Bloomberg: 4 milliárd euróért veheti meg a magyar állam a Budapest Airportot

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 11.

Belpol

A repülőtér tulajdonosa még korábban megerősítette, hogy vételi ajánlatot kapott.

Múlt héten derült ki, hogy lépett a kormány a Budapest Airport régóta rebesgetett visszavásárlása ügyében: hivatalos vételi ajánlatot tett többségi részesedésének megvásárlására egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül. A tulajdonos ezt a hvg.hu-nak meg is erősítette.

Korábban arról szóltak a hírek, hogy a kormány 4 milliárd eurót ajánlott a repülőtérért, később egy megemelt, 4,4 milliárdos összegről is hallani lehetett. A Portfolio a múlt héten úgy kalkulált, hogy 4,5-4,6 milliárd lehet az ár.

Most a Portfolio szúrta ki, hogy a Bloomberg egy forrásra hivatkozva azt írta, hogy

a Budapest Airport felvásárlása 4 milliárd eurós (közel 1540 millliárd forintos) tranzakció lehet.

A magyar állam 51 százalékos tulajdonrészt szerezhet, a maradék 49 százalékot egy reptérüzemeltető cég birtokolná. A Bloomberg azt is hozzátette, hogy a magyar állam a múlt héten eurókötvényeket kezdett eladni, a kötvénykibocsátás pedig szintén lehet, hogy a tranzakció finanszírozásához kellene. 

A magyar kormány egy konzorcium élén 2021-ben egyszer már megkísérelte megvenni a ferihegyi repteret. A konzorciumban akkor sajtóinformációk szerint a Jellinek Dániel-féle Indotek és a Mol is benne volt, és több ajánlatot is tettek: előbb 3, majd 4 milliárd euróért próbálták megvenni, a legutolsó ismert ajánlat már 4,44 milliárd euróról (1600 milliárd forintról) szólt, a repteret azonban nem adták el nekik.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.