Elkaszálta Strasbourg a magyar tranzitzónát

  • narancs.hu
  • 2017. március 14.

Belpol

Két bangladesi menedékkérő fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, fejenként 10 ezer eurós kártérítést kaptak. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye.

A Magyar Helsinki Bizottság bangladesi ügyfelei még 2015. szeptember 15-én próbálkoztak legálisan a röszkei tranzitzónán keresztül Magyarországra bejutni, és itt menedéket kérni. Ekkor lépett hatályba a szerb–magyar határszakaszon az új jogi határzár. A két bangladesi ügyfelünk kérelmét eleve elfogadhatatlannak minősítették. Ők azonban megfellebbezték a döntést, így a rácsokkal elkerített, fegyveresekkel őrzött tranzitzóna zsúfolt konténereiben kellett kivárniuk, míg ügyükben bíróság dönt. Majd október első napjaiban szabálytalanul kézbesítették nekik a bíróság elutasító határozatát, és a magyar hatóságok Szerbiába kényszerítették őket.

false

A kormány máig ragaszkodik ahhoz, hogy a „tranzitzónában történő elhelyezés” nem fogva tartás. Pedig 1996 óta több olyan ítélet született a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely a magyarhoz hasonló megoldásokat jogellenes fogva tartásnak minősítette és megtiltotta őket. Ez esetben a fogva tartás jogellenessége már csak azért sem volt megkérdőjelezhető, mert arról a hazai hatóságok hivatalosan döntést semmilyen formában nem hoztak, így a személyes szabadságtól való megfosztás jogszerűségét magyar bíróság előtt nem vitathatták a menedékkérők.

A fogva tartás jogellenessége, az egész menekültügyi eljárás tisztességtelensége, valamint a magyar jogrendszeren belüli jogorvoslat teljes hiánya miatt döntött úgy Pohárnok Barbara, a Helsinki Bizottság ügyvédje, hogy a strasbourgi bírósághoz fordul. Megpanaszolták a menedékkérők Szerbiába történő kiutasítását és a védelemhez való hozzáférés megakadályozását.

A bíróság mai döntése világossá tette, a kormány állításával szemben a tranzitzónában történő elhelyezés fogva tartás, amellyel személyes szabadságuktól fosztják meg a kérelmezőket. És mivel nincs szabályozva, ezért jogellenes fogva tartásnak minősül.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A strasbourgi bírák hangsúlyozták, hogy összhangban korábbi döntéseikkel, a magyar tranzitzóna is az állam joghatósága alá esik, tehát nem „területen kívüli” intézmény, így ugyanazok a jogok illetik meg az itt elzártakat, mint más fogva tartási helyeken.

Ügyfeleink 23 napig voltak úgy bezárva, hogy a fogva tartásukról nem született hatósági döntés, így maga a fogva tartás és az elhelyezési körülmények ellen sem fordulhattak bírósághoz, nem volt lehetőségük hatékony jogorvoslatra. Őrizetüknek nem volt jogalapja.

A bíróság az is kiemelte, hogy Szerbiába történő visszaküldésük is jogellenes volt, és az egész menekültügyi eljárás is több ponton jogot sértett. Ezt a helyzetet a hatóságok eljárási hibái tovább súlyosbították.

Önmagában az, hogy a kormány rendeletben deklarálta, hogy Szerbiát biztonságos országnak tekinti, a menekültügyi eljárásban még nem elégséges érv a védelem megtagadására és a visszaküldésre, mert a döntésénél figyelembe kellett volna venni nemzetközi szervezetek és civil szervezetek jelentéseit is.

false

 

Fotó: MTI

A múlt héten elfogadott törvénymódosítás nyomán gyakorlatilag a menedékkérők egyetlen elhelyezésének számítanak majd a tranzitzónák, amelyekben a strasbourgi bíróság mai ítélete szerint eddig is megsértették a menedékkérők alapvető emberi jogait.

Múlt pénteken Áder János köztársasági elnököt levélben kértük arra, hogy súlyos alkotmányellenessége miatt ne írja alá a törvénymódosítást. A strasbourgi bíróság mai ítélete végképp egyértelművé tette, hogy a törvény nem léphet hatályba, és amennyiben mégis aláírja az államfő, az összes tranzitzónában fogva tartott menedékkérő a strasbourgi bírósághoz fordulhat, és Magyarország jelentős sérelmi díj kifizetésére kényszerül.

A mai ítélet ugyan nem jogerős, és a kormánynak lehetősége van a Nagykamarához fordulni, de a kikristályosodott ítélkezési gyakorlat nem teszi valószínűvé az eljárás folytatását.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.