Meteorológiai szolgálat helyett nonprofit cég

Örök nyár

Belpol

Január elsejétől más néven és intézményi formában folytatja az országos meteorológiai szervezet, amelyet még inkább a kormányzati célok szolgálatára rendelnének.

Egy kormányrendelet értelmében a múlt év végén jogutód nélkül megszűnt az Országos Meteo­rológiai Szolgálat (OMSZ). Az állami meteorológiai szolgálat feladatait január 1-jétől a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. vette át. Ez még az Orbán-kormányokat jellemző mániákus szervezetátalakítási és átnevezési düh ismeretében is rendkívülinek számít. Annyi biztos, hogy amikor decemberben felröppent, majd kisvártatva (a formális társadalmi-szakmai vita eredményét szokás szerint be sem várva) meg is valósult az átalakítás, az nemcsak a meteorológusszakma, hanem a me­teorológia iránt érdeklődő, az OMSZ által publikált tartalmakat rendszeresen böngésző laikusok körében is megrökönyödést váltott ki. A magyar meteorológiai szolgálat története több mint 150 évre nyúlik vissza. (A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar „földdelejességi intézet” létrehozásának javaslatát, Ferenc József császár és király 1870. április 8-án ellenjegyezte a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapító okmányát.) Az is feltűnő, hogy Európában mindenhol állami szervezetként működik a központi meteorológiai szolgálat, nonprofit vállalkozásra máshol nincs példa.

Az új rendelet értelmében a HungaroMet Zrt. is meteorológiai adat-, információgyűjtő és elemző szervezetként működik, amely a jogszabályalkotó szándéka szerint egyre inkább információ­szolgáltatóvá válik – habár azt gondolnánk, a szolgálat eddig is meteorológiai információkkal (leg­inkább prognózisokkal) látta el a nagyközönséget. Ennek megfelelően a HungaroMet Magyarország területén úgynevezett szinoptikus (a nagy léptékű előrejelzésekhez szükséges, sztenderdizált eszközökkel folytatott, nemzetközileg is koordinált adatgyűjtést szolgáló) mérő- és észlelőhálózatot működtet, magaslégköri rádiószondás méréseket biztosít, működteti a meteorológiai radarhálózatot és a villámlokalizációs rendszert, biztosítja ezen információk begyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, a meteorológiai adatbázis fenntartását, folyamatos feltöltését. Ehhez jön az időjárási elemző és előre jelző tevékenység, amelyhez a nemzetközi előrejelzési központok legkorszerűbb produktumait, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) által készített és a saját futtatású előrejelzési modelleket (mint az itt fejlesztett AROME) használ fel. Már ebből is látszik, hogy a laikusok által adatként emlegetett értékes számok alatt nem annyira az aktuálisan helyben mért vagy éppen az elmúlt időben rögzített időjárási adatokat kell érteni. A nemzeti meteorológiai szolgálatok ada­tait folyamatosan betáplálják a hidrodinamikai, termodinamikai egyenleteken rágódó, sokszor nemzetközi üzemeltetésű szuperszámítógépbe, s mi már csak az azon futó időjárási modelleken alapuló prognózisok numerikus értékeit, számait kapjuk meg: Budapesten holnap 5 fok lesz, óránkénti 20 kilométeres átlagos szélsebességgel, sok felhővel, gyenge szitálással.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.