Dobrev Klára elvitte a Legfőbb Ügyészségre a dokumentumokat, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök még ügyvéd korában közreműködött abban, hogy külföldi állampolgárok magyar földeket vegyenek illegálisan.
A DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője kérte, hogy írásban vegyék át tőle az iratokat, mert – mint az épület előtt tartott tájékoztatón fogalmazott – „Polt Péter ügyészségétől bármi kitelik”.
Az ellenzéki politikus az újságíróknak is adott másolatokat, és bejelentette, pénteken 11 órára ismét sajtótájékoztatót tart ebben az ügyben. Dobrevnek az a véleménye, hogy Polt Péter legfőbb ügyész bármit is kezd az iratokkal, Sulyok Tamás bűncselekményeket követett el, és le kell mondania, függetlenül attól, hogy indul-e eljárás az ügyben, mert „olyan ember, aki még bűncselekményt is elkövetett, az százszorosan alkalmatlan arra, hogy a nemzet egységét megtestesítse.”
A DK politikusa azt állítja, a köztársasági elnök a kétezres évek elején ügyvédként eljárt annak érdekében, hogy 103 hektár termőföld előbb egy strómanhoz kerüljön, aki aztán elajándékozta a területet egy másik névleges tulajdonosnak, aki kölcsön- és jelzálogszerződést kötött egy külföldi tulajdonú céggel, haszonélvezeti jogot biztosítva a cég tulajdonosainak, három osztrák testvérnek. Dobrev állítja, megvan a német nyelvű zsebszerződés is, amelyben olvasható, hogy az első stróman a földet a cég nevében és érdekében vásárolta.
A köztársasági elnök hivatala Dobrev állításaira közleményben reagált. Rágalmazásnak nevezte az ellenzéki politikus állításait, hangsúlyozva, hogy Sulyok Tamás ügyvédként mindig a törvényeknek megfelelően dolgozott.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Zamecsnik Péter ügyvéd azt mondta, aligha fog kiderülni, megalapozott-e Dobrev Klára állítása, mert az ügyészség eljárásjogi akadály, az elévülés intézménye miatt nem fog vizsgálódni. Hack Péter, az ELTE büntetőeljárásjogi tanszékének vezetője is úgy látja, a törvény szerint el kell utasítani a feljelentést, mert ami eddig kiderült az ügyről, az alapján nem történhetett olyan bűncselekmény, ami húsz év után is büntethető lenne.
