80–100 milliós házak között terjengő szarszag

Csövön át felpumpálva

Belpol

Magyarországon a lakások 84 százalékától csatorna viszi el a szennyvizet. Ahol nincs ilyen hálózat, ott vagy egyedi tisztítót kell működtetni, vagy zárt tárolót. Elvileg nem juthat ki semmi a talajvízbe, ha mégis, az önkormányzat bírságol tettenérés vagy más bizonyíték alapján. A szag nem elég.

„Tisztelt Hatóságok! Ezt az e-mailt már végső elkeseredésemben írom. Próbáltam végigjárni hivatalos utakat is, de nem igazán volt sikeres. 2022 nyarán költöztünk Deszken a Mikszáth Kálmán utcába, de már több éve építkezünk és rendszeresen járunk ki a házhoz. Az a helyzet, hogy ebben az utcában sose volt szennyvízhálózat, ami miatt a korábban ide költözött szomszédok rászoktak arra, hogy a házak előtt lévő esővízárokba engedik a saját szennyvizüket” – így kezdődik egy deszki házaspár levele, amelyet januárban a csongrád-csanádi kormányhivatal tűzvédelmi, iparbiztonsági, vízügyi és vízvédelmi osztályának és utóbb, a válasszal együtt, a Magyar Narancsnak küldött el.

A fiatalok – a férj mikrobiológus, a feleség informatikus – nem akartak névvel szerepelni a történetben, mert nem szeretnének konfliktust az utcabeliekkel. Az önkormányzatnál már úgyis tudják, hogy ők panaszkodtak, mert nem először teszik: „E-papíron keresztül már történt több bejelentés, de mindig azt válaszolták, nem tudják, ki engedi ki, ezért nem takarítják el. Az elmúlt egy évben annyira eldurvult a szennyvízkiengedés, hogy a házunk előtt az árokban 2024 tavasza óta szó szerint áll a szar. Sajnos, nem költői túlzás. A mások által kiengedett szennyvíz elmocsarasította az árkot. (…) Decemberben konkrétan már az árokban bugyogott fel a víz, ami azt engedi sejtetni, hogy csövön keresztül pumpálják fel. Videót csatolok róla” – olvasható a bejelentésben.

A házaspár arra is rámutatott, hogy a szennyvízből jut a közeli szántóföldre is, ahol élelmiszer-termelés folyik. Nem tudják, hová fordulhatnának még.

Továbblépni a környezetvédelmi hatósághoz jó ötletnek tűnt elsőre, de aztán a válasz kiábrándította a házaspárt. A kormányhivatal elküldte nekik is a végzést, amely szerint a közérdekű bejelentést hatáskör hiányában, érdemi vizsgálat nélkül átteszi a deszki polgármesteri hivatalhoz „további ügyintézés végett”.

A kormányhivatal indoklásképpen egy sor vonatkozó jogszabályra hivatkozik. Első helyen a vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvényt idézi, amely kimondja, hogy az önkormányzat dolga gondoskodni „a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről”.

Kikényszeríteni

Pusztai László osztályvezető a levele végén kitér arra, hogy „a bejelentésben foglaltak az Újosztás településrészen visszatérő problémát jelentenek”. Felhívja az önkormányzat figyelmét arra, hogy ezzel bizony dolga van: „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a belvízelvezető csatornába szennyvíz ne kerüljön bevezetésre. A fenti intézkedések megtétele mellett javasoljuk a helyszíni je­lenlét megerősítését, tettenérés esetén az illegális szennyvízelhelyezés megszűnését elérni, kikényszeríteni.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.