A Mi Hazánk és az összeesküvés-elméletek

Csatornázás

Belpol

A Fidesz az elmúlt egy-másfél évtizedben sikerrel ­vette át a népszerű szélsőjobbos toposzokat az idegengyűlölettől a nyílt homofóbián át azon tézisig, mely ­szerint a liberálisok fel akarják számolni a büszke nemzeteket, kevertté tenni a tiszta vérvonalat. Azért a virtigli szélsőjobb is él és virul.

A néppártosodó Jobbikból kivált szélsőjobbos Mi Hazánk egy olyan közegben jött létre, amikor a jól ismert nemzeti radikalizmus kezdett kimenni a divatból, hogy átadja a helyét a polgáribbnak tűnő alt-rightnak; a Harcos feliratú pólók slim-fit ingekre cserélésével pedig még az antiszemitizmust is lecserélték a muszlimok gyűlöletére. Ráadásul a szélsőjobboldal nem egy slágertémáját lenyúlta a ­Fidesz – aminek következtében a határ is elmosódott a szélső- és az ún. mérsékelt jobboldal között. A Mi Hazánk ezért a szélsőjobb ötletek gyakorlati megvalósítását kezdte számon kérni a Fideszen. Az LMBTQ-ellenes kampányt tulajdonképpen a párt képviselője, Dúró Dóra indította be, a szegregált roma diákok ügyét is a Mi Hazánk adta át felmelegítve a nagy testvérnek, vagy a Nemzeti Múzeum éléről L. Simon Lászlót is Dúró rúgatta ki végső soron, amikor egy hazug állításra hivatkozva a Fidesz homofóbtörvényének helyes értelmezését követelte.

Az utóbbihoz hasonló produkciók lényege, hogy a Mi Hazánk a rendszert egy percre sem megkérdőjelezve a kormányoldal általában slendriánul megfogalmazott törvényeinek betartására biztatja a Fideszt. Persze, az is meglehet, hogy mindössze egy jól megkomponált összjáték tanúi vagyunk. Mindenesetre a két párt között akkora az egyetértés, hogy a nemzeti radikálisok egy része simán a Fidesz mögé állt 2022-re. Vagy éppen lazán közlekedik közöttük, mint például az a Pál Márton, aki 2008-ban még demonstratíve levizelte Budapesten a szovjet hősi emlékművet, tavaly Vlagyimir Putyint ábrázoló pólóban jelent meg a Fidesz eredményváróján, hogy aztán ugyanő idén októberben újra a Mi Hazánk rendezvényén emlékezzék meg az ’56-os forradalomról. A terrorcselekményért elítélt Budaházy György pedig már 2019-ben elismerte egy beszélgetés során, hogy „a Fidesz segíti a Mi Hazánk Mozgalmat”.

Új utakon

A Mi Hazánk támogatóiról a hvg360-on ismertetett friss Medián-felmérés szerint annyi tudható biztosan, hogy többnyire férfiak, általában nem Budapesten élnek, és az átlagnál több közöttük a magas jövedelmű, diplomás ember. Főleg az utóbbi tény készteti a kívülállót értetlen pislogásra, hiszen a Mi Hazánk rendezvényein rendre felvonuló skinheadekről sok minden eszébe jut az embernek, az viszont éppenséggel nem, hogy magasan kvalifikáltak lennének. Általában nem is azok, de a fehér cipőfűzős kopaszokból álló magszavazók mellett a Mi Hazánk körül szép csendben megjelent egy egészen másik kör is, nagyjából egy időben azzal, hogy a párt a korábbiakhoz képest kissé takarékra állította a cigányozást és zsidózást. A Mi Hazánk felfedezett ugyanis egy új területet: az összeesküvés-elméletekre fogékonyak, azokban hívők világát.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?