Külpol
Amikor az EU, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "trojkája" - ahogy a görög sajtó nevezi - tavaly májusban megnyitott Athén számára egy 110 milliárd eurós hitelkeretet, a görög kormány ennek fejében kőkemény megszorító intézkedéseket vállalt. A bizakodás, hogy a megállapodás eredményeképpen a görög államháztartás hiányát 2014 végéig sikerül három százalék alá szorítani, egészen az év végéig kitartott, és a keretösszeg újabb és újabb részleteit utalták át. Az optimizmusra a szükségköltségvetés előirányzatai, a közalkalmazotti bérek és juttatások lefaragása, az áfa fölemelése, valamint a kormány privatizációs tervei adtak alapot. 2011 elejére viszont egyre világosabbá vált, hogy Görögország nem lesz képes önerőből visszatérni a nemzetközi pénzpiacokra, sőt a fenyegető államcsődöt csak újabb hitelfelvétellel tudja elkerülni, ami az EU-ban, főleg a hitelnyújtásban a legnagyobb részt vállaló Németországban súlyos aggodalmakat váltott ki. A németek már az eddigi segítségnyújtást is pénzkidobásnak tekintették, most pedig még inkább kétségbe vonják, hogy Görögország képes lesz valaha is a kölcsönök visszafizetésére. És az aggodalmuk nem alaptalan: a görög államháztartás tavalyi hiánya a tervezett 9,4 helyett a GDP-nek csak 10,4 százalékára csökkent - ami persze így is dicséretes az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest. Viszont eközben már a GDP 143 százalékára rúgott az államadósság, miközben a görög állampapírok rizikófelára egyre feljebb szökik. Maga a GDP viszont továbbra is csökken, ám nő a munkanélküliség aránya, a 18-24 éves "elátkozott generáció" körében meghaladva a 40 százalékot.
