Miről árulkodnak a megyei és szektorális átlagbérek?

Ég és föld

Belpol

Hol veszik leginkább semmibe a közigazgatásban dolgozók munkáját? Minden szektorban a budapesti bérek a legmagasabbak? Miért nem keresnek átlag egymilliót a Békés megyei informatikusok?

A bruttó átlagkereset az első negyedévben 680 ezer forint volt a KSH adatai szerint. Erre az adatra rendszerint legyinteni szoktunk, részint azért, mert valahogy nem ismerünk olyan sok embert, aki ekkora fizetésért dol­gozik, részint pedig azért, mert tényleg nem sokat árul el a munkavállalók helyzetéről az, hogy ők négymillióan átlagosan mennyit keresnek.

Valamivel árnyalja a képet a megyei bontás. Ebből világosan kiderül, hogy pontosan az van, amit gondolunk: a legmagasabb átlagbért Budapesten adják, a legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – szorosan mellette, az alvégen ott van Békés és Nógrád megye is. A fővárosi átlagbér bruttó 826 ezer forint, a szabolcsi 507, a békési 512, a nógrádi 527 ezer. Az országos átlagnál csak a buda­pesti és a Győr-Moson-Sopron megyei bérek magasabbak, a Komárom-Esztergom megyei keresetek pedig alulról karcolják országos átlagot – a többi jóval e szint alatt van.

Persze, mondhatjuk azt is, nincs olyan nagy különbség az átlagbérek között, a fővárosi valamivel több mint másfélszerese a legalacsonyabbnak, ami nem is rossz. E főátlagok között nincs is brutális különbség földrajzi alapon. De érdemes azért más bontásban is megnézni a kereseti adatokat. Például, hogy informatikusként, pénzügyesként vagy egészségügyi dolgozóként melyik megyében mennyit kereshetünk, és hogy mekkora az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagbér között. A statisztikai hivatal most először tette elérhetővé ezt a fajta területi és szektorális szűrést. Eddig csak sejtéseink lehettek arról, ami immár bizonyos: nem ugyanazt kapja a dolgozó ugyanazért a munkáért Győrben, mint Vásárosnaményban.

Milla

Néhány szektor van csupán, ahol az átlagkereset országosan meghaladja a bruttó egymillió forintot: ez a tudományos kutatás és fejlesztés, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információs technológia. Idetartozik még a kokszgyártás és a gyógyszergyártás, de ezek csak egy-két megyében, városban működnek, így országos összehasonlításra nem­igen alkalmasak.

A feladat tehát adott, a gyerekből mindenképpen kutatófejlesztőt, biztosítási szakit vagy IT-gurut kell nevelni. Sajnos azonban emellett költözni is célszerű lenne, mert míg Budapesten egy kutató-fejlesztő átlagkeresete 1,3 millió forint, addig Heves megyében 354 ezer. Míg egy fővárosi informatikus fiktív bérszámfejtési cetlijén átlagosan 1,27 millió forint bruttó bér szerepel, addig Békés megyei kollégájának be kell érnie 459 ezer forinttal. A pesti pénzügyes 1,17 milliós átlagos fizetéséhez képest Somogyban csak 412 ezer forint jön össze ugyanebben a szektorban. A különbség jelentős, a kutatóknál több mint három és félszeres, a két másik szektorban majdnem háromszoros. Vajon miért?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.