Elhunyt Hankiss Ágnes, a médiatanács tagja

Belpol

A család tájékoztatása szerint Hankiss Ágnest kedden budapesti otthonában érte a halál 71 éves korában.

Elhunyt Hankiss Ágnes, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagja, író, pszichológus, volt európai parlamenti képviselő.

A család tájékoztatása szerint Hankiss Ágnest kedden budapesti otthonában érte a halál 71 éves korában.

Az NMHH honlapján található életrajzi adatok szerint Hankiss Ágnes az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1973-ban klinikai pszichológiából diplomázott, rá egy évre pedig bölcsészdoktori címet szerzett társadalom-lélektanból.

Ezt követően közel tíz évig társadalom-lélektant tanított alma matere jogtudományi karán.

1989-ben A Jövő Irodalmáért-díjat, 1992-ben József Attila-díjat kapott. 1990 és 1994 között képviselő a fővárosi önkormányzatban, ahol a kulturális, valamint az emberi jogi és kisebbségi bizottság tagja volt.

Az 1990-es évektől a 2000-es évek végéig a Magyar Rádió Közalapítvány, majd a Duna Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének tagja, a magyar kultúra belgiumi bemutatkozását szolgáló, 1999-ben megrendezett Europalia Hungaria rendezvénysorozat kormánybiztosa, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke és az általa alapított Károlyi Palota Kulturális Központ és a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet főigazgatója volt.

Hankiss Ágnes 2003 és 2008 között a Hír TV és az Echo TV több politikai beszélgetős magazinjának  műsorvezetőjeként tevékenykedett. 2009 és 2014 között a Fidesz európai parlamenti képviselője volt, 2016 óta pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes docense és a Terrorelhárítási Tanszék megbízott vezetője.

Hankiss Ágnest 2019 decemberében választotta meg a parlament a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjának. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.