A Mi Hazánk és az összeesküvés-elméletek

Csatornázás

Belpol

A Fidesz az elmúlt egy-másfél évtizedben sikerrel ­vette át a népszerű szélsőjobbos toposzokat az idegengyűlölettől a nyílt homofóbián át azon tézisig, mely ­szerint a liberálisok fel akarják számolni a büszke nemzeteket, kevertté tenni a tiszta vérvonalat. Azért a virtigli szélsőjobb is él és virul.

A néppártosodó Jobbikból kivált szélsőjobbos Mi Hazánk egy olyan közegben jött létre, amikor a jól ismert nemzeti radikalizmus kezdett kimenni a divatból, hogy átadja a helyét a polgáribbnak tűnő alt-rightnak; a Harcos feliratú pólók slim-fit ingekre cserélésével pedig még az antiszemitizmust is lecserélték a muszlimok gyűlöletére. Ráadásul a szélsőjobboldal nem egy slágertémáját lenyúlta a ­Fidesz – aminek következtében a határ is elmosódott a szélső- és az ún. mérsékelt jobboldal között. A Mi Hazánk ezért a szélsőjobb ötletek gyakorlati megvalósítását kezdte számon kérni a Fideszen. Az LMBTQ-ellenes kampányt tulajdonképpen a párt képviselője, Dúró Dóra indította be, a szegregált roma diákok ügyét is a Mi Hazánk adta át felmelegítve a nagy testvérnek, vagy a Nemzeti Múzeum éléről L. Simon Lászlót is Dúró rúgatta ki végső soron, amikor egy hazug állításra hivatkozva a Fidesz homofóbtörvényének helyes értelmezését követelte.

Az utóbbihoz hasonló produkciók lényege, hogy a Mi Hazánk a rendszert egy percre sem megkérdőjelezve a kormányoldal általában slendriánul megfogalmazott törvényeinek betartására biztatja a Fideszt. Persze, az is meglehet, hogy mindössze egy jól megkomponált összjáték tanúi vagyunk. Mindenesetre a két párt között akkora az egyetértés, hogy a nemzeti radikálisok egy része simán a Fidesz mögé állt 2022-re. Vagy éppen lazán közlekedik közöttük, mint például az a Pál Márton, aki 2008-ban még demonstratíve levizelte Budapesten a szovjet hősi emlékművet, tavaly Vlagyimir Putyint ábrázoló pólóban jelent meg a Fidesz eredményváróján, hogy aztán ugyanő idén októberben újra a Mi Hazánk rendezvényén emlékezzék meg az ’56-os forradalomról. A terrorcselekményért elítélt Budaházy György pedig már 2019-ben elismerte egy beszélgetés során, hogy „a Fidesz segíti a Mi Hazánk Mozgalmat”.

Új utakon

A Mi Hazánk támogatóiról a hvg360-on ismertetett friss Medián-felmérés szerint annyi tudható biztosan, hogy többnyire férfiak, általában nem Budapesten élnek, és az átlagnál több közöttük a magas jövedelmű, diplomás ember. Főleg az utóbbi tény készteti a kívülállót értetlen pislogásra, hiszen a Mi Hazánk rendezvényein rendre felvonuló skinheadekről sok minden eszébe jut az embernek, az viszont éppenséggel nem, hogy magasan kvalifikáltak lennének. Általában nem is azok, de a fehér cipőfűzős kopaszokból álló magszavazók mellett a Mi Hazánk körül szép csendben megjelent egy egészen másik kör is, nagyjából egy időben azzal, hogy a párt a korábbiakhoz képest kissé takarékra állította a cigányozást és zsidózást. A Mi Hazánk felfedezett ugyanis egy új területet: az összeesküvés-elméletekre fogékonyak, azokban hívők világát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).