A XVIII. kerület (Pestszentlőrinc és Pestszentimre) területe két választókerületbe tartozott 2011 előtt: nagyobbik része a 27. számú országgyűlési egyéni választókerülethez, míg a kisebbik és a X. kerület bizonyos részei a 26.-ba. Ez aztán az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvénnyel - amelynek 2. számú melléklete tartalmazza az egyéni választókerületek új területi beosztásait - megváltozott. A XVIII. kerület egyetlen országgyűlési egyéni választókerület lett, a fővárosi 15. számú. Kőrös Péter, a XVIII. kerületi MSZP képviselőcsoportjának elnöke szerint szervezeti szempontból egyszerűbb lesz kampányolni az új kerülethatárok között, hiszen nem kell átjárni Kőbányára.
"A 176 választókerület helyett jelenleg 106 van, s mivel az eddigi átlagos 45 ezres létszám 75 ezerre változott, nyilvánvaló, hogy egyetlen régi kerület sem maradt érintetlen" - mondta lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. A választókerületek újrarajzolása azonban korántsem problémamentes, hiszen a kerülethatárok átalakítása manipulált, az új választókerületek erősen jobbra húznak. A PC friss elemzése (lásd: Hány szavazó kell az Összefogásnak a parlamenti többséghez?, www.valasztasirendszer.hu) is ezt támasztja alá, miszerint az "új választási rendszerben legalább 300 ezer belföldi szavazattal kell többet szereznie a baloldali ellenzéknek a Fidesz-KDNP-nél ahhoz, hogy megszerezze a parlamenti többséget". Mivel a választási törvény és így a választókerületi térkép megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell, a dolgok jelenlegi állása szerint legalább még egy választás fog lezajlani e szabályok szerint. László Róbert szerint az lett volna jó, ha a térképrajzoló ceruzát kiveszik a politikusok kezéből, és brit mintára egy független határkijelölő bizottságnak adják, de az ilyesmi Magyarországon illúzió.
A XVIII. kerület ebből a szempontból azért érdekes, mert a korábbi két éles választáskor (2002-ben és 2006-ban, amikor országosan kiegyenlített volt a két nagy tábor támogatottsága) a szocialista jelöltek már az első fordulóban nagy fölénnyel nyertek, de a 2010-es Fidesz-győzelem az addigi kerületi MSZP-képviselőket, Simon Gábort és Mester Lászlót (aki 1994-től 2010-ig a kerület polgármestere is volt) is elsöpörte. A Fidesz-KDNP jelöltjei, Kucsák László és Ughy Attila meggyőző fölénnyel nyertek, sőt az utóbbi 2010 őszén a polgármester-választást is abszolválta. Ughy idén - az új összeférhetetlenségi szabályok miatt - csak a polgármesterségért indul újra. Van mitől tartania, népszerűsége ugyanis a kerületben nem egyértelmű: példának okáért a varosatyak.hu oldalon feltett "Mennyire elégedett Ön a képviselő munkájával?" kérdésre 662 szavazat érkezett a nevéhez, és az eredmény egy erős elégségesnek mondható (az átlag 2,16 a lehetséges ötből). Mindez aligha független a kerületi fideszes vezetés helyben nem kis visszatetszést kiváltó szerződéskötési gyakorlatától. (Erről lásd: Családcentrikus megoldások, Magyar Narancs, 2013. június 13. és Üzlettárscentrikus megoldások, Magyar Narancs, 2013. december 19.)
Tipikusan szerény
Az MSZP eredetileg Simon Gábort indította volna a 15. országgyűlési egyéni választókerületben, ám a kirobbant botrány miatt (lásd keretes írásunkat) kilépett az MSZP-ből, és visszalépett a képviselő-jelöléstől. (Azóta parlamenti mandátumáról is lemondott.) Pedig Simon a kerület volt egyéni képviselőjeként és a párt elnökhelyetteseként nem volt esélytelen, és a baloldali összefogás közös listáján is biztosan befutó (12.) helyen szerepelt. Hogy az eltitkolt ausztriai bankszámla mennyire ütött be a helyi MSZP-nek, arról Kőrös Péter ezt mondta lapunknak: Simon elvesztése fájó a párt számára, de személye nem pótolhatatlan. Szerinte az MSZP-nek ez az ügy biztosan ártott, de a Fidesz ettől még nem lett jobb. Kőrös egyébként Simont "tipikusan szerény embernek" jellemezte, akit szerettek a kerületben, mivel szót értett a helyi lakosokkal.
| ||
Ami a helyi lakosokat illeti, a velük való beszélgetéseink során általános kiábrándultságot és érdektelenséget észleltünk, aminek benyomásaink szerint nem csupán a Simon Gábor-botrány az oka. Egy Üllői úti "kérdezz-felelek" séta során többségében apatikus emberekkel találkoztunk, illetve olyanokkal, akik a botrányon egyáltalán nem lepődtek meg, mondván, "ez egy ilyen ország". (Igaz, akadt olyan trafikos eladónő is, aki szívesen hozzámenne Simonhoz.) Egy büfében viszont arról beszéltek nekünk, hogy a "masszív idősebb" MSZP-szavazók "nagyon megrendültek" az eset miatt. A kerület honlapján egyébként Összeomlás címmel hosszasan taglalják a Simon Gábor eltitkolt vagyonával kapcsolatos "esetleges" hátteret, és persze zajlik a nyilatkozatháború. Lévai István XVIII. kerületi fideszes alpolgármester válaszokat követel a kerületi MSZP-frakciótól arra, hogy mit tudtak Simon bankszámlájáról. Lévai szerint nem érkezett válasz a szocialistáktól, akik egyébként már február ötödikén kiadtak egy sajtóközleményt, miszerint nem volt tudomásuk az osztrák bankszámlán tartott eurószázezrekről, és cáfolják a 2008-as kerületi kötvénykibocsátások és Simon vagyona közötti feltételezett összefüggéseket. László Róbert elemző szerint a Simon-ügy nem befolyásolja az idei választásokat, hiszen "sokan hajlamosak az egyéni jelölteket túlértékelni. Simon Gábor sem elsősorban a személyének köszönhette például a 2006-os egyéni győzelmét. Persze egy jó jelölt hozhat néhány plusz százalékpontot, egy kevésbé szimpatikussal pedig elveszthetnek ugyanannyit, de a választók döntő többsége egyéniben is a pártra szavaz, a pártlogót keresi."
A megmentő
A 15. választókerületben Simon helyett Kunhalmi Ágnes oktatáspolitikust, a közös ellenzéki lista 13. helyezettjét indítja az MSZP. Kunhalmi eredetileg a fővárosi 5. országgyűlési egyéni választókerületben indult volna, ám a szocialisták a megállapodás értelmében ezt a kerületet a DK-nak adták át, és Kunhalmi Ágnest inkább országos kampányarcként szerepeltették volna. Nyilván nem véletlenül döntöttek a politikusnő XVIII. kerületi bevetéséről: megnyerő személye és fiatalos lendülete reményeik szerint csillapíthatja a Simon-botrány miatti felháborodást. Kunhalmi Ágnes újdonsült kerületi képviselőjelöltként már első hétvégéjét a XVIII. kerületi piacon töltötte, ahol a helyben jól ismert Mester László segítette társa bemutatkozó sétáját. A volt polgármester szerint egyébként a kerületben jók a baloldal esélyei: azt tapasztalja, hogy az emberek arra buzdítják az MSZP helyi szereplőit, hogy "fogjanak össze, és tartsanak ki ebben a nehéz helyzetben" - mondta a Narancsnak. A képviselőnő pedig úgy nyilatkozott lapunknak: ő sem örül annak, hogy ilyen körülmények között kellett átvennie a stafétabotot Simontól, de a lehető legtöbbet fogja kihozni a helyzetből, a kerületi választók problémái ugyanis messze túlmutatnak egy konkrét személyen. Kunhalmi egyébként az MSZP részéről lezártnak tekinti ezt az ügyet. "Nem vagyunk nyomozó hatóság, amit tudtunk, megtettük, azonban ha a vizsgálati eredmény után kiderül, hogy Simon Gábor jogtalanul szerezte a kérdéses összeget, akkor megvannak a megfelelő fórumok, hogy döntések szülessenek. Mi világossá tettük: a Magyar Szocialista Párt nem következmények nélküli párt." Kunhalmi szerint nemcsak a szavazóik, de a párttársak is megrendültek Simon 240 milliója miatt.
Az új jelölt nem kerületi lakos, de mint mondta, meg sem próbálja azt a látszatot kelteni, hogy mindig is köze volt a városrészhez - viszont sokat tesz azért, hogy megismerje a kerületet. Tapasztalataink szerint sok dolga lesz, hiszen ottjártunkkor elsősorban Simon neve pörgött, Kunhalmival még nemigen foglalkozott az utca embere, vagy egyáltalán nem is hallott róla.
Kunhalmi Ágnesnek egyébként azzal a Kucsák Lászlóval kell megvívnia az országgyűlési képviselőségért, aki helyben az oktatásügyért, kultúráért, közművelődésért és ifjúságpolitikai ügyekért felelős alpolgármester, és húsz évig volt a Vajk-sziget Általános Iskola igazgatója, valamint jelenleg is ellátja a fővárosi közgyűlési oktatási bizottság alelnöki teendőit. Vagyis, lévén Kunhalmi Ágnes szintén oktatáspolitikus, a kampányban minden bizonnyal a XVIII. kerület lesz a legszínvonalasabb oktatáspolitikai viták terepe.
A Political Capital szakértője szerint az új jelöltnek nem lesz könnyű dolga. "Országos szinten hamar kifullad a Simon-sztori, viszont a helyi kampány biztosan felhasználja: az MSZP mindent megtesz azért, hogy feledtesse a dolgot, és az új jelöltet, a fiatal és agilis Kunhalmi Ágnest fogja előtérbe helyezni, ami még szerencsés is lehet, de a Fidesz és a Jobbik nem fogja hagyni, hogy az ügy elhaljon."
Az ügySimon Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP elnökhelyettese a Magyar Nemzet információi szerint 240 millió forintnak megfelelő eurót "parkoltat" egy osztrák bankszámlán. Az összeget Simon nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában. Később a politikus úgy nyilatkozott, hogy el tud számolni ezzel az összeggel, de a pénz eredetéről nem árult el részleteket. Simon a botrány kipattanása után újabb, valamelyest módosított vagyonnyilatkozatot juttatott el az Országgyűléshez, de a kérdéses milliókat ezen sem tüntette fel. A Fővárosi Főügyészség a Simon-ügy folyományaként újra elrendelte a bűncselekmény hiányában egyszer már lezárt nyomozást a XVIII. kerület 2008-2009-es kötvénykibocsátásai miatt. |
