A „KGBéla” néven elhíresült egykori jobbikos politikus ellen Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben vádat emelt az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt. A volt európai parlamenti képviselő és három társa ügyében szeptember 24-én hirdetett ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék
| ||
Kovács az utolsó szó jogán előadott védekezésében visszautasította a kémkedés vádját, kijelentette, hogy európai parlamenti képviselőként 2010-2019 között kizárólag Magyarország érdekeit képviselte, és nem segített semmiféle idegen titkosszolgálatot, a költségvetési csalás vádjával kapcsolatban ugyanakkor elismerte, hogy hibázott, de kiemelte, hogy az okozott kárt megtérítette az Európai Parlamentnek.
A vád szerint a képviselő 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat azért, hogy bomlassza az Európai Unió intézményeit és kedvezzen az orosz érdekeknek. A költségvetési csalásra és hamis magánokiratok felhasználására vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a képviselő tettesként, három társa pedig bűnsegédként szerepelt. A vád szerint több mint 21 ezer euró (vagyis több mint 6 millió forint) vagyoni hátrányt okoztak az Európai Parlamentnek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, az ügyész Kovács Bélára letöltendő fegyházbüntetést, a három megvádolt gyakornokra felfüggesztett szabadságvesztést kért.
Holdampf Gusztáv a Budapest Környéki Törvényszék bírója az ítéleti tényállás ismertetésekor elmondta: Kovácsot beszervezte a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz hírszerző, ám Kovács Béla nem végzett kémtevékenységet.
„Kovács Béla 2005-ben lépett be a Jobbikba, ahol azonnal meg is alapította a párt külügyi bizottságát, de a nyilvánosság ezenkívül mást nemigen tudott a magát üzletembernek nevező Kovácsról. 2006-ban a párt XIII. kerületi elnöke lett, 2008-tól pedig a fővárosi szervezet alelnöke. Kovács pártbeli felemelkedésével párhuzamosan következett be a Jobbik oroszbarát fordulata.” – írtuk a Kovács ügyével részletesebben foglalkozó korábbi cikkünkben. Akkor megkérdeztük Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját is, szerinte a putyini Oroszországgal korábban rendre kritikus Jobbik a 2008-as grúz konfliktusban már feltűnően az orosz álláspontra helyezkedett, ahogyan a 2013-as ukrán forradalom idején is. „Azokat a pártokat, melyek az ő nézőpontját közvetítették, egyre erősebben kezdte támogatni Oroszország, persze pénzzel is” – tette hozzá Krekó.
Kovács az ítélethirdetés előtt elmondta, álláspontja szerint a büntetőeljárásnak egyértelmű politikai motivációja van: az általa képviselt párt erodálása. Ezt pedig nem csak az támasztja alá – fogalmazott a volt EU-s képviselő –, hogy 2014-ben az európai parlamenti választás befolyásolása érdekében robbantották ki az úgynevezett kémbotrányt néhány nappal a voksolás előtt, de az azóta eltelt években a Jobbikkal történtek is.
A Kovácsra kiszabott fegyházbüntetés végrehajtását a bíróság három évre felfüggesztette, három egykori gyakornokát a bíróság szintén bűnösnek találta, őket három év próbaidőre bocsátotta.
