Így vásárolta fel a NER a Svábhegyet

Egy hegy megy

Belpol

A napokban a Béla király út 20. számú ingatlanon beindultak a NER-közeli cégek buldózerei, hogy át­fazonírozzanak egy nemrég még a közös állami vagyonhoz tartozó területet. Mit, hogyan és kinek herdált el az ország vezetése, és miért kattant rá a NER-elit a Svábhegyre? Jelentés egy elfoglalt magaslatról.

Orbán Viktor veje, Tiborcz István, és az ő ingatlanos apparátusa belevágott a Svábhegy északi lejtőjén elterülő jókora terület kizsigerelésébe. A hivatkozásokban rendre Béla király út 20.-ként emlegetett ingatlan a valóságban nemcsak a 20-as számú telket és a rajta álló műemléki védettségű Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villát jelenti (a villa történetéről lásd Nem fényes lokál című keretes írásunkat), hanem ennek tőszomszédságában a 18/a és 18/b telkeket, valamint a Laura út 1.-et is. Az egybefüggő terület egy hatalmas, valóban elvadult és romos, de jobb sorsra érdemes szelete az északi hegyoldalnak, ráadásul a valódi bejárást nem is a forgalmasabb (és kátyúsabb) Béla király út felől kell keresni, hanem a fölötte párhuzamosan futó, néhány éve (igaz, nem teljes hosszában, csak a köztársasági elnöki rezidencia hátsó kapujáig) felújított Mátyás király út felől. A budai hegyvidéken járatosak számára a két út neve ismerősen csenghet. Egyfelől a történelmi hagyományok miatt, hiszen egy sor híres-hírhedt villa áll a környéken, másfelől azért, mert alighanem a főváros legértékesebb magaslati területéről van szó, harmadrészt pedig – az utóbbi évek tendenciáinak köszönhetően – a NER-közeli potentátok látványos területfoglalása miatt (lásd Séta NER-földön című keretes anyagunkat).

A Béla király és a Mátyás király út közötti több mint háromhektáros terület behúzása az utóbbi évek egyik leglátványosabb manővere volt – kiegészülve még vagy tucatnyi hasonlóval a környéken – a kormányhoz, illetve a kormányfőhöz közeli köröktől. Semmi váratlan nem volt benne természetesen, mégis, kijózanítóan világosan mutatja az állami területek belterjes lepasszolása azt, hogyan működik a NER üzleti és politikai köreinek, a különböző állami hatóságoknak, az önkormányzatnak, a szakmának és a közvéleménynek az a struktúrája, amelyet 2024-ben Magyarországként tudunk azonosítani.

A terület 2019-es megszerzése után pár évig „fektették” a telkeket, nem estek nekik azon nyomban, ahogyan az más esetben sokszor – akár ugyanezen a környéken is – megfigyelhető volt. Az eredeti ötlet alighanem a terület „tarvágása” lehetett, erre utal, hogy 2020-ban még bontási kérelmet adott be az újdonsült birtokos a telken álló műemlék épületre is. Ezt aztán kisvártatva visszavonták (sőt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerből – az ÉTDR-ből – el is tüntették), hogy nem sokkal később a felújításra nyújtsanak be kérelmet. Most részben ez a felújítás indult meg, részben a területen álló többi, nem védett épület bontása, és az elvadult park helyére tervezett modern lakótömbök építésének előkészítése. Ottjártunkkor is dolgoztak a munkagépek, a park, sőt a Laura út fáira is sorsdöntő jelzéseket fújtak, a szűk, lejtős utcácskában pedig karókkal jelöltek ki egy tervezett kerítésvonalat, jóval a mostani düledező kerítéseken kívül.

No mutyi, yes mutyi

Volt idő, amikor a Fidesz hangadói egészen más tónusban beszéltek az érintett ingatlanokról. A szóban forgó telkek és épületek legnagyobb része ugyanis ahhoz a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézethez tartozott, amelyet a második Gyurcsány-kormány még 2006-ban bezáratott a Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Veres János pénzügyminiszter jegyezte ágyszámcsökkentő kormányrendelettel. A Béla király út 20. alatt működő szanatóriumi tagintézményt még korábban, 1998-ban ürítették ki; akkortól málladozott elhagyatottan a villaépület is. Több, kudarcba fulladt értékesítési kísérlet után, különösen azt követően, hogy 2006-ban a Svábhegyi Gyermekkórház többi részét is kipurgálták, nagyon úgy tűnt, az állam, amint tehetné, szabadulna az értékes ingat­lanoktól. A teljes kórház bezárását érthető felháborodás fogadta: több ezer szülő aláírásával tiltakozó petíció is született, tartottak fáklyás élőláncot az intézmény körül, és a kerületet akkor ellenzékben, majd 2010 óta kormánypárti támogatással vezető Pokorni Zoltán polgármester 2007-ben harcias beszéddel állt ki a határozattal szemben. Pokorni egy demonstráció során „a sarkon kukucskáló ingatlanfejlesztőknek” is üzent; és azért, hogy „ne legyen túl nagy terve, ambíciója egyetlenegy ingatlanbefektetőnek se a kórház épületét, telkét, parkjait illetően”, változtatási tilalmat rendelt el a területre. A fenyegető ingatlanmutyi rémét maga Orbán is felemlegette az évi évértékelőjében, de aligha emiatt nem történt semmi a kiürített ingatlanokkal. Valójában sem az akkori kormánynak, sem a fideszes ellenzéknek nem volt még mesterterve a kincset érő terület hasznosítására.

 
 
A Frivaldszy-Mauthner-Pálffy villa
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.