„Bosszant, hogy a kereszténység politikai termék lett Magyarországon”

  • narancs.hu
  • 2018. január 21.

Belpol

Újabb egyházi személy bírálta a kormány politikáját.

Hodász András katolikus pap, a kispesti Nagyboldogasszony-plébániatemplom káplánja, a Pázmány egyetem lelkésze nem rejti el véleményét, ha politikáról van szó. A blogolásban is jeleskedő pap szerint a mai politikai viták stílusa nem lép túl a kocsmakultúrán. „Mi, választópolgárok nem érezzük azt, hogy lenne kapcsolódási pontunk a politikához. Nem érezzük, hogy rólunk szólna, hogy érdemben bele tudnánk avatkozni. Ez valakiben megkeseredettséget, fásultságot okoz, másokból indulatot vált ki. Pedig a demokrácia lényege, hogy mindenki aktívan formálhatja az ország sorsát” – mondta a lelkész a 168 Órának adott interjújában.

A katolikus pap rendkívül károsnak tartja azt, ami a mai magyar politikában zajlik, véleménye szerint a politikusok kommunikációja elfogadhatatlan. „Minden megnyilatkozásukból az süt, hogy lenéznek minket. Elég csak a legutóbbi nemzeti konzultációra gondolnunk” – véli Hodász, akit arról is kérdeztek, hogy mi a véleménye a migrációs válságról. A lelkész visszafogottan reagálva annyit mondott, hogy elsősorban helyi problémákkal foglalkozik, kispesti nélkülözőknek segít, azt azonban elismerte, hogy a menekültekkel kapcsolatban a krisztusi parancs mindennél erősebb, azaz a rászorulót segíteni kell. „Más kérdés, hogy azzal a helyzettel is kezdeni kellene valamit, ha olyan létszámban jönnének a menekültek, amely már alapjaiban érintené a magyar társadalom szerkezetét, kultúráját. Nehéz ügy ez. A migráció hihetetlenül összetett probléma, amit nem is értünk pontosan. Leginkább azért nem, mert már a tényekkel kapcsolatban sem látunk tisztán. Jó lenne, ha nem egy elképzelt, soha be nem következő helyzetről vitáznánk, hanem a valós veszélyekről. Ezért nagy baj, hogy a politikusaink képtelenek hosszú távon gondolkodni, és kizárólag az aktuális választás megnyerésére koncentrálnak” – állítja a lelkész, aki arra is kitért: észreveszi a kamu keresztényeket a politikusok között, és bosszantja, hogy a kereszténység politikai termék lett Magyarországon.

 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.