Csendesebb lett a sorosozás, most a nemzetféltés meg a gonosz, nagy, igazságtalan EU lettek az orbáni hívószavak. Ezúttal a Magyar Tudományos Akadémián tartott könyvbemutatót választotta kampánya helyszínéül a miniszerelnök.
Hogy a két dolognak mi köze volt egymáshoz, arról nem lehet tudni, mert zsebkönyvtárról, úgy tűnik, nem sok szót szólt, ehelyett Orbán azt a víziót próbálta pellengérre állítani, miszerint az EU a tagállami jogok visszaszorítására és egy „európai egyesült államok” létrehozására törekszik, amely azt jelentené, hogy „nekünk egy bevándorlókontinensünk lesz” bevándorlóországgá tett Magyarországgal.
Az Európai Bizottság is megkapta a magáét. Orbán szerint, mivel a szervezet nyíltan politikai testületként tüntette fel magát, feladta elvi semlegességét, ez azonban az EU-n belüli együttműködés lerombolásához vezet, mert intézményesíti a kettős mércét: mindig a nagyobbak javára és a kisebbek rovására, és az „Európai Bizottság mint a szerződés őre” elvének a felborítása alapjaiban rázza meg az európai intézményrendszert.
A retorika évezredes szabályai szerint itt jött az érvelés meg a példák, francia és olasz esetek sorjáztak, amikor az EB kettős mérce alapján döntött.
Orbán már az Európai Bizottság legfrissebb, rövidesen olvasható országjelentésének tartalmát is látni véli, sőt igyekszik is előre mosakodni miatta. A jelentés az igazságszolgáltatási tanács jogosítványait kevesli, „precedens nélküli módon beavatkozva a magyar választási kampányba”. Emellett arról beszélt még, ha a bizottság valóban aggódik azért, hogy senki se avatkozzon be véleménynyilvánítással folyamatban lévő eljárásba, akkor miért nem támadja például az Európai Parlament határozatát, amely egy folyamatban lévő büntetőügyben, Ahmed H. ügyében tesz közzé folyamatos, agresszív, beavatkozó felszólításokat a magyar bírák és Magyarország felé.
Ráadásul eleve ne kritizáljon az, ugye, akinek még csak pár évtizede kezd kialakulni a szabályrendszere: „Nehezen tudjuk visszafogni meglepetésünket – folytatta Orbán így, királyi többesben –, amikor az EU részéről e kialakulatlan jogrendszerére hivatkozva politikai indíttatású támadások érik a mai jogfejlődésnek minden tekintetben megfelelő, korszerű, sok évszázad hagyományaira alapozott magyar jogot.”
Ha már jogállamiság: a 2011-es alaptörvény is előkerült. „Erkölcsi kötelesség volt kihasználni a 2010-ben létrejött alkotmányos többségben rejlő jogalkotási lehetőséget.”
Tényleg: „erkölcsi” meg „kötelesség”.
