„Az elmúlt napok világosan megmutatták, hogy Sulyok Tamás méltatlan a köztársasági elnöki tisztségre, hiszen alkotmánybíróként egy külföldi érdekeket szolgáló osztrák földmaffiás cég ügyvédjeként és megbízottjaként járt el. Az ügyben számos kezdeményezést tettem az elmúlt napokban: minden bizonyítékot átadtam az ügyészségnek, büntetőfeljelentést tettem különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűncselekmény gyanújával, valamint törvénymódosítást kezdeményeztem, hogy bukott államfőnek ne járhassanak élete végéig több milliós juttatások.
Magyarország köztársasági elnöke nem lehet egy köztörvényes bűnöző, ezért a mai nappal kezdeményezem, hogy az Országgyűlés indítsa meg a megfosztási eljárást Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben, és mondja ki, hogy Sulyok Tamásnak távoznia kell az államfői tisztségből.
Az ehhez szükséges aláírások összegyűjtését már megkezdtük, kíváncsian várjuk, hogy az eljárás végén hogyan fog szavazni a Fidesz, szerintük lehet-e egy köztörvényes bűnöző hazánk köztársasági elnöke. Egy köztörvényes bűnöző nem fejezheti ki a magyar nemzet egységét, és nem töltheti be hazánk legmagasabb közjogi méltóságának szerepét!” – írja közleményben Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője.
A párt néhány napja állt elő az üggyel: Dobrev Klára dokumentumokra hivatkozva állította, hogy a köztársasági elnök egy „köztörvényes bűnöző”, aki ügyvédként törvényellenesen, vélhetően bűnszervezetben játszott át magyar termőföldeket külföldieknek „pénzért, strómanokon és zsebszerződéseken keresztül”. Mint mondta, Sulyok Tamás ügyvédként a csongrádi földmaffia fontos figurája volt. A maffia üzletei szerinte Szeged környékén 1000 hektárt érintettek, ezeket 3-4 ügyvéd részvételével árusították ki: volt, aki az ajándékozást, míg más a kölcsönszerződést ellenjegyezte. A magyar termőföldek külföldi kézre juttatása mindig is bűncselekmény volt, de 2014-ben éppen az Orbán-kormány tette ezt külön tényállássá a Btk.-ban.
Dobrev az általa ismert dokumentumokat átadta az ügyészségnek, valamint az Alkotmánybíróságnál is bepanaszolta a köztársasági elnököt.