Varju László, a DK alelnöke még idén január 21-én kérdést intézett Szijjártó Péter külügyminiszterhez a külföldi segélyezés jellegű pénzköltésekre vonatkozóan. Szó szerint idézzük a kérdést, hogy értékelhető legyen a válasz. „Tisztelt Miniszter Úr! Ön a minap, bejrúti látogatása során jelentette be, hogy Magyarország az eddigi 1,8 millió dolláros finanszírozás után további kétmillió dollárral segíti harminc keresztény templom felújítását Libanonban. Indoklásul előadta, hogy az egyébként is instabil térségekben érzékelhető nehézségek újabb, minden eddiginél nagyobb és súlyosabb migrációs hullámok kiindulásához vezethetnek, a bejelentett segítséggel pedig a kormány e migrációs nyomás csökkentéséhez kíván hozzájárulni. Személy szerint van ugyan kétségem afelől, hogy a válságövezetekből Európa felé irányuló migráció elsődleges oka a kellően fölújított keresztény templomok hiánya, de ezt tegyük most félre. Ugyancsak a napokban jelentette be a kormány, hogy az Európai Bizottsággal folytatott Erasmus-Horizont vita megnyugtató rendezéséig a költségvetés finanszírozza az Erasmus-ösztöndíjprogram költségeit. Megint csak az a helyzet, hogy az egyetemi csereprogramban való részvételnek nem a finanszírozás hiánya a legfőbb akadálya, mindenesetre azonban ezzel kapcsolatban is merülnek föl kérdések. Kérdezem tehát miniszter urat: 1. Magyarország kormánya 2018 január 1. napjától a mai napig milyen összeget, mikor, pontos cím szerint mely külföldi objektumokon végzett, illetve végzendő mely munkálatokra biztosított közvetve vagy közvetlenül a költségvetésből? 2. Mi a lebonyolító szervezet neve, és megtörtént-e az elszámolás? 3. Magyarország kormánya 2018 január 1. napjától a mai napig mely országok állampolgárainak, ország szerinti lebontásban hány főnek, milyen szakokra, milyen összegben, és milyen indoklással biztosított ösztöndíjat a magyar felsőoktatási rendszerben való tanuláshoz? 4. Mi volt a lebonyolító szervezet neve?
Az ellenzéki politikus táblázatot is mellékelt a válaszok strukturálásának megkönnyítésére, ám a minisztérium nem eresztette bő lére a választ, ami Magyar Levente államtitkártól február 6-án érkezett. „A kormány 2018 óta a Hungary Helps program keretében 75 templom felújítását és 4 templom építését támogatta 2 milliárd forint értékben. A Stipendium Hungaricum program keretében 19.622 fő kapott ösztöndíjat több mint 33 milliárd forint értékben.”
A konkrétumot illtően megkerestük a Hungary Helps Ügynökséget, de egy hete hiába várjuk a választ.
Ezért nekifogtunk a nyilvános adatbázisokban keresgélni. A Hungary Helps Ügynökség működését külön államtitkár felügyeli, a KDNP-s Azbej Trisztán, teljes titulusával a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program (HHP) megvalósításáért felelős államtitkára. Az ügynökség a nyilvános közhasznúsági jelentése szerint tavaly 515,5 millió forint bevételből (támogatásból) működött. Ebből 18 millió forint ment el az ügyvezető és 6 millió a felügyelőbizottság juttatásaként, 250,5 millió bérköltség, 36 millió bérjárulék, 162 millió igénybe vett szolgáltatás, hogy csak a nagyobb tételeket említsük. 8 millió PR-marketing, 17 millió utazási költség, 10 millió könyvvizsgálói költség – néhány további példa a pénzköltésre.
A jogi megfelelőségről a Válasz Online szerint a KDNP-s Rétvári Bence érdekkörébe tartozó Drabos ügyvédi iroda gondoskodott (8 millió forintért), amelynek vezetője, Drabos Erik Kasszián neve felmerült a ciszterci rend botrányában, és a KDNP híradása szerint történetesen a rend siófoki apartmanházát üzemeltető ciszterci Familiare Társadalomszervező Központ vezetője. (A ciszterci apartmanház körül szorgosan bábáskodott a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály.)
Varju László kérdései után két hónappal áprilisban a Hungary Helps Ügynökség feltette honlapjára 2022-es és 2023-as beszámolóját. Nyilván nem sajnáljuk a közpénzt a törökországi-szíriai földrengés, a szíriai és ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére. De nem ezek teszik ki a segítségnyújtások zömét. Úgy tűnik például, hogy felülreprezentáltak a segélyezettek körében az ortodox és görögkeleti keresztény egyházak. Kevésbé érthető tételek is vannak a beszámolóban.
A 2023-as szerint például a 2016-os horvátországi földrengés által megrongált petrinjai általános iskola és zazinai Szt. Miklós és Vitus templom felújítására költöttek el 3,25 milliárd forintot a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével (amelynek Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége is önkénteskedni szokott). Egy kormányhatározat szerint azonban, amelyet a 24.hu vett észre, a négy évvel későbbi, 2020. december végi horvátországi földrengéssel kapcsolatban „a zazinai Szt. Miklós és Vitus templom helyett a sziszeki templom építéséhez nyújt támogatást, a petrinjai I. számú általános iskola helyett egy új iskola felújításához az e határozat közzétételét megelőzően nyújtott támogatáson túl további támogatást nem nyújt”. Csakhogy a két előbb elhatározott munkát a Hungary Helps honlapján közzétett pecsétes dokumentumban készre jelentette.
Kíváncsiak lennénk, ki döntött és miért tartotta fontosnak, hogy a Magyar Református Egyház 70 millió forintból támogassa az aleppói örmény protestáns iskolákat, vagy azt, hogy a Norciai Bencés perjelség a 2016-os olaszországi földrengés után 100 millióért építsen zarándokházat a szerzetesközösség számára. Vajon mit takarhat az a 40 millió forint, amit az Innovatív Kezdeményezések Egyesülete kapott, hogy költse el Bosznia-Hercegovinában „a migráció lakossági hatásainak enyhítésére magyar humanitárius tudás- és technológiatranszfer pilot projektek által”? (A támogatások magyarországi szervezeteken keresztül jutnak el külföldre.) Persze vannak kisebb, de hasonlóképpen nehezen magyarázható adományok is. Például 2023 januárjában egy kitoloncolási folyamatban levő marokkói férfi behatolt a dél-spanyolországi Algeciras Noestra Senora de la Palma nevű templomába, a templom előtti téren leszúrt egy embert, egy papot megsebesített. Másfél millió forintot utaltak a plébániának segélyként. Érdekes: miért tartotta fontosnak a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 70 millió forint elköltését tavaly arra, hogy Kenyában közel-keleti és afrikai gazdálkodókat humanitárius céllal gyökéritató termésnövelő termékkel lásson el. Hasonlóképpen a 2022 januárjában a hivatalos e-mail cím nélküli bejegyzett bajai Madagaszkárért Alapítvány is kapott 2022-ben 11 millió, 2023-ban 27,7 millió forintot „erdősítéshez szükséges szaporítóanyag előállítására alkalmas szövetlabor és üvegház létesítésére” az afrikai szigetország újraerdősítése céljából.
A Stipendium Hungaricum program részleteiről is a Hungary Helps honlapjáról tudtunk tájékozódni. E projekt keretében külföldi fiatalok tanulhatnak Magyarországon. 33 milliárd forint 19 622 főre az annyi, mint fejenként 1,6 millió (ebben talán a pár hetes nyári egyetemek is benne vannak). A program szerint magyar egyetemre ösztöndíjas külföldiként bekerülni úgy lehet, hogy a leendő hallgató ajánlólevelet szerez valamelyik, az országában működő nyugati vagy keleti keresztény egyháztól. Ezután kiválasztja, hogy milyen szakon akar tanulni. Beadja a kérelmét. Végigcsinálja a procedúrát. És ha pozitív a döntés, akkor jöhet. Nem olvastunk olyant a pályázati tájékoztatóban, hogy nemzetbiztonsági átvilágításon kellene átmenniük az ösztöndíjasoknak. A felvettek tandíjmenteséget kapnak, teljes körű magyar egészségügyi ellátást, 450 euró havi ösztöndíjat a beiratkozástól a diplomaszerzésig, a tanulmányi szünetekre is, ingyen kollégiumi férőhelyet vagy 110 euró albérleti hozzájárulást, évi 550 euró hazalátogatási támogatást.
Az eddigiekről nem sokat lehet tudni a fent idézett szűkszavú államtitkári jelentésen kívül. Egy 2021-es beszámoló azonban 300 ösztöndíjasról és 100 végzett diákról számolt be. A 2021/22-es, negyedik HHP-tanévre Nyugat- és Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről és Pakisztánból érkeztek hallgatók. Külön érdekesség, hogy a Stipendium Hungaricum oldalán a származási ország rovatban Izrael mellett „Palestine” is választható; előbbinél nincs felsőoktatásiösztöndíj-ügyintéző elérhetőség, utóbbinál azonban igen.
Azt még sikerült kiderítenünk, hogy 2018-ban közel 1,6 milliárd forintot kapott a költségvetésből a segélyezés, 39,9 milliót az elosztó ügynökség. Ugyanezek a számok 2019-ben 5,6 milliárd és 377 millió; 2020-ban 3 és 300 (a zárszámadásban azonban 11,1 milliárd); 2021-ben 3,8 és 481; 2022-ben 3,8 és 515; 2023-ban 2,88 és 340. Számításaink szerint így 21 milliárd forintot költenek külföldi segélyezésre, plusz az ösztöndíjak 33 milliárdja, a kettő együtt 54 milliárd forint.
A Hungary Helps oldalán közölt külföldi segélyezési projektek mellett álló összegek szerint 2022-ben mindösszesen közel 7 milliárd forintot költöttek. Ez a szám azonban több mint a duplája annak, amit a költségvetésben előirányoztak. Kíváncsiak leszünk a szeptember 30-ig benyújtandó zárszámadásra.
(Címlapképünkön: Armash Nalbandian, a Damaszkuszi Örmény Apostoli Egyházmegye püspöke (j) és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára (j2) az államtitkárság kápolnájában 2022. március 31-én. A püspök megköszönte a magyar kormány üldözött keresztényeknek nyújtott segítségét. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
