Egyre rosszabbnak ítéljük meg a bírák függetlenségét

Az Európai Bizottság értékelése szerint egyre kevésbé látjuk fényesnek a helyzetet.

Az Európai Bizottság értékeléséből az derül ki, hogy romlott a bíróságok és a bírák függetlenségének megítélése Magyarországon az előző évekhez képest -számol be a Népszava az eredményről, amely majd bekerül a jogállamiság helyzetéről szóló, július 20-án megjelenő országjelentésbe is. 

 Az elemzésben az EB a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek hatékonyságát, minőségét és a közvélemény, illetve az üzleti szféra által érzékelt függetlenségét nézte, az értékelés adatai pedig azt mutatják, hogy a bíróságok és a bírák függetlenségét Magyarországon a közvélemény 

• 37 százaléka rossznak,
• 40 százaléka inkább jónak, illetve nagyon jónak ítélte,
• a megkérdezettek 22 százaléka nem nyilvánított véleményt.

Ez az eredmény azonban nem túl fényes, rögtön az uniós országok sereghajtói közé pozícionál minket, Spanyolországgal, Olaszországgal, Bulgáriával, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt.

 

Kifejezetten a vállalkozásokat nézve: 32 százaléknak van rossz a véleménye a bíróságok és a bírák függetlenségéről, míg 31 százalékuk ítélte jónak, de kiemelik, hogy az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb a “nem tudommal” válaszoló vállalkozások aránya, ami 37 százalék.

Arra kérdésre, hogy mint gondolnak, miért nem teljes az igazságszolgáltatásban dolgozók függetlensége, a közvéleményt és az üzleti élet szereplői első helyen a kormányzati és politikai nyomásgyakorlást említették. Emellett a gazdasági és egyéb speciális érdekek szerepét, illetve a bírák helyzete és státusza által nyújtott garanciák hiányát is említették.

A  legfelsőbb bíróságok összetételének és a bírák kinevezési folyamatának vizsgálatakor pedig az derült ki, hogy Magyarország az Unió egyetlen olyan állama, amelyben olyan személy is lehet a Kúria tagja, aki korábban nem töltött be bírói tisztséget.