Már október 1-jén, a választások éjszakáján mindkét erő nyertesnek hirdette magát, és magának követelte az önkormányzat elnöki tisztét. (Hevesen kívül Somogyban is döntetlen lett az eredmény, de ott megegyeztek a felek.) A folyamatos egyeztetések és az elfogadott napirend ellenére az október 16-i ünnepi alakuló ülésen a Fidesz-képviselők átvették megbízólevelüket, majd a személyi kérdések megvitatása helyett kivonultak az ülésről. Rögtönzött sajtótájékoztatójukon kijelentették: mivel a polgári szövetség 940 szavazattal többet kapott a megyében, őket illeti az elnöki poszt. Az MSZP még aznap reagált, miszerint a párt egyedül szerezte meg a 20 képviselői helyet, míg a Fidesz csak pártszövetségben (Fidesz, KDNP, Vállalkozók Pártja, Kisgazda Polgári Egyesület, Magosz) volt képes erre, vagyis egyértelműen az MSZP a megye legerősebb pártja, s ezért tart igényt az elnökségre. A két sajtótájékoztató között viszont a frakciók meglepő egységben szavaztak a megyei kórház pénzügyeiről.
Nem hozott előrelépést a november 24-i ülés sem, pedig ekkor már Balás István, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal (HMKH) vezetője levélben figyelmeztette a képviselőket a mulasztásos törvénysértés lehetőségére. A felek azonban mereven ragaszkodtak korábbi személyi döntéseikhez, azaz Sós Tamás (MSZP), illetve Herman István (Fidesz-PF) elnöki jelöléséhez. Néhány napra rá a Fidesz-frakció vezetője, Tatár László levélben kérte a Közigazgatási Hivatalt, hogy állapítsa meg a mulasztásos törvénysértést, és kezdeményezze a megyei közgyűlés feloszlatását, egyúttal új választások kiírását. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű; Balás István a Narancsnak kifejtette, hogy hivatalának
csak korlátozott jogosítványai
vannak a jelen helyzetben. Ha az önkormányzat működése, döntéshozatali eljárása nem felel meg a jogszabályoknak, a HMKH törvényességi ellenőrzés körében csupán felhívhatja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére - és ha az érintett önkormányzat mindezzel nem ért egyet, akkor hosszas levelezés kezdődhet. A feloszlatást - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után - kormány-előterjesztés javasolhatja, s annak alapján az Országgyűlés rendelheti azt el (vagy sem), és írhatja ki az új választásokat három hónapon belüli időpontra.
Van még egy módja az új választások kikényszerítésének: ha a képviselő-testület önmagát oszlatja fel. Erre az önkormányzati választásokat követő hat hónap után kerülhet sor. A Fidesz berkein belül egyre erősödik az a vélemény, hogy ha a jogi procedúra sokáig elhúzódik, egyszerűen ne menjenek be a képviselőik az ülésekre, így téve őket határozatképtelenné. Másfelől viszont nem vállalnák szívesen, hogy a megyei intézmények (például a kórház, a könyvtár) munkája miattuk lehetetlenül el.
A hevesi jobboldali politikusok közül többen is úgy látják, hogy Nagy Imre volt egri polgármester októberi távozása után már csak Sós Tamás megyei MSZP elnök az akadálya annak, hogy a Fidesz a saját elképzelése szerint alakítsa Heves megye jövőjét. Sós kétségkívül a szocialisták helyi erős embere. A tanári, közgazdasági végzettségű politikus volt megyei KISZ-titkárként jó kapcsolatokat ápol a szintén KISZ-ből érkezett pártvezetés döntő többségével, s szilárdan kézben tartja a helyi szocialistákat. Komoly pozíciói vannak a térség fejlesztési bizottságaiban is.
Sós Tamás állítja: a szocialisták mindig készek a kompromisszumra. "Számunkra egyértelmű, hogy Heves megye lakossága a nagykoalícióra, az együttműködésre szavazott. Ezért több megoldási javaslatot is letettünk az asztalra. Például azt, hogy az elnök mellett legyen egy erős jobboldali alelnöki tisztség, vagy egy másik verzióban a két oldal felváltva adja az elnököt egy rotációs elv alapján, a bizottsági tisztségeket pedig fele-fele arányban osszuk el.
Sajnos a Fidesz
ezeket visszautasította, arra hivatkozva, hogy ők nyertek 940 szavazattal. De ha nagyon a számok mögé nézünk, ez nem igaz. Elég, ha a külön induló nyugdíjasszervezetre, az SZDSZ-re vagy akár a Munkáspártra gondolunk. Így már sok ezer szavazattal több van a baloldalon. Ezért ragaszkodunk az elnöki tisztséghez, és azért, mert úgy véljük, hogy az elmúlt négy év a rendszerváltozás óta a legdinamikusabb fejlődést hozta a megyének, amit egy jó lobbiképességű baloldali elnök tovább tud vinni. De a Fidesz teljesen kompromisszumképtelen. Egyedül közbeszerzési és a megyei intézmények működési ügyeiben tudtunk megegyezni."
Sóshoz hasonlóan kooperációs készségéről beszél Herman István, a Fidesz - Polgári Frakció elnökjelöltje is. A civilben nyomdaipari céget üzemeltető vállalkozó a megyei iparkamara alelnökeként a vállalkozókat is reprezentálja a politikában. "Kezdettől fogva tárgyalásos úton kívántuk rendezni az ügyet - mondta lapunknak. - Már a választások másnapján leültünk tárgyalni. A megye 120 településéből 72-ben győztünk, és a mi választási szövetségünk 940 szavazattal többet kapott a szocialistáknál. Ezért ragaszkodunk a választói akarat kiteljesítéséhez, az elnöki tisztséghez. Mi két alelnöki tisztséget és a kilenc bizottságból ötöt adtunk volna az MSZP-nek, de ők az egyértelmű választási vereség ellenére sem mondanak le az elnökségről. Az MSZP a demokrácia alapját, az alkotmányt feszegeti ezzel! A szocialisták kibontakozási javaslatai halott gondolatok, amik semmi mást nem szolgálnak, mint hogy a volt pártfunkcionárius
elitjük túlélését biztosítsa
Élükön Sós Tamással. A váltott elnökségről például az a véleményem, hogy a megye nem postakocsi, hogy váltott ló húzza! És felmerülnének olyan kérdések is, hogy ki kezdené? Mi a garancia, hogy átadná? Ez így nem megy. A törvény egy elnökről rendelkezik. Ugyanakkor a megyei intézmények működéséről szóló javaslatokat továbbra is megszavazzuk. Ránk ne süssék az akadályoztatás vádját!"
Sokan vélik azonban úgy, hogy a politikai pozícióharc mögött kemény gazdasági érdekek vannak. A megyei közgyűlés elnöke automatikusan elnöke a Megyei Területfejlesztési Tanácsnak (MTT); rajta kívül tagok még a kistérségi régiók képviselői, Eger polgármestere, az Idegenforgalmi Bizottság képviselője, a Megyei Földművelésügyi Hivatal képviselője és egy miniszteri megbízott. Bár abban mindkét fél egyetért, hogy e bizottságnak egyre szűkül a mozgástere, és "alig" 600-700 milliós éves költségvetésről határoz, mégis heves indulatokat váltott ki már az újjáalakulása is. Nyilván amiatt, mert bár a tanácsot csak - a jelenleg nem funkcionáló - elnök hívhatná össze, Nagy Imre korábbi alelnök és volt egri polgármester javaslatára mégis fölállt, új alelnökévé választva Sós Tamás előző elnököt (aki ezúttal a kormány által delegált képviselőként került a testületbe). Az MTT ekkor tárgyalt a költségvetésről és a pályázatokról is. A Fidesz szerint mindez törvénytelen volt, és igyekszik nyomást gyakorolni a Közigazgatási Hivatalra. Balás Istvánnak egyébként ebben az esetben erősebb jogosítványai lennének a beavatkozásra, hiszen súlyos szabálysértés esetén akár fel is függesztheti a tanácsot.
Az igazi nagy falat azonban a Regionális Fejlesztési Tanács (RFT), amelyben a megyei közgyűlés elnöke a Megyei Fejlesztési Tanács elnökeként automatikusan tag lenne. A Borsodot, Nógrádot, Hevest felölelő Észak-magyarországi Régió mint súlyosan elmaradott térség (2004-es árakon számítva) 250 milliárd forintnyi - döntően uniós forrásból érkező - pályázati pénzre számíthat az elkövetkező hét évben. Sós Tamás - mint kormánydelegált - már alelnök ebben a testületben is, és amennyiben újabb szocialista taggal bővülne a testület, a Fidesz félelmei szerint a pénzcsapoknál túlsúlyba kerülne a kormányoldal.
A pártok tagadják, hogy a merev szembenállás mögött gazdasági-pénzügyi megfontolások volnának. Bár lapunk kérdésére sem a Tárki, sem a Medián nem tudott reprezentatív megyei közvélemény-kutatási adatokat felmutatni, a Fidesz mégis bízik abban, hogy a megszorító intézkedések hatására a hagyományosan szocialista fellegvárként elkönyvelt Heves szép lassan jobbra tolódik - azaz egy esetleges új választáson már megszereznék a megyei közgyűlési helyek többségét. Igaz, Sós is "optimista" az esetleges választásokat illetően, noha az MSZP nem készül új voksolásra.
Hevesben mindenestere zajlik a kampány. Kiváló apropó volt erre az év végi adventi készülődés is, melynek során például a Fidesz által váratlanul a plébániáknak adományozott adventi koszorúkat a miséken sokszor megjelenő Sós Tamás gyújtotta meg.
