Csak engedéllyel utazhatnak a veszprémi színészek a nagymamájukhoz

  • Varga Domokos Péter
  • 2019. szeptember 6.

Belpol

Minden színházon kívüli elfoglaltságot, „fellépést, utazást, stb.” előre be kell jelenteni.

A Veszprémi Petőfi Színház dolgozóinak minden színházon kívüli elfoglaltságot, „fellépést, utazást, stb.” előre be kell jelenteniük a művészeti titkárságon, ami aztán „engedélyeztetés után rögzítésre kerül”. (Külön felhívnánk a figyelmet a „stb.” kifejezés egyértelmű értelmezhetőségére.) A közalkalmazottaknak ezt írásban kell megtenniük, a színészeknek és művészeti munkatársaknak elegendő szóban.

A bejelentés elmulasztása fegyelmi vétség

Mindezt egy igazgatói utasítás tartalmazza, amelyet minden dolgozónak alá kellett írnia. Érthető okból a színház dolgozói ezt nem fogadták kitörő örömmel. Valószínűleg ez az intézkedés lehetett a közvetlen előzménye annak a két botrányos eseménynek, amely a közelmúltban a veszprémi teátrumra irányította a közfigyelmet. Ennek kapcsán (de nem ezért) tettek rendőrségi feljelentést Oberfrank Pál igazgató ellen. És ez állhat az interneten augusztus 30-án, a Veszprémi Petőfi Színház Társulata aláírásával megjelent nyílt levél hátterében is. A levéltől ugyan augusztus 31-én, a rendkívüli társulati ülésen részt vevők – a színház dolgozóinak mintegy fele – elhatárolódott, de mint megírtuk, ez nem jelenti azt, hogy felhőtlen volna az igazgató és a társulat viszonya.

Ez utóbbi állítást igazoló dokumentumok kerültek szerkesztőségünk birtokába. A színház egyik dolgozója május 27-én levélben fordult jogi segítségért a fenntartó önkormányzat vezetőjéhez, Porga Gyula veszprémi polgármesterhez. Ebben leírja, milyen igazgatói utasítást adott ki Oberfrank Pál. A levélben többek között az alábbi állítások szerepelnek: „Tudomásommal a jelenleg érvényben lévő törvényi előírások értelmében valóban be kell jelenteni, de nem engedélyeztetni minden dolgozónak az anyaintézményen kívüli jogviszony létrehozását, de ez nem jelenti az esetleges szabadnapon, munkaidő előtt, vagy munkaidő után történő, pl.: nagymamához való utazásra, vagy egyéb munka, vagy magánjellegű elfoglaltságra történő engedélykérést. A ’stb.-t’ egy igazgatói utasításban végképp nem tudjuk értelmezni!”

false

A levélíró úgy gondolja, a kiadott igazgatói utasítás „nagyon félreérthető, fenyegető, illetve sérti az intézményben dolgozók magánéleti, illetve személyi szabadságát”. Állítása alátámasztására mellékelte az igazgatói utasításokat. Mindkettőben egységesen szerepel, hogy a „bejelentési kötelezettség elmulasztása fegyelmi vétség”.

Veszprém polgármestere június 7-i keltezéssel válaszolt is a levélre. Korrekt jogi megfogalmazásban közölte, milyen előírások vonatkoznak a közalkalmazottak és az előadóművészek „további jogviszonyának létesítésére”, de egy szót sem ejtett arról, milyen jogszabály alapján lehet korlátozni a szabadidejüket. Mint ahogy arról sem, hogy az igazgató ezt megteheti vagy sem.

Házon belül maradt

Mindez nem sokkal azelőtt történt, hogy lejárt volna Oberfrank Pál második ötéves ciklusra szóló vezetői megbízatása. Ez a dátum 2020. január 31., ám a fenntartónak hónapokkal korábban meg kell hoznia a Petőfi Színház vezetéséről szóló döntést. A polgármesterhez elküldött levélnek és a válasznak nyilván volt utóélete, ami elég kínosan érinthette az igazgatót. Annál is inkább, mivel a mostani ciklusára szóló kinevezését is beárnyékolta egy malőr, ami persze nem gátolta meg az elsöprő fideszes többségű önkormányzatot abban, hogy bizalmat szavazzon Oberfrank Pálnak. E kellemetlen epizódot akkoriban sikerült házon belül tartani. Lapunk most utánajárt, mert úgy gondoljuk, sok tekintetben magyarázatot adhat az interneten megjelent nyílt levél megszületésére.

Oberfrank első kinevezésére 2010-ben, Bujtor István váratlan halála után került sor. A döntést akkor még a Veszprém Megyei Önkormányzat hozta, Oberfrank a megbízatást a színház akkori művészeti vezetőjével, Eperjes Károllyal együtt vállalta. Pályázott mellettük Sopsits Árpád rendező, forgatókönyvíró is, de ő a döntést hozó közgyűlésen már meg sem jelent. Oberfrank kinevezése 2015. január 31-ig szólt.

2014-ben Oberfrank Pál egyedül pályázott az igazgatói posztra, ám előtte változott a helyzet, hiszen a színház fenntartása átkerült Veszprém város önkormányzatához. 2014-ben tehát a színház vezetéséről a veszprémi közgyűlés döntött. Oberfrank addigi négy éve alatt a szakmai sikerek sem maradtak el, és nem apadt a veszprémi közönség létszáma, színház iránti szeretete sem. E körülmények ismeretében egyértelműnek tűnt, hogy ismét Oberfrank nyeri el a 2020. február 1-jéig szóló megbízatást. Ezért is inkább meglepő, ami a veszprémi önkormányzat 2014-es döntését megelőző, úgynevezett javaslattevő bizottság ülésén történt. Az ott elhangzottakról azonban nem készült jegyzőkönyv, csupán a grémium határozatát foglalták bele a közgyűlési előterjesztésbe.

Készült viszont jegyzőkönyv a 2014. szeptember 11-én tartott közgyűlésről, ez a város honlapján ma is megtalálható. A színház igazgatói pályázatát tárgyaló napirendi pont vitájának a nyilvánosság akkor nem tulajdonított nagy jelentőséget, ám utólag sok mindenre magyarázatot adhat.

A dolgozók nem szavaztak Oberfrankra

Némedi Lajos alpolgármester mint előterjesztő többek között ismertette a javaslattevő bizottság határozatát. Ebből kiderült, hatan támogatták Oberfrank kinevezését, ketten ellenezték.

Gerstmár Ferenc (LMP) és Katanics Sándor (DK) arra kérdezett rá, a javaslattevő bizottságban kik szavaztak Oberfrank kinevezése ellen. Pontosabban, Gerstmár a felszólalásában utalt arra, hogy az alpolgármester hozzászólásából kikövetkeztethető, kiké lehet a nem szavazat. És hogy még egyértelműbbé tegye feltételezését, megkérdezte, a megszokott gyakorlattól eltérően miért hiányzik az előterjesztésből az intézményben működő közalkalmazotti tanács és a szakszervezet állásfoglalása. Katanics a hozzászólásában pedig arra utalt, a színházban jelentős a fluktuáció, több, nem színész munkatársat keresnek, a közelmúltban változott a gazdasági igazgató személye is.

Oberfrank a válaszában részletesen beszélt arról, miért kellett „eltávolítania” több munkatársat. Az igazgató szerint ezek a személyek nem „kellő lelkülettel állnak (…) a színház, a művészet ügyéhez”. Konkrétan megemlítette, tudja, hogy a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács nem szavazta meg a kinevezését. A jegyzőkönyv szerint „benne is felvetődött a kérdés, hogyan lehet tovább működtetni így egy színházat?”

Választ azonban erre ő sem adott, sőt a testületet és a kérdezőt is meggyőzhette arról, dolgozói felhatalmazás nélkül igenis jól el lehet kormányozni egy intézményt. A közgyűlés jelen lévő 17 tagja közül 16-an igennel szavaztak a kinevezésére, egy személy (Katanics Sándor) pedig tartózkodott.

Az előadói munkára koncentrálnak

Lapunk a témában Oberfrank Pál igazgatónak az alábbi kérdést tette fel: „Érvényben van-e még a május 24-én kelt, a közalkalmazottak, a színészek és a művészeti munkatársak színházon kívüli elfoglaltságának bejelentési kötelezettségéről szóló igazgatói utasítás?” Az írásos választ a Petőfi Színház országos sajtókapcsolatokért felelős munkatársától, Oláh Zsolttól kaptuk: „Társulatunk a rendőrségi feljelentés után a továbbiakban az alkotói és előadói munkára kíván koncentrálni, működését pedig a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően végzi, intézkedéseit azok szellemében hozza.”

Megkerestük azt a színházi személyt is, aki levélben fordult Porga Gyula polgármesterhez jogi segítséget kérve. Ő bármiféle nyilatkozattól elzárkózott, és azt kérte, a témáról készült írásban a neve ne jelenjen meg.

Neked ajánljuk