Brókerbotrány: Számlarendezés

  • Bogár Zsolt
  • 2003. szeptember 4.

Belpol

Változatlan hevességgel támadják egymást az ellenérdekelt felek a brókerbotrány ürügyén: a kormány újult erővel esett neki Szász Károly bankfelügyeleti elnöknek, akit hétfőn Mádl Ferenc államfő is fogadott, s aki lassacskán maga is a politikai adok-kapok mezejére tévedt, míg az ellenzék immár alig leplezetten beszél Medgyessy Péter "érintettségéről". Bizonyítani azonban egyelőre senki nem tud semmit. Csak a homály nő, ami a jelek szerint mindenkinek megfelel.

Változatlan hevességgel támadják egymást az ellenérdekelt felek a brókerbotrány ürügyén: a kormány újult erővel esett neki Szász Károly bankfelügyeleti elnöknek, akit hétfőn Mádl Ferenc államfő is fogadott, s aki lassacskán maga is a politikai adok-kapok mezejére tévedt, míg az ellenzék immár alig leplezetten beszél Medgyessy Péter "érintettségéről". Bizonyítani azonban egyelőre senki nem tud semmit. Csak a homály nő, ami a jelek szerint mindenkinek megfelel.Medgyessy Péter a Klub Rádiónak adott múlt hétfői nyilatkozatában - mintegy a nép nevében - élesen támadta a bank-felügyeletet: "Az emberek türelme elfogyott azokkal az állami intézményekkel és hivatalnokokkal szemben, akik eddig nem bizonyították be, hogy nem politikai szándékok vezérlik őket. (...) A magyar adófizető polgárok azért fizetik a bankfelügyelet munkatársait, hogy ilyen ügyeket (ti. a K&H brókercégénél történt visszaéléseket - B. Zs.) feltárjanak és megakadályozzanak" - idézte a kormányfőt a másnapi Népszabadság, amely tudni vélte: gyakorlatilag eldőlt, hogy az interjúban virágnyelven megidézett Szász Károly felügyeleti elnöknek hamarosan mennie kell.

A névtelen kormányzati forrásokra hivatkozó sajtókommentár aligha használt a rádiónyilatkozat nyomán bejelentett pénzügyminisztériumi vizsgálatnak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fölötti kontrollal megbízott szaktárca ugyanis ezek után nehezen tudja elhessegetni azt a vádat, hogy vizsgálata - ami egyébként július végén indult, és nagyjából egyet jelent a felügyelettől kért összefoglaló tájékoztatás és annak kiegészítésének értékelésével - nem

csupán muníciót

szolgáltat egy koncepciós perhez. A kormány kommunikációs hibáit is kritizáló miniszterelnök azonban hajlandónak tűnik elmenni a végsőkig: pedig Szász visszahívásának nem kevés a politikai és jogi kockázata.

A rizikó egyrészt a felügyelet elnökének különleges jogállásából fakad: a PSZÁF-ról szóló 1999. évi CXXIV. törvény az irányadó például az elnök megválasztásában és visszahívásában, a munkajogi részleteket viszont a köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései szabályozzák. E szerint a felügyet elnökét a kormányfő javaslatára az Országgyűlés választja, a munkáltatói jogokat a kormány nevében a pénzügyminiszter gyakorolja. Visszahívásához alapos, "felróható ok" szükséges, aminek a megállapítását szabályos fegyelmi eljárás keretében kellene tisztázni, az viszont a jogerős bírósági ítéletig a munkaügyi bíróságon többször megtámadható. Az Országgyűlés a kormány beterjesztésére leválthatja ugyan egyszerű többséggel a felügyeleti elnököt, de ahogyan az előző ciklusban az egészségbiztosító éléről elmozdított Cser Ágnes főigazgatónak vagy a tévéalelnökségtől megfosztott Szenes Andreának sem kellett Strasbourgig elmenni, hogy az Orbán-kormány döntésének jogszerűtlenségét bíróság előtt bizonyítsa, úgy nagy valószínűséggel Szásznak sem kell emiatt a határt átlépni. Medgyessy az említett interjúban ugyanakkor kitért arra: "lehetséges, hogy szabályokat kell megváltoztatni", de nem részletezte, mire gondolt.

Milyen alapos indokot találhat a kormány Szász Károly visszahívására? A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) júniusban kiszivárogtatott, a PSZÁF gazdálkodását vizsgáló jelentését kormányzati körökben is sokan gyengének tartják, amire nem lehet alapozni egy ilyen fajsúlyú lépést. (Egyedül Keller László közpénzügyi államtitkár kitartásának köszönhető, hogy - az új büntetetőeljárási törvényt kihasználva, miszerint az ügyészségnek nyomozást kell elrendelni akkor is, ha a feljelentésről nem lehet megalapozottan dönteni - többszöri feljelentéskiegészítést követően az ügyet sikerült nyomozati szakaszba juttatni. Máig nem tudni, hogy a PSZÁF-gazdálkodás elleni "bizonyítékok" magját tényleg a februárban született Kehi-jelentésből összeollózott húszoldalas titkos dokumentum részletei jelentik-e, vagy netán a két anyag betűről betűre megegyezik egymással.) A Pénzügyminisztérium (PM) vizsgálata a hírek szerint mindenesetre arra is kiterjed, hogy a Kehi kifogásolta gyakorlat megszűnt-e a felügyeletnél.

A pénzügyi tárca a bankfelügyeleti gyakorlatot augusztus elején lényegében egyetlen ponton vitatta, miután kiderült, hogy Kulcsár Attila hamis bankvizsgájáról a PSZÁF nem egy évvel ezelőtt értesült először. (A PM-nek küldött tájékoztatóban a PSZÁF-nál elírták a dátumot.) A minisztérium azt kifogásolja, hogy a felügyelet jogelődje hiába emelt szót már 1998-ban a K&H brókercégének nyilvántartási rendszere (MS-Money) ellen, ami a PSZÁF-levél szerint "tulajdonképpen Kulcsár Attila magánnyilvántartása volt", az évek folyamán nem ellenőrizték a tiltott gyakorlat megszüntését. Noha egy évvel később a felügyelet a feltárt hiányosságokat ismét megállapította, 2000-ben az új banki informatikai rendszer üzembe helyezésekor jóhiszeműen arra következtettek, hogy észrevételüket a K&H végül is megszívlelte. Minisztériumi forrásunk nem érti, hogy a második elmarasztálás után a PSZÁF miért nem követte az ügyet, és gondoskodott az újabb, megfelelő helyszíni vizsgálatról. Szász Károly szerint a brókercég és a bank új informatikai rendszere megfelelt a tőkepiaci törvény előírásainak, amit a felügyelet 2002. évi vizsgálata során a szoftver forgalmazói és az intézet könyvvizsgálója is garantáltak. Az adott jogszabályi keretek között a PSZÁF pedig csak a hivatalosan működő rendszerek ellenőrzésére képes. (Kérdés, hogy a felügyelet jogelődjének korábbi vezetői - Tarafás Imre, majd 1999 márciusától Szalkai István - miért nem tettek feljelentést, amennyiben igaz, hogy a hivatalos, rendszerszintű nyilvántartástól független adatbázisra bukkantak, még ha az csak egy kockás füzet is, amiben nevek, időpontok és utalások szerepeltek. Szalkai, miután nem vállalta az összevont banki szuperfelügyelet vezetését, a K&H Rt. igazgatóságának elnöke lett; ezt a posztját máig őrzi.)

A PM-vizsgálat érdekesnek ígérkezhet, de a szakmai kontroll esetleges Szászt elmarasztaló eredményét előre beárnyékolja a leplezetlen politikai nyomás. Ámbár - figyelve az ellenzék és a hozzájuk bevallottan is kötődő PSZÁF-elnök harmonikusnak tűnő együttmozgását - az is felvethető, hogy a "független intézmény elleni kormánytámadás" hangoztatásával épp a szakmai jellegű kifogások élét igyekeznek jó előre tompítani és hitelteleníteni.

Ez utóbbi kapcsán ráadásul a felügyelet orrára húzható, hogy függetlenségét félretéve maga is beszállt a brókerbotrány után kirobbant politikai háborúba azzal, hogy - kormánypárti források szerint világosan beazonosíthatóan - folyamatosan ellátja exkluzív információkkal a Magyar Nemzetet. Kormányoldalon úgy tartják, a bankfelügyelettől

folyamatosan mennek ki bizalmas, titkos adatok,

melyeket az ellenzék és annak sajtója kedve szerint használ fel politikai céljaira. A PSZÁF-törvény titoktartást követel meg minden jelenlegi és volt munkatárstól, amit be kellene tartatni, hiszen ugyanazokat a banktitkokat kezelik, mint az összes pénzintézet - érvelnek. (Azért ne feledjük, hogy e jelenség a kormányoldalon is megfigyelhető: a PSZÁF-ot elmarasztaló - ugyancsak titkos - Kehi-jelentésből például egy, a kormányhoz lojális tévéműsorban készült anyag.) Szász kommunikációjának éppen az a lényege, hogy ha a felügyelet működéséről bármilyen kritika elhangzik, rögtön politikai támadást emleget, és anyatigrisként védelmezi szervezete függetlenségét.

Kormány közeli forrásunk a pénzügyminiszter lakáshitel-kérelmét említette példaként, amely a K&H bankjogásza számítógépének adattartalmával együtt került a felügyelet birtokába. Nagy valószínűséggel a PSZÁF-tól súgott valaki annak a néhány újságírónak, akik a megfelelő tulajdoni lapot kikérve, pár napos politikai szenzációt kerekítettek az egészből. (Ez esetben is elírás történt: egy nullával több került a kérvényezett összeghez, így lett a 20-ból 200 milliós hitel.)

Miközben a nagyobbik kormánypárt Szász Károly elmozdításába öli az energiáját, az ellenzék némileg módosított stratégiáján, aminek persze változatlanul az a lényege, hogy a brókerbotrány elérte a kormányt. Korábban a politikai szálakat a Kulcsár Attila kezében összefutó, a kiemelt ügyfeleket tartalmazó VIP-lista mentén gombolyították, de be kellett látni: Alexandru Mudura, "Medgyessy vadásztársa", Endrényi Éva, "Kovács László barátnője", Karl Imre egykori szocialista politikus vagy Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal humánpolitikai helyettes államtitkára nem elég nagy halak és meggyőző alakok ahhoz, hogy a kormány érintettségét napirenden lehessen tartani. Bár Kulcsár Attila lebukása előtt állítólag közölte Áder Jánossal - akitől "politikai védelmet" kért -, hogy az ügy szálai Medgyessy Péterig, László Csabáig és Draskovics Tibor kabinetfőnökig érnek (amely "vallomás" hitelességét persze erősen csorbítja az a tény, hogy annak tartalmáról csak Áder Jánostól lehet tudni), a kormány exbankár tagjai ellen az igazi sajtóoffenzíva a K&H-bankcsoporton belüli elbocsátásokat követően indult meg. A Magyar Nemzet riportsorozatának második része a banknál történt visszásságokat összekötötte azzal az időszakkal, amikor László Csaba és Draskovics a K&H-nál dolgoztak. Az írás nem csak a két volt bankár elleni vádiratként olvasható, noha a K&H-nál és az ABN Amrónál az utóbbi években feltárt szinte valamennyi törvénytelenséget válogatás nélkül a nyakukba varrja; értelmezhető egyúttal a pénzvilág elleni antikapitalista, szélsőbalos/szélsőjobbos rémisztő kirohanásként is: "Ha valaki megismeri ezt a folyamatot, akkor megdöbbenve tapasztalhatja, hogy itt egy különös pénzgyárral állunk szemben, amely fölött a bank csupán árnyékot adó ernyő. (...) Ez a világ az értékpapír-kereskedelem világa, ahol a másnak bűncselekménynek tűnő események napi természetességűek." Az embernek azonnal az orbáni bonmot ugrik be Magyarország államformájáról, amelyet bűnös bankárok irányítanak.

A múlt hét végén aztán

összeértek a szálak:

a PSZÁF pénzmosás gyanúja miatt feljelentést tett. E szerint a kétes tranzakciókban a K&H mellett az OTP, a Volksbank és az Inter-Európa Bank (IEB) is érintett. A jobboldal azonnal Medgyessy szerepéről kezdett beszélni; a brókerbotrány kapcsán ismertté vált cégek számlájáról többek között az Inter-Európa Bank egyik budapesti fiókjába is utaltak, ahonnan a Népszabadság információja szerint több tételben 6,2 milliárdot vett fel két arab férfi, és váltott át devizára. A kormányfő 1999 tavaszától volt az IEB elnöke. Pokorni Zoltán alelnök felszólította Medgyessyt, hogy az ellenzék és az államfő védelmét élvező bankfelügyeleti elnök leváltásával ne hátráltassa az IEB-nél folyó törvényességi vizsgálatot. A kijelentés valódi értelme alighanem mindenki számára világos: Szászt azért akarja a kormányfő meneszteni, mert a felügyeleti elnök - jogosan, természetesen - őutána nyomoz.

Ám a kormánypártiak se maradtak alapanyag nélkül: az általuk ugyancsak sokszor támadott Polt Péter legfőbb ügyész a Népszava információi szerint személyesen utasította a nyomozás vezetőit, hogy Kulcsár hazahozataláig senkit ne gyanúsítsanak meg az ügyben. Kit védhet vajon Polt? - teszik föl a kérdést sokat sejtetően a kormányoldal képviselői, gyorsan felemlegetve azt a tényt, hogy az Orbán-kormány által sztrádamilliárdokkal kistafírungozott Betonút Rt. nyakig benne volt Kulcsár pilótajátékában. A helyesnek tartott válaszhoz nyilván senkinek sincs szüksége három találgatásra.

Bogár Zsolt

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Az újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Az államok pedig ritkán járulnak hozzá ahhoz, hogy más államok (akár a jövőben) leszavazzák őket.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.