A Mi Hazánk és az összeesküvés-elméletek

Csatornázás

Belpol

A Fidesz az elmúlt egy-másfél évtizedben sikerrel ­vette át a népszerű szélsőjobbos toposzokat az idegengyűlölettől a nyílt homofóbián át azon tézisig, mely ­szerint a liberálisok fel akarják számolni a büszke nemzeteket, kevertté tenni a tiszta vérvonalat. Azért a virtigli szélsőjobb is él és virul.

A néppártosodó Jobbikból kivált szélsőjobbos Mi Hazánk egy olyan közegben jött létre, amikor a jól ismert nemzeti radikalizmus kezdett kimenni a divatból, hogy átadja a helyét a polgáribbnak tűnő alt-rightnak; a Harcos feliratú pólók slim-fit ingekre cserélésével pedig még az antiszemitizmust is lecserélték a muszlimok gyűlöletére. Ráadásul a szélsőjobboldal nem egy slágertémáját lenyúlta a ­Fidesz – aminek következtében a határ is elmosódott a szélső- és az ún. mérsékelt jobboldal között. A Mi Hazánk ezért a szélsőjobb ötletek gyakorlati megvalósítását kezdte számon kérni a Fideszen. Az LMBTQ-ellenes kampányt tulajdonképpen a párt képviselője, Dúró Dóra indította be, a szegregált roma diákok ügyét is a Mi Hazánk adta át felmelegítve a nagy testvérnek, vagy a Nemzeti Múzeum éléről L. Simon Lászlót is Dúró rúgatta ki végső soron, amikor egy hazug állításra hivatkozva a Fidesz homofóbtörvényének helyes értelmezését követelte.

Az utóbbihoz hasonló produkciók lényege, hogy a Mi Hazánk a rendszert egy percre sem megkérdőjelezve a kormányoldal általában slendriánul megfogalmazott törvényeinek betartására biztatja a Fideszt. Persze, az is meglehet, hogy mindössze egy jól megkomponált összjáték tanúi vagyunk. Mindenesetre a két párt között akkora az egyetértés, hogy a nemzeti radikálisok egy része simán a Fidesz mögé állt 2022-re. Vagy éppen lazán közlekedik közöttük, mint például az a Pál Márton, aki 2008-ban még demonstratíve levizelte Budapesten a szovjet hősi emlékművet, tavaly Vlagyimir Putyint ábrázoló pólóban jelent meg a Fidesz eredményváróján, hogy aztán ugyanő idén októberben újra a Mi Hazánk rendezvényén emlékezzék meg az ’56-os forradalomról. A terrorcselekményért elítélt Budaházy György pedig már 2019-ben elismerte egy beszélgetés során, hogy „a Fidesz segíti a Mi Hazánk Mozgalmat”.

Új utakon

A Mi Hazánk támogatóiról a hvg360-on ismertetett friss Medián-felmérés szerint annyi tudható biztosan, hogy többnyire férfiak, általában nem Budapesten élnek, és az átlagnál több közöttük a magas jövedelmű, diplomás ember. Főleg az utóbbi tény készteti a kívülállót értetlen pislogásra, hiszen a Mi Hazánk rendezvényein rendre felvonuló skinheadekről sok minden eszébe jut az embernek, az viszont éppenséggel nem, hogy magasan kvalifikáltak lennének. Általában nem is azok, de a fehér cipőfűzős kopaszokból álló magszavazók mellett a Mi Hazánk körül szép csendben megjelent egy egészen másik kör is, nagyjából egy időben azzal, hogy a párt a korábbiakhoz képest kissé takarékra állította a cigányozást és zsidózást. A Mi Hazánk felfedezett ugyanis egy új területet: az összeesküvés-elméletekre fogékonyak, azokban hívők világát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.