a Hallgatói Önkormányzat. Az első nyári tárgyalásról és közéleti karrierjéről beszélgettünk újra az egyetem elleni per elindítójával, G. Szabó Dániel joghallgatóval.

Magyar Narancs: Nem jöttél el a tárgyalásra, amire olyan régóta készültél. Miért? (Korábbi interjúnk a tárgyban itt olvasható.)

G. Szabó Dániel: Dolgoznom kellett. Gondoltam, ha nem megyek el, akkor sem történik semmi tragédia, mert Fazekas Tamás ügyvéd tökéletesen ellátja a képviseletemet. Az Index belpolitikai rovatánál vagyok jelenleg újságíró-gyakornok, és aznap éppen egy másik tárgyalásról kellett összeállítanom tudósítást: betiltott a rendőrség egy tüntetést a kínai miniszterelnök érkezésekor, mert állítólag a közlekedést akadályozták volna. A lényeg, hogy bíztam az ügyvédemben. Mostantól egyébként nem vele fogok dolgozni, a TASZ egy másik munkatársa fogja segíteni az ügyet a továbbiakban.

MN: Az alperes, az ELTE átvette a kormány ,,visszaélésszerű adatigénylés”-elméletét. Meglepett?

GSZD: Igen, az vicces volt. De mivel ez egy bírósági tárgyaláson hangzott el, mégis komolyan kell vennem. Egyrészt ennek semmi jogi relevanciája nincsen – egyszerűen azért, mert nem tartalmazza ezt a terminust a magyar infótörvény. „Általános visszaélésszerű joggyakorlásról” beszéltek, ami létező általános fogalom, ám ezt nem támasztották alá. Ez a vád számomra nem tűnt úgy, hogy összefüggene a kormánypárttól ismert érvvel, amire alapozva meg akarták változtatni az infótörvényt. A kettő tartalma ugyanaz, lehet szó egyfajta ihletforrásról az alperes részéről, mégsem hoznám bele a kormányt a képbe. Ez a per egy jogvitáról szól az egyetemmel szemben, amit egy hallgató indított a TASZ-szal és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal az oldalán.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Az alperesek felvetették, hogy alkalomadtán vissza fogsz élni a megkapott adatokkal.

GSZD: Nem akarok velük visszaélni. Erre az érvre Fazekas Tamás is válaszolt a tárgyaláson: ez a kérdés nem ennek a pernek a tárgyához tartozik, ha visszaélnék velük, akkor majd lehet büntetőeljárást vagy személyiségi jogi pert indítani. Rendszeresen megkapom a HÖK-ösök részéről azt az érvelést, hogy ez az egész per ,,bosszú” a részemről, mert amikor indultam a választáson, nem választottak meg. Azonban örömmel mondhatom, hogy annál sokkal jobb életem van, mint hogy éveket szánjak a HÖK tönkretételére. Ez az átlátszóságról szól, nem a lejáratásról. Ott van, ott volt 21 millió forint évente, és nem tudjuk, kik kapják. Azt hiszem, ennek a problémának a megoldása még eltart egy ideig, de biztos, hogy nyilvánosságra fogom hozni a megkapott adatokat. A célom az, hogy legyen nyilvános a lista, és meg lehessen kérdezni a képviselőket az általuk elköltött pénzekről. De nemcsak ez a fontos, hanem hogy benne legyen a HÖK-ösök fejében az a tény, hogy esetleg nyilvánosságra kerülhetnek a kiadásaik. Ez egy visszatartó erő a korrupcióval szemben. Könnyebb lesz azután a HÖK-től bármit kérdezni.

MN: A hallgató nem lát el közfeladatot. Mivel a HÖK szuverén hallgatókból áll, az sem lát el közfeladatot. Az intézményes hallgatói érdekképviseletnek semmi köze sincs az egyetemhez, mert az SZMSZ-ben nem szerepel név szerint. Ezenkívül az ELTE alapító okirata a közfeladatok taxatív felsorolásában nem tartalmaz olyan feladatokat, amiket a HÖK ellát… Csak néhány az alperes érveiből. Mit szólsz ehhez?

GSZD: Ha egy hallgató bejut a parlamentbe, az alperes érvelése szerint ott országgyűlési képviselőként sem látna el közfeladatot, hiszen hallgató. A HÖK demokratikusan megválasztott képviselőkből áll, és feladata a hallgatói érdekképviselet ellátása, mint az a nevében is benne van. Az egyetem közfeladatot ellátó szerv. Az SZMSZ-nél a felsőoktatási törvény magasabb jogszabály, amiben benne van, hogy a HÖK az egyetem része. Az Nftv. és a vonatkozó kormányrendelet is jogokat ad a HÖK-nek az egyetemi szenátusban és a gazdasági irányító testületben. A szenátus az egyetem legfőbb döntéshozó szerve, az egyetem alapító okiratában benne van, hogy milyen sokrétű közfeladatokat lát el. Tulajdonképpen bármilyen közfeladathoz, ami benne van az alapító okiratban, ahhoz a szenátusnak köze van. A HÖK-ösök a szenátus 20-25 százalékát teszik ki. Hogy mit szólok hozzá? Bullshit.

MN: Amikor megindítottad a pert, az ELTE jogi karán elterjedt a pletyka, hogy egy tekintélyes ügyvéd tanár, talán valaki a polgári eljárásjogi tanszékről fogja képviselni az egyetemet. Ehhez képest két fiatal ügyvédjelölt jelent meg a tárgyaláson. Felmerül a megfigyelőben a kérdés: vajon nem adtak bele mindent, nem vették komolyan a problémát?

GSZD: Valószínűleg azért a Jaczkovics Ügyvédi Iroda képviseli az egyetemet, mert már hosszú ideje általános megbízási szerződése van minden, az ELTE-vel kapcsolatos ügyvédi munkára. Ezért havonta 1,5 millió forintot fizet ki az ELTE az ügyvédi irodának. Ezt egyébként azért tudom, mert közérdekű adat, és a szerződéslista fenn van az egyetem honlapján. Nem az a lényeg, hogy ki jelenik meg a tárgyaláson, attól még készíthették elő az anyagot komoly ügyvédek.

MN: Ezután is számíthat rád a közönséged mint közérdekű adatigénylőre?

GSZD: Nem tervezek nagy közérdekű adatigénylő-karriert befutni. Nem kutakodom mindennap az után, hogy kit lehetne beperelni. Most újságíróként dolgozom, és ez tetszik.

MN: Nagy horderejű lesz a magyar egyetemek és HÖK-ök életében, ha egyszer megszületik ez a döntés. Az első tárgyalás után hogy látod, mi lesz ebből?

GSZD: Besütnek majd az átláthatóság sugarai, bevilágítják a HÖK-irodák sötét bugyrait, ez a terv.

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.