Miről árulkodnak a megyei és szektorális átlagbérek?

Ég és föld

Belpol

Hol veszik leginkább semmibe a közigazgatásban dolgozók munkáját? Minden szektorban a budapesti bérek a legmagasabbak? Miért nem keresnek átlag egymilliót a Békés megyei informatikusok?

A bruttó átlagkereset az első negyedévben 680 ezer forint volt a KSH adatai szerint. Erre az adatra rendszerint legyinteni szoktunk, részint azért, mert valahogy nem ismerünk olyan sok embert, aki ekkora fizetésért dol­gozik, részint pedig azért, mert tényleg nem sokat árul el a munkavállalók helyzetéről az, hogy ők négymillióan átlagosan mennyit keresnek.

Valamivel árnyalja a képet a megyei bontás. Ebből világosan kiderül, hogy pontosan az van, amit gondolunk: a legmagasabb átlagbért Budapesten adják, a legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – szorosan mellette, az alvégen ott van Békés és Nógrád megye is. A fővárosi átlagbér bruttó 826 ezer forint, a szabolcsi 507, a békési 512, a nógrádi 527 ezer. Az országos átlagnál csak a buda­pesti és a Győr-Moson-Sopron megyei bérek magasabbak, a Komárom-Esztergom megyei keresetek pedig alulról karcolják országos átlagot – a többi jóval e szint alatt van.

Persze, mondhatjuk azt is, nincs olyan nagy különbség az átlagbérek között, a fővárosi valamivel több mint másfélszerese a legalacsonyabbnak, ami nem is rossz. E főátlagok között nincs is brutális különbség földrajzi alapon. De érdemes azért más bontásban is megnézni a kereseti adatokat. Például, hogy informatikusként, pénzügyesként vagy egészségügyi dolgozóként melyik megyében mennyit kereshetünk, és hogy mekkora az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagbér között. A statisztikai hivatal most először tette elérhetővé ezt a fajta területi és szektorális szűrést. Eddig csak sejtéseink lehettek arról, ami immár bizonyos: nem ugyanazt kapja a dolgozó ugyanazért a munkáért Győrben, mint Vásárosnaményban.

Milla

Néhány szektor van csupán, ahol az átlagkereset országosan meghaladja a bruttó egymillió forintot: ez a tudományos kutatás és fejlesztés, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információs technológia. Idetartozik még a kokszgyártás és a gyógyszergyártás, de ezek csak egy-két megyében, városban működnek, így országos összehasonlításra nem­igen alkalmasak.

A feladat tehát adott, a gyerekből mindenképpen kutatófejlesztőt, biztosítási szakit vagy IT-gurut kell nevelni. Sajnos azonban emellett költözni is célszerű lenne, mert míg Budapesten egy kutató-fejlesztő átlagkeresete 1,3 millió forint, addig Heves megyében 354 ezer. Míg egy fővárosi informatikus fiktív bérszámfejtési cetlijén átlagosan 1,27 millió forint bruttó bér szerepel, addig Békés megyei kollégájának be kell érnie 459 ezer forinttal. A pesti pénzügyes 1,17 milliós átlagos fizetéséhez képest Somogyban csak 412 ezer forint jön össze ugyanebben a szektorban. A különbség jelentős, a kutatóknál több mint három és félszeres, a két másik szektorban majdnem háromszoros. Vajon miért?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.