Változatlan hevességgel támadják egymást az ellenérdekelt felek a brókerbotrány ürügyén: a kormány újult erővel esett neki Szász Károly bankfelügyeleti elnöknek, akit hétfőn Mádl Ferenc államfő is fogadott, s aki lassacskán maga is a politikai adok-kapok mezejére tévedt, míg az ellenzék immár alig leplezetten beszél Medgyessy Péter "érintettségéről". Bizonyítani azonban egyelőre senki nem tud semmit. Csak a homály nő, ami a jelek szerint mindenkinek megfelel.Medgyessy Péter a Klub Rádiónak adott múlt hétfői nyilatkozatában - mintegy a nép nevében - élesen támadta a bank-felügyeletet: "Az emberek türelme elfogyott azokkal az állami intézményekkel és hivatalnokokkal szemben, akik eddig nem bizonyították be, hogy nem politikai szándékok vezérlik őket. (...) A magyar adófizető polgárok azért fizetik a bankfelügyelet munkatársait, hogy ilyen ügyeket (ti. a K&H brókercégénél történt visszaéléseket - B. Zs.) feltárjanak és megakadályozzanak" - idézte a kormányfőt a másnapi Népszabadság, amely tudni vélte: gyakorlatilag eldőlt, hogy az interjúban virágnyelven megidézett Szász Károly felügyeleti elnöknek hamarosan mennie kell.
A névtelen kormányzati forrásokra hivatkozó sajtókommentár aligha használt a rádiónyilatkozat nyomán bejelentett pénzügyminisztériumi vizsgálatnak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fölötti kontrollal megbízott szaktárca ugyanis ezek után nehezen tudja elhessegetni azt a vádat, hogy vizsgálata - ami egyébként július végén indult, és nagyjából egyet jelent a felügyelettől kért összefoglaló tájékoztatás és annak kiegészítésének értékelésével - nem
csupán muníciót
szolgáltat egy koncepciós perhez. A kormány kommunikációs hibáit is kritizáló miniszterelnök azonban hajlandónak tűnik elmenni a végsőkig: pedig Szász visszahívásának nem kevés a politikai és jogi kockázata.
A rizikó egyrészt a felügyelet elnökének különleges jogállásából fakad: a PSZÁF-ról szóló 1999. évi CXXIV. törvény az irányadó például az elnök megválasztásában és visszahívásában, a munkajogi részleteket viszont a köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései szabályozzák. E szerint a felügyet elnökét a kormányfő javaslatára az Országgyűlés választja, a munkáltatói jogokat a kormány nevében a pénzügyminiszter gyakorolja. Visszahívásához alapos, "felróható ok" szükséges, aminek a megállapítását szabályos fegyelmi eljárás keretében kellene tisztázni, az viszont a jogerős bírósági ítéletig a munkaügyi bíróságon többször megtámadható. Az Országgyűlés a kormány beterjesztésére leválthatja ugyan egyszerű többséggel a felügyeleti elnököt, de ahogyan az előző ciklusban az egészségbiztosító éléről elmozdított Cser Ágnes főigazgatónak vagy a tévéalelnökségtől megfosztott Szenes Andreának sem kellett Strasbourgig elmenni, hogy az Orbán-kormány döntésének jogszerűtlenségét bíróság előtt bizonyítsa, úgy nagy valószínűséggel Szásznak sem kell emiatt a határt átlépni. Medgyessy az említett interjúban ugyanakkor kitért arra: "lehetséges, hogy szabályokat kell megváltoztatni", de nem részletezte, mire gondolt.
Milyen alapos indokot találhat a kormány Szász Károly visszahívására? A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) júniusban kiszivárogtatott, a PSZÁF gazdálkodását vizsgáló jelentését kormányzati körökben is sokan gyengének tartják, amire nem lehet alapozni egy ilyen fajsúlyú lépést. (Egyedül Keller László közpénzügyi államtitkár kitartásának köszönhető, hogy - az új büntetetőeljárási törvényt kihasználva, miszerint az ügyészségnek nyomozást kell elrendelni akkor is, ha a feljelentésről nem lehet megalapozottan dönteni - többszöri feljelentéskiegészítést követően az ügyet sikerült nyomozati szakaszba juttatni. Máig nem tudni, hogy a PSZÁF-gazdálkodás elleni "bizonyítékok" magját tényleg a februárban született Kehi-jelentésből összeollózott húszoldalas titkos dokumentum részletei jelentik-e, vagy netán a két anyag betűről betűre megegyezik egymással.) A Pénzügyminisztérium (PM) vizsgálata a hírek szerint mindenesetre arra is kiterjed, hogy a Kehi kifogásolta gyakorlat megszűnt-e a felügyeletnél.
A pénzügyi tárca a bankfelügyeleti gyakorlatot augusztus elején lényegében egyetlen ponton vitatta, miután kiderült, hogy Kulcsár Attila hamis bankvizsgájáról a PSZÁF nem egy évvel ezelőtt értesült először. (A PM-nek küldött tájékoztatóban a PSZÁF-nál elírták a dátumot.) A minisztérium azt kifogásolja, hogy a felügyelet jogelődje hiába emelt szót már 1998-ban a K&H brókercégének nyilvántartási rendszere (MS-Money) ellen, ami a PSZÁF-levél szerint "tulajdonképpen Kulcsár Attila magánnyilvántartása volt", az évek folyamán nem ellenőrizték a tiltott gyakorlat megszüntését. Noha egy évvel később a felügyelet a feltárt hiányosságokat ismét megállapította, 2000-ben az új banki informatikai rendszer üzembe helyezésekor jóhiszeműen arra következtettek, hogy észrevételüket a K&H végül is megszívlelte. Minisztériumi forrásunk nem érti, hogy a második elmarasztálás után a PSZÁF miért nem követte az ügyet, és gondoskodott az újabb, megfelelő helyszíni vizsgálatról. Szász Károly szerint a brókercég és a bank új informatikai rendszere megfelelt a tőkepiaci törvény előírásainak, amit a felügyelet 2002. évi vizsgálata során a szoftver forgalmazói és az intézet könyvvizsgálója is garantáltak. Az adott jogszabályi keretek között a PSZÁF pedig csak a hivatalosan működő rendszerek ellenőrzésére képes. (Kérdés, hogy a felügyelet jogelődjének korábbi vezetői - Tarafás Imre, majd 1999 márciusától Szalkai István - miért nem tettek feljelentést, amennyiben igaz, hogy a hivatalos, rendszerszintű nyilvántartástól független adatbázisra bukkantak, még ha az csak egy kockás füzet is, amiben nevek, időpontok és utalások szerepeltek. Szalkai, miután nem vállalta az összevont banki szuperfelügyelet vezetését, a K&H Rt. igazgatóságának elnöke lett; ezt a posztját máig őrzi.)
A PM-vizsgálat érdekesnek ígérkezhet, de a szakmai kontroll esetleges Szászt elmarasztaló eredményét előre beárnyékolja a leplezetlen politikai nyomás. Ámbár - figyelve az ellenzék és a hozzájuk bevallottan is kötődő PSZÁF-elnök harmonikusnak tűnő együttmozgását - az is felvethető, hogy a "független intézmény elleni kormánytámadás" hangoztatásával épp a szakmai jellegű kifogások élét igyekeznek jó előre tompítani és hitelteleníteni.
Ez utóbbi kapcsán ráadásul a felügyelet orrára húzható, hogy függetlenségét félretéve maga is beszállt a brókerbotrány után kirobbant politikai háborúba azzal, hogy - kormánypárti források szerint világosan beazonosíthatóan - folyamatosan ellátja exkluzív információkkal a Magyar Nemzetet. Kormányoldalon úgy tartják, a bankfelügyelettől
folyamatosan mennek ki bizalmas, titkos adatok,
melyeket az ellenzék és annak sajtója kedve szerint használ fel politikai céljaira. A PSZÁF-törvény titoktartást követel meg minden jelenlegi és volt munkatárstól, amit be kellene tartatni, hiszen ugyanazokat a banktitkokat kezelik, mint az összes pénzintézet - érvelnek. (Azért ne feledjük, hogy e jelenség a kormányoldalon is megfigyelhető: a PSZÁF-ot elmarasztaló - ugyancsak titkos - Kehi-jelentésből például egy, a kormányhoz lojális tévéműsorban készült anyag.) Szász kommunikációjának éppen az a lényege, hogy ha a felügyelet működéséről bármilyen kritika elhangzik, rögtön politikai támadást emleget, és anyatigrisként védelmezi szervezete függetlenségét.
Kormány közeli forrásunk a pénzügyminiszter lakáshitel-kérelmét említette példaként, amely a K&H bankjogásza számítógépének adattartalmával együtt került a felügyelet birtokába. Nagy valószínűséggel a PSZÁF-tól súgott valaki annak a néhány újságírónak, akik a megfelelő tulajdoni lapot kikérve, pár napos politikai szenzációt kerekítettek az egészből. (Ez esetben is elírás történt: egy nullával több került a kérvényezett összeghez, így lett a 20-ból 200 milliós hitel.)
Miközben a nagyobbik kormánypárt Szász Károly elmozdításába öli az energiáját, az ellenzék némileg módosított stratégiáján, aminek persze változatlanul az a lényege, hogy a brókerbotrány elérte a kormányt. Korábban a politikai szálakat a Kulcsár Attila kezében összefutó, a kiemelt ügyfeleket tartalmazó VIP-lista mentén gombolyították, de be kellett látni: Alexandru Mudura, "Medgyessy vadásztársa", Endrényi Éva, "Kovács László barátnője", Karl Imre egykori szocialista politikus vagy Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal humánpolitikai helyettes államtitkára nem elég nagy halak és meggyőző alakok ahhoz, hogy a kormány érintettségét napirenden lehessen tartani. Bár Kulcsár Attila lebukása előtt állítólag közölte Áder Jánossal - akitől "politikai védelmet" kért -, hogy az ügy szálai Medgyessy Péterig, László Csabáig és Draskovics Tibor kabinetfőnökig érnek (amely "vallomás" hitelességét persze erősen csorbítja az a tény, hogy annak tartalmáról csak Áder Jánostól lehet tudni), a kormány exbankár tagjai ellen az igazi sajtóoffenzíva a K&H-bankcsoporton belüli elbocsátásokat követően indult meg. A Magyar Nemzet riportsorozatának második része a banknál történt visszásságokat összekötötte azzal az időszakkal, amikor László Csaba és Draskovics a K&H-nál dolgoztak. Az írás nem csak a két volt bankár elleni vádiratként olvasható, noha a K&H-nál és az ABN Amrónál az utóbbi években feltárt szinte valamennyi törvénytelenséget válogatás nélkül a nyakukba varrja; értelmezhető egyúttal a pénzvilág elleni antikapitalista, szélsőbalos/szélsőjobbos rémisztő kirohanásként is: "Ha valaki megismeri ezt a folyamatot, akkor megdöbbenve tapasztalhatja, hogy itt egy különös pénzgyárral állunk szemben, amely fölött a bank csupán árnyékot adó ernyő. (...) Ez a világ az értékpapír-kereskedelem világa, ahol a másnak bűncselekménynek tűnő események napi természetességűek." Az embernek azonnal az orbáni bonmot ugrik be Magyarország államformájáról, amelyet bűnös bankárok irányítanak.
A múlt hét végén aztán
összeértek a szálak:
a PSZÁF pénzmosás gyanúja miatt feljelentést tett. E szerint a kétes tranzakciókban a K&H mellett az OTP, a Volksbank és az Inter-Európa Bank (IEB) is érintett. A jobboldal azonnal Medgyessy szerepéről kezdett beszélni; a brókerbotrány kapcsán ismertté vált cégek számlájáról többek között az Inter-Európa Bank egyik budapesti fiókjába is utaltak, ahonnan a Népszabadság információja szerint több tételben 6,2 milliárdot vett fel két arab férfi, és váltott át devizára. A kormányfő 1999 tavaszától volt az IEB elnöke. Pokorni Zoltán alelnök felszólította Medgyessyt, hogy az ellenzék és az államfő védelmét élvező bankfelügyeleti elnök leváltásával ne hátráltassa az IEB-nél folyó törvényességi vizsgálatot. A kijelentés valódi értelme alighanem mindenki számára világos: Szászt azért akarja a kormányfő meneszteni, mert a felügyeleti elnök - jogosan, természetesen - őutána nyomoz.
Ám a kormánypártiak se maradtak alapanyag nélkül: az általuk ugyancsak sokszor támadott Polt Péter legfőbb ügyész a Népszava információi szerint személyesen utasította a nyomozás vezetőit, hogy Kulcsár hazahozataláig senkit ne gyanúsítsanak meg az ügyben. Kit védhet vajon Polt? - teszik föl a kérdést sokat sejtetően a kormányoldal képviselői, gyorsan felemlegetve azt a tényt, hogy az Orbán-kormány által sztrádamilliárdokkal kistafírungozott Betonút Rt. nyakig benne volt Kulcsár pilótajátékában. A helyesnek tartott válaszhoz nyilván senkinek sincs szüksége három találgatásra.
Bogár Zsolt
