A helyi önkormányzat működését és politikai hátterét jól ismerő, de neve elhallgatását kérő forrásunk szerint az elmúlt hónapok "fideszes belharcai", valamint az alpolgármester "kis őszödi beszéde" vezethetett a szakításhoz. "Tekintettel arra, hogy a frakción belüli összefogás, a valódi párbeszéd kialakítása helyett a folyamatos széthúzás, a stratégiai döntések halogatása (...) a jellemző, a folyamatok nem megfelelő irányba tartanak" - írta Tóth László a lemondólevelében. Mint a Dunaújváros Online honlapján olvasható, Tóth László korábban a helyi Fidesz kabinetirodájának vezetője volt, főszerepet vállalt a tavaly őszi önkormányzati választás elsöprő fideszes győzelmet hozott kampányában, és innen egyenes út vezetett az alpolgármesteri székig. Pozíciója a helyi szervezetben azonban az utóbbi hónapokban gyengült. Távozásáról azt mondta: "Nem úgy merült fel a kérdés, hogy menjek vagy maradjak: egyértelműen és határozottan az volt a döntés, hogy le kell mondanom az alpolgármesteri tisztségről." A lemondás/lemondatás körülményeit firtató kérdésünkre a polgármesteri hivatalban a következő választ kaptuk: "Jelenleg a szomorú tragédia körülményeit hatósági eljárás keretében vizsgálják, és amíg az eljárás zajlik, a Fidesz-frakció nem kíván nyilatkozni e tárgyban."
Gazdasági alpolgármesterként Tóth László csődközeli helyzetben vette át a várost, amelyet 2006 és 2010 között szocialista polgármester irányított ugyan, de a képviselőtestületben a Fidesznek volt többsége. Dunaújváros teljes hitelállománya közelít a 19 milliárd forinthoz, ebből a folyamatosan növekvő működési hitelállomány ma 9-10 milliárdot tesz ki.
Hitelből élni
A belváros szocreál stílusú háromszintes épületei mára védett műemlékké nemesedtek, és a városképet oly sokáig elszürkítő későbbi építésű szalagházak is kiszínesedtek a panelprogram során. A belvárosban kávézók, pékségek, éttermek váltják egymást, bár igazán nagy nyüzsgést nem itt, inkább a Tesco környékén láttunk. A nyílegyenes sugárutak kényelmesen autózhatók, és egy korábbi népszavazásnak köszönhetően a város bármely pontján ingyenes a parkolás.
A Dunapentele fennsíkjára épült Sztálinvárost 1961-ben nevezték át Dunaújvárosra (abban az évben járt ott Gagarin is). A ma közel ötvenezer lelkes "első szocialista várost" a rendszerváltás után is elkerülte a krach. A Medgyessy-kormány idején az ukrán Donbass cég tulajdonába került gigantikus vaskohászati kombinátban közel nyolcezren dolgoznak. A valamikori Dunai Vasműből lett ISD Dunaferr Zrt. mellett új munkalehetőséget teremtett - hogy csak a legnagyobbakat említsük - a koreai Hankook gumiabroncsgyár és az osztrák Prinzhorn cégcsoport Hamburger Hungaria Kft. papírgyárának idetelepülése is. Cserna Gábor fideszes polgármester, aki tíz év után váltotta a szocialista Kálmán Andrást, egy helyi lapnak adott interjújában nemrég így nyilatkozott erről: "Szerencsére színesedett a paletta, új cégek is megjelentek, és már nem egy lábon áll a város. A lakosság érdeke ugyanis az, hogy legyen elegendő munkahely. Dunaújváros szocialista mintavárosként egykor irigylésre méltó helyzetben volt intézményrendszerét tekintve, de a rendszerváltás után is megmaradt a hagyományosan magas szintű oktatás, a városnak saját színháza, táncszínháza, jégcsarnoka van. A Kortárs Művészeti Intézet egyedülálló kulturális funkciót tölt be. Büszkék vagyunk az uszodára, az élményfürdőre, és bízunk benne, hogy lesz még olyan szintű focicsapatunk, mint a Kohász és a Dunaferr csapata volt, amely miatt ismét megtelik a stadion."
Az ez év januárban közzétett állami számvevőszéki jelentés szerint a dunaújvárosi önkormányzat hosszú lejáratú kötelezettségének állománya 2007-2009 között közel tizenháromszorosára emelkedett a kötvénykibocsátás és a hoszszú lejáratú hitelfelvételek miatt - a városi közgyűlés Fidesz-többsége azonban egyelőre nem merte meghozni a népszerűtlen takarékossági döntéseket. A csökkenő források mellett a szocializmusban megszokott viszonylagos jólét mindenáron való megtartása és az utóbbi évek elhibázott döntései nyomán Dunaújváros előkelő helyet foglal el az eladósodott városok listáján: ma minden helyi lakosra megközelítőleg 370 ezer forint adósság jut.
Már megint egy fürdő
Forrásunk a 3,4 milliárdért megépült élményfürdőt nevezi meg a bajok gyökereként; még a szocialista többség döntése volt, hogy a jelentős légszennyezettséget produkáló vasműtől nyolcszáz méterre megépüljön. Az "elátkozott projektként" elhíresült, a többéves hercehurca után tavaly elkészült beruházást kezdettől ellenezte a jobboldali ellenzék, majd 2006 októberében az új fideszes többség azonnal megszavazta, hogy a város egyoldalúan visszalép a szerződéstől. Dorkota Lajos akkori alpolgármester azzal indokolta a döntést, hogy "közvetlenül az önkormányzati választások előtt a szocialista többség valósággal ráerőszakolta az akaratát a testületre, amivel húsz évre szóló kötelezettségvállalást rakott a város nyakába". A beruházásra alakult konzorcium másik szereplője, a CIB Ingatlanlízing Zrt. azonban a jogerős építési engedély birtokában azonnal nekifogott az építkezésnek. Az élményfürdőt a város jelenleg a kétéves bérleti szerződés alapján használja - egyelőre évi 300 millió forint díj ellenében.
Az élményfürdőnek egyetlen nyertese van, a közeli gázmotoros erőmű, mivel innen fűtik a csapvízzel működő élményfürdő medencéit. Feltehetőleg ezért vásárolt az önkormányzat - ugyancsak hitelből - 50-50 százalékos tulajdonrészt 3,4 milliárd forintért a két gázerőművet tulajdonló gazdasági társaságban, az Energonett Kft.-ben és az Energo-Hőterm Kft.-ben. Ettől a két helyi érdekeltségű szolgáltatótól vásárolja, majd értékesíti a hőt a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- és Hőszolgáltató (DVCSH) Kft. a túlnyomórészt távfűtéses tömbházakban élő lakosságnak. A Dunai Vasműnek köszönhetően a városban az átlagosnál olcsóbban lehetne megoldani a távfűtést - ezzel szemben, mint a 2009 végi energiahivatali jelentésben olvasható, a dunaújvárosi hőszolgáltató átlagára 12 százalékkal meghaladta az elfogadhatónak tekintett árszínvonalat. Nota bene: a városi cégként működő DVCSH-ban a jelenlegi 15 városi képviselő közül tízen alkalmazottként, mások a felügyelőbizottság tagjaiként érdekeltek.
Pintér Attila szocialista képviselőtől, korábbi gazdasági alpolgármestertől megtudtuk: jelenleg 750 millió forint a város lejárt tartozása, és ebben van 120 napon túli is. Csak az önkormányzati intézményhálózat fenntartása évi hatmilliárdba kerül, igaz, ez a legnagyobb tétel a 14 milliárdos költségvetésben. "Ha el akarjuk kerülni, hogy Esztergom és a többi, adósságrendezési eljárás alá vont település sorsára jussunk, nagyon keményen hozzá kell nyúlnunk az intézményi struktúránkhoz. A városi cégeket piacképessé kell tennünk, de mindenhol komoly érdekek fognak összefeszülni a nagyrészt fideszes vezetők körében" - mondta. Pintér szerint a 2,2 milliárdos folyószámlahitelük 2007-ben kezdett növekedni, amikor már a Fidesz-többség döntött a költségvetésről. "Vannak persze próbálkozások, megszüntették a Ságvári fiókkönyvtárat, ezzel kétmillió forintot nyertek, ugyanakkor megszavaztak mintegy 60 milliót a helyi nyilvánosság hivatalos orgánumait működtető Média Duna Invest Kft.-nek, és rengeteg pénzt elvisznek a hagyományosan megrendezett kulturális és sportrendezvények. Most jön a háromnapos gyereknapi rendezvény, ezt a város idén nyolcmillió forinttal támogatja, másfél millióért ide kell hívni az Eddát; de ez csak egy példa a sok közül. Most már föl kellene fogni minden oldalnak, hogy a hitelből költekezés csak egy irányba vezet, és az a csőd" - sorolta a volt gazdasági alpolgármester.
Annak ellenére, hogy tavaly a Fidesz Dunaújvárosban is elsöprő fölénnyel nyert, a szocialista politikus nem érzékeli, hogy rossz lenne a helyi szocialisták megítélése. "Itt is minden az országos trend szerint alakult, csinálhat valaki helyben nagyon jót, ha rossz logó van fölötte. Idejött a Hankook, a Hamburger, a Dunaferr fölött a csőd lebegett, de megmenekült a gyár, felújítottuk a főiskolát, nyolc kilométerre a várostól áll a Duna-híd, bevásárlóközpontok, élményfürdő épült" - sorolta a szocialistákhoz köthető, bár a másik oldal által sokszor vitatott eredményeket Pintér, majd hozzátette: jelzésnek vélik, hogy a márciusi időközi választáson a fideszes képviselő helyére szocialista képviselőt választottak.
Szociális háló
A helyi iparűzési adó jelentős hányadát a Dunai Vasmű adja, de az elmúlt évek acélipari mélypontja egymilliárdos adókiesést jelentett a városnak. A Vasmű monumentális fogadóépületén erősen megkopott Domanovszky Endre freskója; alatta vártuk a kétórás műszakváltást. A hatalmas parkolóba érkező vasmunkások érdeklődésünkre különösebb indulat nélkül osztják a városvezetést. ""riási az összefonódás minden téren - jegyezte meg egy középkorú férfi. - Ugyanazok vannak húsz éve a testületben." Majd megjegyezte, hogy áprilisban leállt a radiátorgyár, az ottaniak nem kapták meg a bérüket. Többen a magas fűtésszámlára panaszkodtak. Azt állítják, régen fillérekért kapták a fűtést a hulladékhőből, most pedig az országban itt a legmagasabb a távhő ára. "Írja csak meg azt, hogy bezárják a mozit, kikapcsolták a fűtést, a proliknak nincs meleg víz a rendelőben" - utalt egy Erzsi néniként bemutatkozó asszony a mintegy tízezer lakost ellátó, "Zöld Házként" ismert rendelőintézet ellehetetlenült helyzetére. "A Hankooknál majdnem sztrájk volt az új adótörvény után a kevesebb bér miatt. Hogy lehet megélni havi nyolcvanezerből egy távfűtéses lakásban?" - s a végén még megjegyezte, hogy ő annyit keres egész évben, mint a polgármester egy hónapban. (Utánanéztünk: Dunaújváros polgármesterének a közgyűlés 708 ezer, a két alpolgármesternek 550-550 ezer forint havi illetményt szavazott meg. A szavazáson egyetlen képviselő, a jobbikos Pintér Tamás nyomta meg a nem gombot. Felszólalásában arra kérte megválasztott képviselőtársait, hogy a város rossz anyagi helyzetében, ha nem is megoldásként, de példamutatásként ne a legmagasabb összegű fizetést szavazzák meg az új városvezetőknek.)
Mindemellett túlzás lenne azt állítani, hogy a "prolik" Dunaújvárosban nem részesülnek egyedi kedvezményekben. A városban nincs kommunális adó, a nyugdíjasok karácsonykor 5000 forintot, az első osztályosok tanévkezdéskor 10 ezer forintot kapnak, a jelentős számú díjhátralékost is igyekszik támogatni az önkormányzat, amely először az oktatás területén fogott a racionalizáláshoz. Cserna Gábor polgármester egy februári, az alapfokú oktatási intézmények összevonásáról tartott sajtótájékoztatón még azt magyarázta, hogy az önkormányzat nem kívánja bedönteni a költségvetést, ezért - figyelembe véve a csökkenő gyereklétszámot - meg kellett hozni a "fájdalmas, de felelősségteljes" döntést. Az általános közfelháborodást érzékelve azonban a városvezetés utóbb elállt eredeti szándékától. Előremutató kezdeményezés azonban, hogy a város legnagyobb foglalkoztatói nemrég új gazdasági és térségfejlesztési szerveződést hoztak létre, amellyel többek között a korábbinál hatékonyabban kívánják bevonni a kis- és középvállalkozásokat a Duna-híddal összekötött térség gazdaságfejlesztési programjaiba.
Júliusban újabb időközi választást írnak ki a tragikus sorsú Tóth László helyére. Hogy egyáltalán betölti-e valaki a helyét gazdasági alpolgármesterként, még nem tudni - a korábban elhatározott döntést ugyanis kegyeleti okból elnapolták a legutóbbi közgyűlésen. A legvalószínűbb, hogy a városvezetés még májusban megbíz egy munkacsoportot a stratégiai, gazdasági feladatok ellátásával. A tervek szerint a Szepesi Attila társadalmi megbízatású stratégiai és gazdasági alpolgármester irányításával dolgozó külső csoport egyik fő feladata éppen az lesz, hogy kiutat találjon az áldatlan pénzügyi helyzetből, és vállalható javaslatokat tegyen a közgyűlés elé. Az egyelőre kezelhetetlennek tűnő adósság mellett az elmúlt hónapok politikai eseményeinek ismeretében a fideszes többségnek alighanem varázsolnia kell ahhoz, hogy a belé helyezett bizalmat legalább a következő választásokig megtartsa - és hogy mindenekelőtt a csődöt elkerülje.
