Dombóvári rendőr kapta az Aranypánt-díjat

  • MTI
  • 2023. április 8.

Belpol

Az Aranypánt-díjat a hétköznapi roma hősök kapják meg minden évben. 

Kovács Richárd, a Dombóvári Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának főhadnagya kapta idén az év hétköznapi roma hősének járó Aranypánt-díjat, közölte a Roma Sajtóközpont. A megmérettetésen tíz jelöltre lehetett szavazni.

Kovács Richárd a Tudományos Diákkörön különdíjat érdemelt ki Etnikai profilalkotás a rendőri intézkedések során című dolgozatával. Többször nyerte el a testépítésért járó Mr. Zsaru címet, és több éremmel tért haza az Egyesült Államokban megrendezett World Police and Fire Games-ről is.

Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának romológia szakán tanul, mellette a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán joghallgató, a tervek szerint jövőre szerzi meg a doktori címet. Kutatási területe a mélyszegénység és a rendészet-szociológia. A gyerekeknek azt szeretné megmutatni, hogy kitartással, sporttal és tanulással milyen eredményeket lehet elérni.

Posztumusz Aranypánt-emlékdíjban részesült a Budapest Jazz Klubban tartott díjátadó gálán Mundér Gusztáv és Setét Jenő.  1971-ben április 8-án ült össze az első Roma Világkongresszus, ennek tiszteletére e napot Nemzetközi Roma Nappá nyilvánította az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Magyarországon ekkor adja át a Roma Sajtóközpont – idén az 1 Magyarország Kezdeményezéssel együttműködve – a 2015-ben alapított, az év hétköznapi roma hősének járó Aranypánt díjat. Az aranypánt kifejezés a romák többségének kettős identitását szimbolizálja.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.