Megszavazták a felhatalmazási törvényt

  • BM
  • 2020.03.30 14:52

Belpol

Az ellenzéki pártok, a civilszervezetek és a több mint százezer aláíró tiltakozása ellenére.

Elfogadták hétfőn délután a koronavírus-törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy „a jogszabályoktól eltérő, rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében” veszélyhelyzet idején. Továbbá garantálja, hogy a kabinet eddig hozott rendeletei is hatályban maradhassanak. Az ellenzék módosító javaslatait a parlament fideszes többsége leszavazta.

A javaslatot múlt hétfőn terjesztették be először, viszont az ellenzék nem szavazta meg. Indokolásuk szerint azért nem, mert az példátlan felhatalmazást adna a kormány kezébe, ráadásul határozatlan ideig. A törvény így nem lépett hatályba, mert a kormányzati kommunikáció szerint 4/5-ös felhatalmazás kellett volna hozzá, ami egyébként nem igaz.

Inkább vártak egy hetet, hogy – érvelésük szerint – elég legyen a megszavazásához a kétharmad. Közben a kormány további rendkívüli intézkedéseket hozott – például a kijárási tilalom elrendelését szombattól –, ami azt igazolja, hogy a kabinetnek nem is volt igazán szüksége a felhatalmazási törvényre.

Sima feles törvénnyel is megszavazhatta volna az Országgyűlés a felhatalmazást

Orbán Viktor azt mondta hétfőn a parlamentben - nem sokan figyeltek fel rá -, hogy az országgyűlés egyszerű többséggel is megszavazhatná a felhatalmazási törvényt. Akkor miért, mihez kellett (volna) a négyötödös támogatottság? Ellenzéki oldalon többen csalafintaságot feltételeznek. A veszélyhelyzet kihirdetése az Alaptörvénybe foglalt lehetőség a különleges jogrendek közé sorolva.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a múlt heti „sikertelen” szavazást megelőzően bejelentette, akármit is tesznek az ellenzéki pártok, ők át fogják ütni a törvényt. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig ma reggel arról beszélt, hogy már hétfőn életbe léphet a koronavírus-törvény.

Az elmúlt másfél hétben több jogvédő civilszervezet és az EBESZ is tiltakozását fejezte ki, valamint indult egy petíció is, amit több mint százezren aláírtak. Hétfőn reggel az ellenzék közösen tüntetett a felhatalmazási törvény ellen, amit egyébként megszavaztak volna, ha időkorlátott építettek volna bele a kormányzati törvényalkotók. A pártok a demonstráció során azt javasolták, hogy

  • emeljék 100 százalékkal egészségügyi dolgozók bérét;
  • kérték a szociális juttatások emelését;
  • a családok, a munkahelyüket elvesztők, az idősek és a nyugdíjasok fokozott védelmét;
  • a munkahelyek megtartását, a kis- és középvállalkozások megsegítését.

A friss Magyar Narancs részletesen foglalkozott a törvénnyel: vegye meg, amíg még kapható!

Színjáték a felhatalmazási törvény körül: az ellenzék szerint a Fidesz célja a megosztottság fenntartása

Elmentek a falig, de a kormánypártok nem akartak megállapodást. A csütörtökön megjelenő nyomtatott Magyar Narancs ban a kormány Parlament előtt lévő felhatalmazási törvényéről és az ellenzék koronavírus-járvány alatti lehetőségeiről olvashatnak hosszabb összeállítást. Néhány részlet a cikkből: Gondosan megkoreografált színjátékba illeszkedett az, ami a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény hétfői szavazásán történt a parlamentben.

(Borítóképünkön: Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. március 30-án. MTI/Máthé Zoltán)

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.