Bár a háttérben bő egy éve zajlik a munka, a Putnokon múlt héten megtartott első "rezsifórumon" Soltész Miklós szociális államtitkár és Kubatov Gábor pártigazgató előadásaival elindult a Fidesz idei választási hadjárata. Előbb beszámoltak az elmúlt négy év eredményeiről, majd megkérték a hallgatóságot, lesz szíves csatlakozni a Magyar Csapathoz. A helyszínen egybegyűltek lelkesen megtapsolták a felszólalókat, akik kezdik felvenni a kampánytempót - jóllehet az első igazi nagy nekilendülésre csak a most pénteki, balatonszárszói frakció-összetartáson kerül sor, ahol a párt kommunikátorai bejelentik a harmadik rezsicsökkentés menetrendjét.
A rezsicsökkentés végigkíséri a Fidesz kampányát, és valószínűsíteni lehet, hogy az intézkedés harmadik felvonására az április 6-i voksolás előtt sor kerül. A kampányrajtot mégis inkább a baloldali pártok múlt heti megállapodása befolyásolja: a Fidesz felső vezetése óvatos optimizmussal, a második és harmadik vonal viszont már-már diadalittas hangulatban fogadta a közös ellenzéki lista múlt keddi bejelentését. Emiatt forrásaink közül többen azt valószínűsítik, hogy Orbán Viktor és a kampány fő felelősei pénteken a frakciótagok előtt is világossá teszik: nincs ok a lazításra, a következő három hónapban kemény munkát várnak a képviselőktől és a választókerületi jelöltektől egyaránt. A miniszterelnök közvetlen környezete persze továbbra is bizakodó, ám közvetett értesülésünk szerint a baloldali megállapodás után a kétharmadnyi mandátum megszerzésére minimális esélyt lát. Pedig a Századvég Gazdaságkutató műhelyében készülő nem nyilvános felmérések adatai alapján 106-ból akár 80 egyéni hely elnyerése is kinéz a Fidesz számára. Orbán és legszűkebb kampánycsapata mégsem elbizakodott; ezt - a rémálomként kísértő 2002-es fiaskón túl - elsősorban a felmérések és az időközi választások eredményei közti eltérések magyarázzák. A szigetszentmiklósi, a váci és főként a fóti és a bajai időközi választások számadatai alapján erős a gyanú, hogy a kutatócégek egyes faktorokat nem képesek pontosan előre jelezni, ami óvatosságra inti a fideszes stratégákat.
Centrális erőtér
Őszi pillanatfelvételünkben részletesen beszámoltunk arról, miként működik a Fidesz kampánygépezete (lásd: Biztosra mennek, Magyar Narancs, 2013. szeptember 12.). Gyürk András kampányfőnök és a szervezeti kérdésekért felelős Kubatov Gábor a párt Lendvai utcai központjából irányítják az egyéni választókerületi jelöltek munkáját és az aktivistahálózatokat. A Habony Árpád vezette Századvég Alapítványba futnak be a miniszterelnöki főtanácsadó és az amerikai kampányguruk - Arthur J. Finkelstein, valamint George Birnbaum - által koncipiált fókuszcsoportos és omnibusz kutatások eredményei. Az elmúlt három évben bruttó 5 milliárd forint kormányzati megbízásban részesülő think-tank óbudai főhadiszállásán készülnek e felmérések elemzései is, míg Giró-Szász András kormányszóvivő és a Miniszterelnökség kommunikációs csapata elsősorban a pozitív kormányzati kampány végrehajtásáért felel. A kampányfinis közeledtével a három színtér legfontosabb emberei közösen hozzák a legfontosabb döntéseket: a miniszterelnök vezetésével ülésező belső kör hetente találkozik és beszéli át a kampány tematikáját, aktuális kérdéseit. (Azok után, hogy az index.hu videostábja felkereste Habony Árpádot a Századvég központjában, a főtanácsadó ritkábban jár be a céghez, a megbeszélésekre a Lendvai utcában és más helyszíneken kerül sor.)
December első hete óta a pártelnökség jogait hivatalosan is a Választási Egyeztető Bizottság (VEB) gyakorolja. Nyilvánosan a testület működéséről csak annyi jelent meg, hogy a bizottságnak elnökként tagja Orbán Viktor, frakcióvezetőként Rogán Antal, választmányi elnökként Kövér László, kampányfőnökként pedig Gyürk András. Az alapszabály szerint rajtuk kívül további egy főt az elnökség és az EP-frakció vezetője, kettőt pedig a választmány delegál, ám róluk máig nem nyilatkozott a kormánypárt.
Az összevont stratégiai döntésekben Orbáné a végső szó, aki Habony és az amerikai tanácsadó páros mellett leginkább Gyürk András és Rogán Antal meglátásaira támaszkodik. (Úgy tudjuk, hogy a Habony és Rogán mellett harmadik legerősebb politikai aktorként ismert Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kampány stratégiai kérdéseinek megvitatásában nem vesz részt.)
A kampány e szakaszában Habony munkája az ötletelés, a Finkelsteinékkel folytatott konzultáció és a rendelkezésére álló - különböző televíziós és rádióműsorokba irányított - elemzők eligazítása. A kampányra rálátó informátorunk elmondása alapján a főtanácsadó alatt működő Századvég is - élén G. Fodor Gábor stratégiai igazgatóval, Orbán Balázs kutatási igazgatóval és Lánczi Tamással, a politikai elemző központ vezetőjével - aktívan részt vállal majd a küzdelemben. Az intézet egy nagyobb volumenű telefonos kampányra készül. Információink szerint Habony személyesen instruálja a másik kormányközeliként ismert kutatóközpont, a Nézőpont Intézet vezetőit is, hogy milyen adatokat publikáljanak. (Habony 2005-ben részt vett az intézet megalapításában - lásd erről: Az árnyékelnök, Magyar Narancs, 2011. szeptember 1.) Ezt az értesülésünket a Nézőpont Intézetet vezető Mráz Ágoston Sámuel azonban határozottan cáfolta. "Habony Árpád és a Nézőpont Intézet között semmilyen munkakapcsolat nem áll fenn, így a Nézőpont Intézet vezetője vagy munkatársai nem is kaphattak soha semmilyen szakmai instrukciót tőle."
Az elnök emberei
A VEB ülésein Rogán Antal a kreatív megoldásokban jeleskedik. Az ő nevéhez fűződik például a Fidesz hivatalos önkéntes gárdája, a Magyar Csapat ötlete. A kormánypárt ezekben a hetekben mindazok számára - s ez legkevesebb 2 millió állampolgár - meghívót küld a Magyar Csapatba, akik aláírták a "rezsicsökkentést védelmező" kérdőívet. (A Fidesz közlése szerint január első két hetében a pártnak több mint 27 ezer új önkéntes aktivistája lett.) A frakcióvezető a Konrad Adenauer Alapítvány meghívására tett berlini kampányutazását követően dobta be az elnevezést; a német kereszténydemokraták a Team Deutschland logó alatt toborozták az önkénteseket.
Forrásaink a célegyenes közeledtével leginkább Gyürk szerepét hangsúlyozzák. Orbán szűk körben szuperlatívuszokban beszél az EP-képviselőről, aki tíz éve szervezi a Fidesz különböző kampányait. A kormányfő ezúttal már másfél évvel a voksolás előtt, 2012 őszén megbízta őt a kampány felépítésével; Gyürk azóta szervezetfejlesztésre és a kampánycsapatok megerősítésére koncentrál. ' tartja a kapcsolatot az egyéni jelöltekkel és stábjaikkal, ő utazik át az országon, ha valahol rendezni kell egy helyi konfliktust; ráhatása a munkára jelentősebb, mint a mozgósításban szintén tapasztalt Kubatov Gábor pártigazgatóé.
Az elvárások értelmében az egyéni választókerületi felelősöknek meghatározott mennyiségű önkéntest kell felvonultatni a kampánycsapatok mellett. A Magyar Csapat életre hívása ezért is volt fontos. A szervezettséget a háttéremberek fegyelmezettsége is mutatja: nem véletlen, hogy a tanácskozásokról még a kormánypárti médiába sem szivárognak ki érdemi információk. Mezei képviselők, de még az egyéni választókerületek felelősei sem kapnak híreket a brainstormingokról, és a kommunikátorokhoz is csak végrehajtási feladatok és utasítások jutnak el.
A Narancs még 2012-es kinevezését követően kereste Gyürköt, de a kampányfőnök - Habonyhoz és az amerikai tanácsadókhoz hasonlóan - nem akart nyilatkozni. Ez nem véletlen: a Fidesz kampánystratégái nyilvános helyen nem jelennek meg, és nem beszélnek a sajtó képviselőivel a várható témákról. Egy kormányközeli informátor ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmünket, hogy komoly kampányszakemberek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában sem beszélnek taktikai elemekről választási hajrák idején. "Baloldali kutatóintézetek beszélgetéseket szerveznek kampányfőnökökkel, mintha ez valami vetélkedő lenne, ahol a publikum előtt kell okosnak látszani. A balos tanácsadók és pártvezetők hosszasan nyilatkoznak és publikálnak arról, milyen kampányt fognak vagy kéne folytatni. A korábbi háttéremberek, mint Szigetvári Viktor, ma már aktív politikusok, akik a nyilvánosságban spinnelnek. Ez komolytalan."
Gonosz vagy béna?
Bajnai Gordon 2012. októberi visszatérése után alig néhány héttel ellepték az országot az Együtt tették tönkre az országot feliratú plakátok és buszmatricák. A reklámhadjáratot hivatalosan a kormánypárt támogatását élvező Civil Összefogás Fórum rendelte meg, de valójában Habony Árpád és kreatív segítői találták ki a koncepciót. A főtanácsadó és stábja akkoriban még nem számolt azzal, hogy a választásokra tényleg összeállhat a korábbi miniszterelnökök - Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon - koalíciója. "Eleinte reális veszélynek látszott, hogy Bajnai bevonzza a bizonytalanok egy jelentős részét. Az eredeti elgondolás az volt, hogy a két volt kormányfő egymásra tolásával hiteltelenítik a korszakváltás üzenetét. Időközben azonban Bajnai annyira meggyengült, hogy kénytelen volt besorolni az MSZP és Gyurcsány mellé. Választási matematika szempontjából a Fidesz számára a jó és a még jobb verzió közül így végül az előbbi valósult meg, de legalább a stratégiai kérdések leegyszerűsödtek" - világította meg a századvégesek gondolkodási sémáit egyik forrásunk, aki szerint egyedül az okozhatott volna fejtörést a kormánypártnak, ha a baloldal tényleg előáll egy merőben új kormányfőjelölttel.
"Nem nehéz kitalálni: egy emlékezetfrissítő, elmúltnyolcévező összehasonlító kampányra készül a Fidesz" - mondta a Fidesz korábbi kampányaiban aktív szerepet vállalt egykori tanácsadó. Szerinte a baloldali felállás azért is kedvez a Fidesz-kampánynak, mert ilyen rövid kampányidőszakban a negatív és pozitív üzeneteket egyszerre kell célba juttatni, a Fidesz-féle sztoriban pedig ezek az elemek jól illeszkednek egymáshoz. Példaként a rezsicsökkentés-kampány első fázisát hozta fel. "Nyáron egy 25 másodperces reklámfilmben fel tudták vázolni a rezsiharc történetét. A 90-es években a szocialisták eladták a közműcégeket a csúnya multiknak, ők tizenötször emelték a rezsiköltségeket, ettől mindannyian rosszabbul éltünk, de most visszatért a nemzeti kormány és jól leveri az árakat, miközben a baloldal és Brüsszel ezt nem akarja hagyni. A kép sötétből indulva a blokk végére világosságba fordult át, pontosan kijelölve a jó és a rossz szerepeit. Ez egy könnyen befogadható forgatókönyv. Hasonlóra lehet számítani az államadósság, a költségvetési hiány, az IMF-hitel vagy a devizahitelezéssel a középpontban. Klasszikus újraválasztási kampány lesz: elindultunk egy úton, meglesz a gyümölcse, ezek itt megint ugyanazok, ne forduljunk vissza!"
Az elmúlt egy év alatt csökkent Gyurcsány Ferenc elutasítottsága, ám a Medián szerint a Jobbikot elutasító, de kormányváltást akarók 52 százaléka látná csak szívesen fontos politikai pozícióban. Azok között, akik akarnak ugyan szavazni, de még nem tudják, kire, ugyanez az arány csupán 28 százalék.
Ebből azonban nem következik, hogy a Fidesz feltétlenül jól jár azzal, ha ész nélkül tüzel a "nemzetrontó, gyurcsányista" ellenzékre. A "hazaáruló baloldal" képe az Együtt tették tönkre kampánnyal némileg megkopott, és ma már inkább csak a törzsszavazók mozgósítására látszik alkalmasnak, az aktív bizonytalanok megszólítására kevésbé. Vagyis a további démonizálás könnyen unalomba fullaszthatja a Fidesz-kampányt. Az ötletelésről közvetett információkkal rendelkező forrásunk szerint ezért komolyan felmerült, hogy a félelemre apelláló üzenetek, szimbólumok helyét felváltsa a szánalomkeltés, a nevetségessé tétel, továbbá az, hogy a gonosz és a jó helyett az egységet állítsák szembe az öszszevisszasággal, a hozzáértést a dilettantizmussal.
Akármelyik eszközhöz nyúlnak is a stratégák, a kampány tartalmi elemeit tekintve a Fidesz nem tud nagyot hibázni: ha keménykedik, azzal mozgósítani tudja a bázist, ha pedig kicsit könnyedebb - akár humoros - hangot üt meg, azzal középről hozhat magának szavazatokat. A Narancsnak nyilatkozó források egyetértenek abban, hogy a tematika egyébként is másodlagos kérdés, hiszen az idei választás kevésbé a médiában, a tévében vagy az óriásplakátokon, hanem sokkal inkább a pártirodákban, az utcasarkokon és a helyi színtereken fog eldőlni. Erre készülnek a Fideszben is.
SpekulációkA magyar politika évtizedes közhelye: Orbán Viktor soha nem ígér pozíciót senkinek, csak kinevez, amikor az aktuálissá válik. Kormánypárti forrásaink épp ezért komolytalannak nevezték azokat a sajtóértesüléseket, amelyek biztosan odaígért miniszteri és államtitkári pozíciókat emlegettek. A választást követő esetleges kormányzati forgatókönyvek is maximum a kormányfő fejében léteznek, azokról még informálisan sincs véleménycsere. A padsorokban persze mennek a találgatások egy esetleges következő Fidesz-kormány összetételéről. Arról például régóta beszélnek a parlamenti folyosókon, hogy Martonyi János semmi esetre sem vállalna egy újabb külügyminiszteri ciklust. Martonyi a választás előtti szombaton lesz 70 éves, és már nem ambicionálja a folyamatos diplomáciai kiküldetéseket, de távozása mellett nyomós érv lehet az is, hogy Orbán Viktor teljesen súlytalanná tette a posztját, amióta a Miniszterelnökség külügyi államtitkára, Szijjártó Péter vette át a külgazdasági kapcsolatok kezelését. Egyes elbeszélések alapján nem kizárt, hogy Szijjártó foglalhatja el Martonyi helyét, de felmerült a jó diplomataként ismert Navracsics Tibor neve is. Mások szerint utóbbi inkább Brüsszelbe távozna, de Navracsicsot nem szívesen engedné el a közeléből a kormányfő. "Az ő mozgástere a párton belül minimálisra szűkült, így hatalmi szempontból nem tényező, Orbánnak viszont szüksége van a kormányban intellektusokra, akik nem a régi fideszes magból érkeznek, más logikát képviselnek, mint ő, mégis lojálisak hozzá" - mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszterről egy kormánypárti politikus. Lázár János minden valószínűség szerint megőrzi jelenlegi feladatköreit. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár munkabírása és fegyelmezési képességei nélkülözhetetlenek a kormányfő számára. A fejlesztési politika várhatóan teljes egészében bekerül a Miniszterelnökség fennhatósága alá, amit könnyen lehet, hogy a továbbiakban Lázár már kancelláriaminiszterként vezet majd. Kérdés, miként alakul Rogán Antal sorsa, aki korábban jelezte, hogy egyéniben elindul az I. és V. kerületben, azaz a parlamentet választja a belvárosi polgármesterség helyett. Egyesek szerint a fejlesztési tárcát, mások elmondása alapján a főpolgármesterséget ambicionálja Rogán, de az sem kizárható, hogy - amennyiben Orbánnak nincs ellenvetése - egy-két évig kivár, és marad a pártban nagy hatalmat és jó politikai mozgásteret biztosító frakcióvezetői poszton. Ha Rogán elhagyná a frakciót, akkor fideszes elbeszélések szerint szinte biztos, hogy a Debrecenből távozó Kósa Lajos Fidesz-alelnök lesz az utódja. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszteri posztja stabilnak látszik, és jó esélye van Balog Zoltánnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) élén maradni. Általános vélekedés ugyanakkor, hogy a humán csúcsminisztérium túl nagy, nem működik kellő hatékonysággal, és alapvető igazgatási feladatokkal nem boldogul. Az egészségügy ezért valószínűleg önálló minisztériumi képviseletet és Szócska Miklós államtitkár helyett új politikai felelőst kap, továbbá könnyen lehet, hogy az oktatási államtitkárság is kikerül az Emmi kötelékeiből. A távozók között lehet Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is, aki makacsul ragaszkodik elképzeléseihez, és a fideszes oktatáspolitikusok szerint a miniszterelnök unja, hogy újra és újra ugyanazokat az ötleteket kénytelen visszadobni. A hírek szerint Orbán Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkáron kívül egyetlen Emmi-államtitkárral sem elégedett, ezért ha tavasszal valóban feláll a harmadik Orbán-kormány, a humán területeken alapos vérfrissítésre kerülhet sor. |
