Cserhalmi: A kormánynak nincs beleszólási joga a színházak működésébe

  • narancs.hu
  • 2019. december 9.

Színház

A színész bár beteg, szintén részt vesz a kultúra függetlensége melletti tüntetésen.

Széleskörű tiltakozást váltott ki egy múlt héten kiszivárgott törvénytervezet, ami megszüntette volna a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA), ellehetetlenítette volna a független színházakat, és lényegében vétójogot adott volna a kormánynak az önkormányzati kőszínházak igazgatói kinevezéseiben. Bár a hétfőn a parlament elé beterjesztett törvénymódosításból kimaradt az NKA megszüntetése, hétfő este így is tüntetést tartanak a kultúra függetlensége mellett, több színész pedig a hétvégén tiltakozó videókban fejtette ki a véleményét.

Bár Cserhalmi György eddig nem szólalt meg az ügyben, a 24.hu kérdésére azt mondta, ő is ott lesz a hétfő esti tüntetésen.

"Nem értek egyet ezzel a tervezettel, mert az állam és a kormány nem a saját pénzét költi, hanem az enyémet, így nincs beleszólási joga a színházak működésébe. Bár beteg vagyok, de természetesen ott leszek este a Madách téren a tüntetésen" - mondta Cserhalmi.

A lapnak Szarvas József, a Nemzeti Színház tagja azt mondta, este fellépése van, ezért nem tud ott lenni a tüntetésen, de a törvénytervezet szerinte egyébként sem csorbítja a művészi szabadságot, sőt, azzal is egyetért, hogy legyen vétójoga is akár az államnak a színház-igazgatók kinevezése kapcsán. A szintén a Nemzeti Színház társulatához tartozó Blaskó Péter nem akart a kérdésben nyilatkozni, mert bár van véleménye, azt a családjával kívánja megosztani.

A Centrál Színház igazgatója, Puskás Tamás azt mondta, örül annak, hogy a javaslatból kikerült az NKA megszüntetése, mert a legfontosabb a színháznál, hogy a közpénzről demokratikusan megválasztott döntéshozók döntsenek. Hozzátette, ő ugyanakkor önmagában semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy aki pénzt ad kultúrára, az szeretne beleszólni abba is, hogy kire bízza az intézményt. Puskás a tüntetésre ezzel együtt is tervezi, hogy kimegy, mert szeretné meghallgatni, hogy "a másik oldal mit mond".

A lapnak Cseke Péter, a kecskeméti Katona József színház igazgatója nem nyilatkozott, ahogy Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója sem.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.