Egy módosító alapján legfeljebb egy hónappal előre lehetne bejelenteni a tüntetéseket

  • narancs.hu
  • 2025. március 18.

Belpol

Így lenne idő a Pride betiltását lehetővé tevő Alaptörvény-módosításra.

Hétfő este Hende Csaba összegző módosító javaslatot nyújtott be a gyülekezési törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz – írja a 24.hu.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, egy benyújtott kormánypárti törvényjavaslat a gyerekek védelmére hivatkozva módosítana több jogszabályt. A gyülekezési jogról szólót azzal egészítené, hogy tilos az olyan gyűlés, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének módosító javaslata szerint

a gyülekezési törvény további módosítása is szükséges annak érdekében, hogy a gyűlés az annak megtartását megelőző legfeljebb egy hónappal megelőzően legyen bejelenthető.

A parlament már kedden elfogadhatja a gyülekezési törvény módosítását, csakhogy a hvg.hu cikke szerint ez komoly jogi anomáliát okozhat, hiszen a rendkívül gyors eljáráshoz nem igazították hozzá a Pride betiltását lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást, ami lehetővé teszi a gyülekezési jog korlátozását azzal, hogy a „gyermekek védelmét” az élethez való jogon kívül minden más alapjog elé helyez. Az alaptörvény-módosítás azonban kedden még nem kerülhet napirendre.

A gyülekezési törvény előző változata szerint egy közterületen szervezett nyilvános gyűlést a megtartása előtt legfeljebb három hónappal köteles bejelenteni a szervező, ez módosulna egy hónapra, így a június 28-ra tervezett felvonulást március helyett csak májusban lehetne bejelenteni. Mindez azt jelenti, hogy az egy hónapos bejelentési kötelezettség előtt már hatályba tud lépni az április 15-én elfogadásra kerülő Alaptörvény-módosítás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.