A Mi Hazánk és az összeesküvés-elméletek

Csatornázás

Belpol

A Fidesz az elmúlt egy-másfél évtizedben sikerrel ­vette át a népszerű szélsőjobbos toposzokat az idegengyűlölettől a nyílt homofóbián át azon tézisig, mely ­szerint a liberálisok fel akarják számolni a büszke nemzeteket, kevertté tenni a tiszta vérvonalat. Azért a virtigli szélsőjobb is él és virul.

A néppártosodó Jobbikból kivált szélsőjobbos Mi Hazánk egy olyan közegben jött létre, amikor a jól ismert nemzeti radikalizmus kezdett kimenni a divatból, hogy átadja a helyét a polgáribbnak tűnő alt-rightnak; a Harcos feliratú pólók slim-fit ingekre cserélésével pedig még az antiszemitizmust is lecserélték a muszlimok gyűlöletére. Ráadásul a szélsőjobboldal nem egy slágertémáját lenyúlta a ­Fidesz – aminek következtében a határ is elmosódott a szélső- és az ún. mérsékelt jobboldal között. A Mi Hazánk ezért a szélsőjobb ötletek gyakorlati megvalósítását kezdte számon kérni a Fideszen. Az LMBTQ-ellenes kampányt tulajdonképpen a párt képviselője, Dúró Dóra indította be, a szegregált roma diákok ügyét is a Mi Hazánk adta át felmelegítve a nagy testvérnek, vagy a Nemzeti Múzeum éléről L. Simon Lászlót is Dúró rúgatta ki végső soron, amikor egy hazug állításra hivatkozva a Fidesz homofóbtörvényének helyes értelmezését követelte.

Az utóbbihoz hasonló produkciók lényege, hogy a Mi Hazánk a rendszert egy percre sem megkérdőjelezve a kormányoldal általában slendriánul megfogalmazott törvényeinek betartására biztatja a Fideszt. Persze, az is meglehet, hogy mindössze egy jól megkomponált összjáték tanúi vagyunk. Mindenesetre a két párt között akkora az egyetértés, hogy a nemzeti radikálisok egy része simán a Fidesz mögé állt 2022-re. Vagy éppen lazán közlekedik közöttük, mint például az a Pál Márton, aki 2008-ban még demonstratíve levizelte Budapesten a szovjet hősi emlékművet, tavaly Vlagyimir Putyint ábrázoló pólóban jelent meg a Fidesz eredményváróján, hogy aztán ugyanő idén októberben újra a Mi Hazánk rendezvényén emlékezzék meg az ’56-os forradalomról. A terrorcselekményért elítélt Budaházy György pedig már 2019-ben elismerte egy beszélgetés során, hogy „a Fidesz segíti a Mi Hazánk Mozgalmat”.

Új utakon

A Mi Hazánk támogatóiról a hvg360-on ismertetett friss Medián-felmérés szerint annyi tudható biztosan, hogy többnyire férfiak, általában nem Budapesten élnek, és az átlagnál több közöttük a magas jövedelmű, diplomás ember. Főleg az utóbbi tény készteti a kívülállót értetlen pislogásra, hiszen a Mi Hazánk rendezvényein rendre felvonuló skinheadekről sok minden eszébe jut az embernek, az viszont éppenséggel nem, hogy magasan kvalifikáltak lennének. Általában nem is azok, de a fehér cipőfűzős kopaszokból álló magszavazók mellett a Mi Hazánk körül szép csendben megjelent egy egészen másik kör is, nagyjából egy időben azzal, hogy a párt a korábbiakhoz képest kissé takarékra állította a cigányozást és zsidózást. A Mi Hazánk felfedezett ugyanis egy új területet: az összeesküvés-elméletekre fogékonyak, azokban hívők világát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.