Egy kormányrendelet értelmében a múlt év végén jogutód nélkül megszűnt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az állami meteorológiai szolgálat feladatait január 1-jétől a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. vette át. Ez még az Orbán-kormányokat jellemző mániákus szervezetátalakítási és átnevezési düh ismeretében is rendkívülinek számít. Annyi biztos, hogy amikor decemberben felröppent, majd kisvártatva (a formális társadalmi-szakmai vita eredményét szokás szerint be sem várva) meg is valósult az átalakítás, az nemcsak a meteorológusszakma, hanem a meteorológia iránt érdeklődő, az OMSZ által publikált tartalmakat rendszeresen böngésző laikusok körében is megrökönyödést váltott ki. A magyar meteorológiai szolgálat története több mint 150 évre nyúlik vissza. (A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar „földdelejességi intézet” létrehozásának javaslatát, Ferenc József császár és király 1870. április 8-án ellenjegyezte a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapító okmányát.) Az is feltűnő, hogy Európában mindenhol állami szervezetként működik a központi meteorológiai szolgálat, nonprofit vállalkozásra máshol nincs példa.
Az új rendelet értelmében a HungaroMet Zrt. is meteorológiai adat-, információgyűjtő és elemző szervezetként működik, amely a jogszabályalkotó szándéka szerint egyre inkább információszolgáltatóvá válik – habár azt gondolnánk, a szolgálat eddig is meteorológiai információkkal (leginkább prognózisokkal) látta el a nagyközönséget. Ennek megfelelően a HungaroMet Magyarország területén úgynevezett szinoptikus (a nagy léptékű előrejelzésekhez szükséges, sztenderdizált eszközökkel folytatott, nemzetközileg is koordinált adatgyűjtést szolgáló) mérő- és észlelőhálózatot működtet, magaslégköri rádiószondás méréseket biztosít, működteti a meteorológiai radarhálózatot és a villámlokalizációs rendszert, biztosítja ezen információk begyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, a meteorológiai adatbázis fenntartását, folyamatos feltöltését. Ehhez jön az időjárási elemző és előre jelző tevékenység, amelyhez a nemzetközi előrejelzési központok legkorszerűbb produktumait, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) által készített és a saját futtatású előrejelzési modelleket (mint az itt fejlesztett AROME) használ fel. Már ebből is látszik, hogy a laikusok által adatként emlegetett értékes számok alatt nem annyira az aktuálisan helyben mért vagy éppen az elmúlt időben rögzített időjárási adatokat kell érteni. A nemzeti meteorológiai szolgálatok adatait folyamatosan betáplálják a hidrodinamikai, termodinamikai egyenleteken rágódó, sokszor nemzetközi üzemeltetésű szuperszámítógépbe, s mi már csak az azon futó időjárási modelleken alapuló prognózisok numerikus értékeit, számait kapjuk meg: Budapesten holnap 5 fok lesz, óránkénti 20 kilométeres átlagos szélsebességgel, sok felhővel, gyenge szitálással.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
