Előkerült Áder János és megvédte a felhatalmazási törvényt

  • narancs.hu-MTI
  • 2020. március 30.

Belpol

Hetekig nem lehetett tudni, hová tűnt a köztársasági elnök. Most előkerült. Legalább is egy nyilatkozata, no meg a hír, hogy aláírta a ma délután megszavazott törvényt.

Ez nem a politikai haszonlesés ideje. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nem határidő nélküli, a kormány felhatalmazása nem korlátlan - közölte Áder János államfő, miután hétfőn elrendelte a jogszabály kihirdetését.

A köztársasági elnöki hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában az államfő kiemelte: a törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható.

A jogszabállyal kapcsolatos hétfői és egy héttel ezelőtti vitáról azt írta: az részben az eddig megtett intézkedésekről, részben a demokráciára leselkedő vélelmezett veszélyről szólt. Az eddig megtett intézkedéseket senki nem tartotta indokolatlannak vagy a demokráciára nézve veszélyesnek - mutatott rá -, ugyanakkor az ellenzéki képviselők annak ítélték a kormány jövőbeni "korlátlan" felhatalmazását.

Áder János beszédet mond a külhoni magyar egyházi vezetőknek 2019. december 17-én

Áder János beszédet mond a külhoni magyar egyházi vezetőknek 2019. december 17-én

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ezért Áder János két kérdést kiemelten vizsgált és megállapította: a kormány felhatalmazása nem határidő nélküli, hanem feltételtől függő, a járvány megszűnésével véget ér. Tegyük hozzá, lényegében a kormány dönti el, mikor ér majd véget, s mint tudjuk, a migrációs rendkívüli helyzet sem ért véget 2015 óta, a kabinet az elmúlt években folyamatosan meghosszabbította.

Arra a felvetésre, hogy korlátlan-e a kormány felhatalmazása a döntések tartalmát illetően, vagyis "mindent megtehet-e" a kabinet, az államfő azt közölte: nem, a kormány felhatalmazása csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik. Tegyük hozzá, az alaptörvény szerint a kormány dönti el, mi számít a járvány megfékezésére szolgáló intézkedésnek, s néhány alapvető emberi jog kivételével - mint péládul az emberkereskedelem vagy a kínzás tilalma - bármilyen alapjogot megsérthet, ha úgy ítéli meg, ez szükséges a pandémia leküzdésében. Erről részletesebben itt olvashat:

Orbán 15 napra szinte teljhatalmat kap - mit jelent a veszélyhelyzet?

Összeszedtük, hogyan érintheti a rendkívüli jogrend a mindennapokat. Mint ismert, szerda reggel rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet elrendelését javasolta a kormánynak az operatív törzs. Több forrásból megerősített információink szerint ezt a kormány elfogadja majd, minden valószínűség szerint egyes intézkedések már mától, szerdától élni fognak. De mit jelent a rendkívüli jogrend, és mit takar a veszélyhelyzet fogalma az Alaptörvény szerint?

Az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad - tette hozzá Áder-, a járványt követően pedig az Országgyűlés dönt a rendkívüli intézkedések sorsáról.

"Mindannyian tudjuk, hogy még nehéz hetek várnak ránk. A védekezés kérdései tartósan az Országgyűlés napirendjén szerepelnek majd. Ezért is fontos, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet. Ez nem a politikai haszonlesés ideje." A további vitákhoz Kossuth Lajos 172 évvel ezelőtti - a felirati vita során - megfogalmazott szavait ajánlotta Áder János megfontolásra: ".az országgyűlés politicáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, mellyet az idő elénkbe szab. (.) emeljük fel politicánkat a körülmények szinvonalára."

Áder János az utóbbi napokban - a március 15-i beszédét követően - nem szerepelt a nyilvánosság előtt. Miközben a legtöbb európai államfő kitartásra buzdított a koronavírussal szembeni küzdelem jegyében, a magyar köztársasági elnök nem szólalt meg. Ez az ellenzéki politikusoknak is feltűnt, Szél Bernadett például közérdekű adatigénylést is benyújtott a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, hogy mi is történt az államfővel.

Megszavazták a felhatalmazási törvényt

Az ellenzéki pártok, a civilszervezetek és a több mint százezer aláíró tiltakozása ellenére. Elfogadták hétfőn délután a koronavírus-törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy „a jogszabályoktól eltérő, rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében" veszélyhelyzet idején. Továbbá garantálja, hogy a kabinet eddig hozott rendeletei is hatályban maradhassanak.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.