Demeter Szilárd szerint egy független újságíró is keres annyit, mint a barátja-tanácsadója

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 7.

Belpol

Saját tapasztalatunk szerint ez nem így van.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, csütörtökön derült ki, hogy 6,6 millió forintot fizet a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Demeter barátjának és zenekartársának, a jobboldali publicista Megadja Gábor cégének (Doutdes Bt.) "stratégiai tanácsadó tevékenységért" 2020-ban.

Demeter Szilárd a Facebookon reagált a hírre, ahol azt írta, Megadja a főigazgatói pályafutása kezdetétől ad neki tanácsokat, mert ő az egyik legokosabb ember, akit ismer, mer gondolkodni, "nem foglya egyetlen elitkulturális érdekkörnek sem, tud kívülről nézni, és lát a pályán".

"Ezért fizetést kap, naná, a jó munkát megfizetik. Tippem szerint kevesebbet keres ezzel, mint amennyit egy átlag ellenzéki újságíró havonta zsebretesz"

- vélte Demeter Szilárd, aki a továbbiakban ironikusan megjegyezte, hogy az ellenzéki újságírók "olyan megdöbbentő felfedezéseket oknyomoznak ki nyilvános információkból", hogy "az emberek ismerik egymást", és hogy akik ismerik egymást, és dolgoztak már együtt, azok később is együtt fognak működni. Hozzátette, ő egyébként szeret olyanokkal együtt dolgozni, akik "már bizonyítottak", a tanácsadás pedig bizalmi kérdés.

Hogy Demeternek a bérekre vonatkozó megjegyzésével mennyire nincs igaza, azt egyrészt mi is tudjuk tapasztalatból, másrészt referenciaként a Fizetesek.hu oldalt idéznénk, amely szerint egy újságíró bruttó 216 és 520 ezer forint körül keres ma Magyarországon, de ennek átlagát véve sem nagyon jön ki a Demeter által emlegetett szám - pedig itt még elvileg külön se vették a kormánypárti és kormánykritikus médiában dolgozókat.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

„A megfélemlítés működött”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ún. elemzésében azt taglalja, hogyan szerzett befolyást a civil szerve­zeteken keresztül a „Soros-hálózat”. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója szerint a dokumentum nem lóg ki az elmúlt évek tendenciájából: a hatalom fél a komoly tudással rendelkező civilektől.