Előkerült Áder János és megvédte a felhatalmazási törvényt

  • narancs.hu-MTI
  • 2020. március 30.

Belpol

Hetekig nem lehetett tudni, hová tűnt a köztársasági elnök. Most előkerült. Legalább is egy nyilatkozata, no meg a hír, hogy aláírta a ma délután megszavazott törvényt.

Ez nem a politikai haszonlesés ideje. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nem határidő nélküli, a kormány felhatalmazása nem korlátlan - közölte Áder János államfő, miután hétfőn elrendelte a jogszabály kihirdetését.

A köztársasági elnöki hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában az államfő kiemelte: a törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható.

A jogszabállyal kapcsolatos hétfői és egy héttel ezelőtti vitáról azt írta: az részben az eddig megtett intézkedésekről, részben a demokráciára leselkedő vélelmezett veszélyről szólt. Az eddig megtett intézkedéseket senki nem tartotta indokolatlannak vagy a demokráciára nézve veszélyesnek - mutatott rá -, ugyanakkor az ellenzéki képviselők annak ítélték a kormány jövőbeni "korlátlan" felhatalmazását.

Áder János beszédet mond a külhoni magyar egyházi vezetőknek 2019. december 17-én

Áder János beszédet mond a külhoni magyar egyházi vezetőknek 2019. december 17-én

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ezért Áder János két kérdést kiemelten vizsgált és megállapította: a kormány felhatalmazása nem határidő nélküli, hanem feltételtől függő, a járvány megszűnésével véget ér. Tegyük hozzá, lényegében a kormány dönti el, mikor ér majd véget, s mint tudjuk, a migrációs rendkívüli helyzet sem ért véget 2015 óta, a kabinet az elmúlt években folyamatosan meghosszabbította.

Arra a felvetésre, hogy korlátlan-e a kormány felhatalmazása a döntések tartalmát illetően, vagyis "mindent megtehet-e" a kabinet, az államfő azt közölte: nem, a kormány felhatalmazása csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik. Tegyük hozzá, az alaptörvény szerint a kormány dönti el, mi számít a járvány megfékezésére szolgáló intézkedésnek, s néhány alapvető emberi jog kivételével - mint péládul az emberkereskedelem vagy a kínzás tilalma - bármilyen alapjogot megsérthet, ha úgy ítéli meg, ez szükséges a pandémia leküzdésében. Erről részletesebben itt olvashat:

Orbán 15 napra szinte teljhatalmat kap - mit jelent a veszélyhelyzet?

Összeszedtük, hogyan érintheti a rendkívüli jogrend a mindennapokat. Mint ismert, szerda reggel rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet elrendelését javasolta a kormánynak az operatív törzs. Több forrásból megerősített információink szerint ezt a kormány elfogadja majd, minden valószínűség szerint egyes intézkedések már mától, szerdától élni fognak. De mit jelent a rendkívüli jogrend, és mit takar a veszélyhelyzet fogalma az Alaptörvény szerint?

Az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad - tette hozzá Áder-, a járványt követően pedig az Országgyűlés dönt a rendkívüli intézkedések sorsáról.

"Mindannyian tudjuk, hogy még nehéz hetek várnak ránk. A védekezés kérdései tartósan az Országgyűlés napirendjén szerepelnek majd. Ezért is fontos, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet. Ez nem a politikai haszonlesés ideje." A további vitákhoz Kossuth Lajos 172 évvel ezelőtti - a felirati vita során - megfogalmazott szavait ajánlotta Áder János megfontolásra: ".az országgyűlés politicáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, mellyet az idő elénkbe szab. (.) emeljük fel politicánkat a körülmények szinvonalára."

Áder János az utóbbi napokban - a március 15-i beszédét követően - nem szerepelt a nyilvánosság előtt. Miközben a legtöbb európai államfő kitartásra buzdított a koronavírussal szembeni küzdelem jegyében, a magyar köztársasági elnök nem szólalt meg. Ez az ellenzéki politikusoknak is feltűnt, Szél Bernadett például közérdekű adatigénylést is benyújtott a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, hogy mi is történt az államfővel.

Megszavazták a felhatalmazási törvényt

Az ellenzéki pártok, a civilszervezetek és a több mint százezer aláíró tiltakozása ellenére. Elfogadták hétfőn délután a koronavírus-törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy „a jogszabályoktól eltérő, rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében" veszélyhelyzet idején. Továbbá garantálja, hogy a kabinet eddig hozott rendeletei is hatályban maradhassanak.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.