A Mi Hazánk és az összeesküvés-elméletek

Csatornázás

Belpol

A Fidesz az elmúlt egy-másfél évtizedben sikerrel ­vette át a népszerű szélsőjobbos toposzokat az idegengyűlölettől a nyílt homofóbián át azon tézisig, mely ­szerint a liberálisok fel akarják számolni a büszke nemzeteket, kevertté tenni a tiszta vérvonalat. Azért a virtigli szélsőjobb is él és virul.

A néppártosodó Jobbikból kivált szélsőjobbos Mi Hazánk egy olyan közegben jött létre, amikor a jól ismert nemzeti radikalizmus kezdett kimenni a divatból, hogy átadja a helyét a polgáribbnak tűnő alt-rightnak; a Harcos feliratú pólók slim-fit ingekre cserélésével pedig még az antiszemitizmust is lecserélték a muszlimok gyűlöletére. Ráadásul a szélsőjobboldal nem egy slágertémáját lenyúlta a ­Fidesz – aminek következtében a határ is elmosódott a szélső- és az ún. mérsékelt jobboldal között. A Mi Hazánk ezért a szélsőjobb ötletek gyakorlati megvalósítását kezdte számon kérni a Fideszen. Az LMBTQ-ellenes kampányt tulajdonképpen a párt képviselője, Dúró Dóra indította be, a szegregált roma diákok ügyét is a Mi Hazánk adta át felmelegítve a nagy testvérnek, vagy a Nemzeti Múzeum éléről L. Simon Lászlót is Dúró rúgatta ki végső soron, amikor egy hazug állításra hivatkozva a Fidesz homofóbtörvényének helyes értelmezését követelte.

Az utóbbihoz hasonló produkciók lényege, hogy a Mi Hazánk a rendszert egy percre sem megkérdőjelezve a kormányoldal általában slendriánul megfogalmazott törvényeinek betartására biztatja a Fideszt. Persze, az is meglehet, hogy mindössze egy jól megkomponált összjáték tanúi vagyunk. Mindenesetre a két párt között akkora az egyetértés, hogy a nemzeti radikálisok egy része simán a Fidesz mögé állt 2022-re. Vagy éppen lazán közlekedik közöttük, mint például az a Pál Márton, aki 2008-ban még demonstratíve levizelte Budapesten a szovjet hősi emlékművet, tavaly Vlagyimir Putyint ábrázoló pólóban jelent meg a Fidesz eredményváróján, hogy aztán ugyanő idén októberben újra a Mi Hazánk rendezvényén emlékezzék meg az ’56-os forradalomról. A terrorcselekményért elítélt Budaházy György pedig már 2019-ben elismerte egy beszélgetés során, hogy „a Fidesz segíti a Mi Hazánk Mozgalmat”.

Új utakon

A Mi Hazánk támogatóiról a hvg360-on ismertetett friss Medián-felmérés szerint annyi tudható biztosan, hogy többnyire férfiak, általában nem Budapesten élnek, és az átlagnál több közöttük a magas jövedelmű, diplomás ember. Főleg az utóbbi tény készteti a kívülállót értetlen pislogásra, hiszen a Mi Hazánk rendezvényein rendre felvonuló skinheadekről sok minden eszébe jut az embernek, az viszont éppenséggel nem, hogy magasan kvalifikáltak lennének. Általában nem is azok, de a fehér cipőfűzős kopaszokból álló magszavazók mellett a Mi Hazánk körül szép csendben megjelent egy egészen másik kör is, nagyjából egy időben azzal, hogy a párt a korábbiakhoz képest kissé takarékra állította a cigányozást és zsidózást. A Mi Hazánk felfedezett ugyanis egy új területet: az összeesküvés-elméletekre fogékonyak, azokban hívők világát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.