80–100 milliós házak között terjengő szarszag

Csövön át felpumpálva

Belpol

Magyarországon a lakások 84 százalékától csatorna viszi el a szennyvizet. Ahol nincs ilyen hálózat, ott vagy egyedi tisztítót kell működtetni, vagy zárt tárolót. Elvileg nem juthat ki semmi a talajvízbe, ha mégis, az önkormányzat bírságol tettenérés vagy más bizonyíték alapján. A szag nem elég.

„Tisztelt Hatóságok! Ezt az e-mailt már végső elkeseredésemben írom. Próbáltam végigjárni hivatalos utakat is, de nem igazán volt sikeres. 2022 nyarán költöztünk Deszken a Mikszáth Kálmán utcába, de már több éve építkezünk és rendszeresen járunk ki a házhoz. Az a helyzet, hogy ebben az utcában sose volt szennyvízhálózat, ami miatt a korábban ide költözött szomszédok rászoktak arra, hogy a házak előtt lévő esővízárokba engedik a saját szennyvizüket” – így kezdődik egy deszki házaspár levele, amelyet januárban a csongrád-csanádi kormányhivatal tűzvédelmi, iparbiztonsági, vízügyi és vízvédelmi osztályának és utóbb, a válasszal együtt, a Magyar Narancsnak küldött el.

A fiatalok – a férj mikrobiológus, a feleség informatikus – nem akartak névvel szerepelni a történetben, mert nem szeretnének konfliktust az utcabeliekkel. Az önkormányzatnál már úgyis tudják, hogy ők panaszkodtak, mert nem először teszik: „E-papíron keresztül már történt több bejelentés, de mindig azt válaszolták, nem tudják, ki engedi ki, ezért nem takarítják el. Az elmúlt egy évben annyira eldurvult a szennyvízkiengedés, hogy a házunk előtt az árokban 2024 tavasza óta szó szerint áll a szar. Sajnos, nem költői túlzás. A mások által kiengedett szennyvíz elmocsarasította az árkot. (…) Decemberben konkrétan már az árokban bugyogott fel a víz, ami azt engedi sejtetni, hogy csövön keresztül pumpálják fel. Videót csatolok róla” – olvasható a bejelentésben.

A házaspár arra is rámutatott, hogy a szennyvízből jut a közeli szántóföldre is, ahol élelmiszer-termelés folyik. Nem tudják, hová fordulhatnának még.

Továbblépni a környezetvédelmi hatósághoz jó ötletnek tűnt elsőre, de aztán a válasz kiábrándította a házaspárt. A kormányhivatal elküldte nekik is a végzést, amely szerint a közérdekű bejelentést hatáskör hiányában, érdemi vizsgálat nélkül átteszi a deszki polgármesteri hivatalhoz „további ügyintézés végett”.

A kormányhivatal indoklásképpen egy sor vonatkozó jogszabályra hivatkozik. Első helyen a vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvényt idézi, amely kimondja, hogy az önkormányzat dolga gondoskodni „a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről”.

Kikényszeríteni

Pusztai László osztályvezető a levele végén kitér arra, hogy „a bejelentésben foglaltak az Újosztás településrészen visszatérő problémát jelentenek”. Felhívja az önkormányzat figyelmét arra, hogy ezzel bizony dolga van: „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a belvízelvezető csatornába szennyvíz ne kerüljön bevezetésre. A fenti intézkedések megtétele mellett javasoljuk a helyszíni je­lenlét megerősítését, tettenérés esetén az illegális szennyvízelhelyezés megszűnését elérni, kikényszeríteni.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.