„Ha mi nem támadjuk meg, akkor úgy marad”

Kovalcsik Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék egyetemi tanársegédje a választókerületek újrarajzolásáról

Belpol

Egyes választókerületek határait nem lakosság­arányosan húzták meg – mondja Kovalcsik Tamás. A Választási földrajz elnevezésű Facebook-oldalt működtető geográfusnak és kollégájának nem volt mindenre kapacitása, de ahol törvénytelenséget véltek, a TASZ-szal összefogva bíróságon támadták meg az aránytalanul vagy indoklás nélkül újrarajzolt választókerületi határokat.

Magyar Narancs: Melyek azok a főbb szabályok, amelyek a választók létszámához viszonyítva határozzák meg az önkormányzati egyéni választókerületek határait?

Kovalcsik Tamás: Az önkormányzati választásokon a 10 ezer fő feletti települések képviselő-testületeinek kétharmadát az egyéni körzetekben nyertes képviselők teszik ki. Az önkormányzati törvény értelmében 25 ezer fő alatt 8, 50 ezer fő alatt 10, 75 ezer fő alatt 12, 100 ezer lakos alatt 14 egyéni választókerületet kell kijelölni, míg 100 ezer lakos felett 10 ezer főként eggyel nő az egyéni választókerületek száma. Az önkormányzati választásokat megelőző hónapokban a településeknek meg kell vizsgálniuk, hogyan változott a lakosság létszáma és eloszlása. Ennek a helyi választási iroda vezetője és a település jegyzője a felelőse. A választókerületek nagyságát meghatározza még a 15, illetve a 20 százalékos szabály, ami a település kerületeiben élő választópolgárok átlagához viszonyítva szól bele a választókerületek kialakításába. Ez azt jelenti, hogy az átlagos kerületi lakosságszámhoz képest ne legyen 15 százaléknál nagyobb eltérés választókerületenként. Nem lenne igazságos, ha mondjuk az egyik választókerületben egy képviselőjelöltnek ezer főt, a másikban 20 ezer főt kellene meggyőznie, majd képviselnie. Nem beszélve arról az anomáliáról, hogy ilyen jelentős eltérés esetén is mindkét képviselőnek a szavazata ugyanannyit érne a közgyűlésben. A választópolgárok számát tehát elosztják a választókerületek számával, és ebből jön ki egy átlag. Ha 15 százaléknál nagyobb az eltérés az adott kerület választói létszáma és az átlag között, akkor ezt az aránytalanságot kiigazítják. A törvény szerint, ha új választókerületet jelöl ki a jegyző, a 15 százalékos küszöbértéket kell figyelembe vennie. 20 százalék feletti eltérés esetén a választókerületi határokat módosítani kell.

MN: Ez nem sikerült a főváros XVI. kerületében, és ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel összefogva önök sikeres jogorvoslati eljárással terelték törvényes mederbe a rendezést.

KT: Ebben a kerületben a jegyző úgy gon­dolta, elegendő csupán 20 százalék alá vinni az eltérést. Mi másként értelmeztük a jog­szabályt, s a bíróság nekünk adott igazat. (A TASZ és a Választási földrajz jogértelmezése szerint az ilyen módosításnál is irányadó a 15 százalékos szabály, azaz nem elegendő csupán az átlag 20 százaléka alá, azaz mondjuk 18-ra mérsékelni a különbséget, hanem le kell vinni 15 százalék alá – ZS. P.)

MN: Végrehajtották a bíróság döntését?

KT: Igen, január 8-án új választókerületi beosztást hoztak létre, amelyben már a 15 százalékos határt vették figyelembe, habár a demográfiai átalakulásokat figyelmen kívül hagyták, és emiatt a rendszer már a választás napjára újra aránytalanná fog válni. Van egy másik beadványunk is: a főváros V. kerületénél még várunk a helyi választási iroda (hvi) új választókerületi beosztására. Itt az indoklást hiányoltuk, amelyre hivatkozva a bíróság is megsemmisítette a korábbi választókerületi beosztást.

MN: Mit nem indokoltak meg?

KT: Létezik egy harmadik küszöbérték a 15 és a 20 százalék mellett: az 5 százalékos. Ezt abban az esetben kell érvényesíteni, ha 5 százaléknál nagyobb eltérésű választókerületet alakítanak ki. Ekkor indokolni szükséges, hogy ilyen mértékű eltérésre miért van szükség. Nem ütközik jogszabályba ekkora eltérés, de valamivel indokolni kell, például demográfiai változással vagy településszerkezeti jellemzővel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.