„Ha mi nem támadjuk meg, akkor úgy marad”

Kovalcsik Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék egyetemi tanársegédje a választókerületek újrarajzolásáról

Belpol

Egyes választókerületek határait nem lakosság­arányosan húzták meg – mondja Kovalcsik Tamás. A Választási földrajz elnevezésű Facebook-oldalt működtető geográfusnak és kollégájának nem volt mindenre kapacitása, de ahol törvénytelenséget véltek, a TASZ-szal összefogva bíróságon támadták meg az aránytalanul vagy indoklás nélkül újrarajzolt választókerületi határokat.

Magyar Narancs: Melyek azok a főbb szabályok, amelyek a választók létszámához viszonyítva határozzák meg az önkormányzati egyéni választókerületek határait?

Kovalcsik Tamás: Az önkormányzati választásokon a 10 ezer fő feletti települések képviselő-testületeinek kétharmadát az egyéni körzetekben nyertes képviselők teszik ki. Az önkormányzati törvény értelmében 25 ezer fő alatt 8, 50 ezer fő alatt 10, 75 ezer fő alatt 12, 100 ezer lakos alatt 14 egyéni választókerületet kell kijelölni, míg 100 ezer lakos felett 10 ezer főként eggyel nő az egyéni választókerületek száma. Az önkormányzati választásokat megelőző hónapokban a településeknek meg kell vizsgálniuk, hogyan változott a lakosság létszáma és eloszlása. Ennek a helyi választási iroda vezetője és a település jegyzője a felelőse. A választókerületek nagyságát meghatározza még a 15, illetve a 20 százalékos szabály, ami a település kerületeiben élő választópolgárok átlagához viszonyítva szól bele a választókerületek kialakításába. Ez azt jelenti, hogy az átlagos kerületi lakosságszámhoz képest ne legyen 15 százaléknál nagyobb eltérés választókerületenként. Nem lenne igazságos, ha mondjuk az egyik választókerületben egy képviselőjelöltnek ezer főt, a másikban 20 ezer főt kellene meggyőznie, majd képviselnie. Nem beszélve arról az anomáliáról, hogy ilyen jelentős eltérés esetén is mindkét képviselőnek a szavazata ugyanannyit érne a közgyűlésben. A választópolgárok számát tehát elosztják a választókerületek számával, és ebből jön ki egy átlag. Ha 15 százaléknál nagyobb az eltérés az adott kerület választói létszáma és az átlag között, akkor ezt az aránytalanságot kiigazítják. A törvény szerint, ha új választókerületet jelöl ki a jegyző, a 15 százalékos küszöbértéket kell figyelembe vennie. 20 százalék feletti eltérés esetén a választókerületi határokat módosítani kell.

MN: Ez nem sikerült a főváros XVI. kerületében, és ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel összefogva önök sikeres jogorvoslati eljárással terelték törvényes mederbe a rendezést.

KT: Ebben a kerületben a jegyző úgy gon­dolta, elegendő csupán 20 százalék alá vinni az eltérést. Mi másként értelmeztük a jog­szabályt, s a bíróság nekünk adott igazat. (A TASZ és a Választási földrajz jogértelmezése szerint az ilyen módosításnál is irányadó a 15 százalékos szabály, azaz nem elegendő csupán az átlag 20 százaléka alá, azaz mondjuk 18-ra mérsékelni a különbséget, hanem le kell vinni 15 százalék alá – ZS. P.)

MN: Végrehajtották a bíróság döntését?

KT: Igen, január 8-án új választókerületi beosztást hoztak létre, amelyben már a 15 százalékos határt vették figyelembe, habár a demográfiai átalakulásokat figyelmen kívül hagyták, és emiatt a rendszer már a választás napjára újra aránytalanná fog válni. Van egy másik beadványunk is: a főváros V. kerületénél még várunk a helyi választási iroda (hvi) új választókerületi beosztására. Itt az indoklást hiányoltuk, amelyre hivatkozva a bíróság is megsemmisítette a korábbi választókerületi beosztást.

MN: Mit nem indokoltak meg?

KT: Létezik egy harmadik küszöbérték a 15 és a 20 százalék mellett: az 5 százalékos. Ezt abban az esetben kell érvényesíteni, ha 5 százaléknál nagyobb eltérésű választókerületet alakítanak ki. Ekkor indokolni szükséges, hogy ilyen mértékű eltérésre miért van szükség. Nem ütközik jogszabályba ekkora eltérés, de valamivel indokolni kell, például demográfiai változással vagy településszerkezeti jellemzővel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.