A bruttó átlagkereset az első negyedévben 680 ezer forint volt a KSH adatai szerint. Erre az adatra rendszerint legyinteni szoktunk, részint azért, mert valahogy nem ismerünk olyan sok embert, aki ekkora fizetésért dolgozik, részint pedig azért, mert tényleg nem sokat árul el a munkavállalók helyzetéről az, hogy ők négymillióan átlagosan mennyit keresnek.
Valamivel árnyalja a képet a megyei bontás. Ebből világosan kiderül, hogy pontosan az van, amit gondolunk: a legmagasabb átlagbért Budapesten adják, a legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – szorosan mellette, az alvégen ott van Békés és Nógrád megye is. A fővárosi átlagbér bruttó 826 ezer forint, a szabolcsi 507, a békési 512, a nógrádi 527 ezer. Az országos átlagnál csak a budapesti és a Győr-Moson-Sopron megyei bérek magasabbak, a Komárom-Esztergom megyei keresetek pedig alulról karcolják országos átlagot – a többi jóval e szint alatt van.
Persze, mondhatjuk azt is, nincs olyan nagy különbség az átlagbérek között, a fővárosi valamivel több mint másfélszerese a legalacsonyabbnak, ami nem is rossz. E főátlagok között nincs is brutális különbség földrajzi alapon. De érdemes azért más bontásban is megnézni a kereseti adatokat. Például, hogy informatikusként, pénzügyesként vagy egészségügyi dolgozóként melyik megyében mennyit kereshetünk, és hogy mekkora az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagbér között. A statisztikai hivatal most először tette elérhetővé ezt a fajta területi és szektorális szűrést. Eddig csak sejtéseink lehettek arról, ami immár bizonyos: nem ugyanazt kapja a dolgozó ugyanazért a munkáért Győrben, mint Vásárosnaményban.
Milla
Néhány szektor van csupán, ahol az átlagkereset országosan meghaladja a bruttó egymillió forintot: ez a tudományos kutatás és fejlesztés, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információs technológia. Idetartozik még a kokszgyártás és a gyógyszergyártás, de ezek csak egy-két megyében, városban működnek, így országos összehasonlításra nemigen alkalmasak.
A feladat tehát adott, a gyerekből mindenképpen kutatófejlesztőt, biztosítási szakit vagy IT-gurut kell nevelni. Sajnos azonban emellett költözni is célszerű lenne, mert míg Budapesten egy kutató-fejlesztő átlagkeresete 1,3 millió forint, addig Heves megyében 354 ezer. Míg egy fővárosi informatikus fiktív bérszámfejtési cetlijén átlagosan 1,27 millió forint bruttó bér szerepel, addig Békés megyei kollégájának be kell érnie 459 ezer forinttal. A pesti pénzügyes 1,17 milliós átlagos fizetéséhez képest Somogyban csak 412 ezer forint jön össze ugyanebben a szektorban. A különbség jelentős, a kutatóknál több mint három és félszeres, a két másik szektorban majdnem háromszoros. Vajon miért?
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
