Elfogadták hétfőn délután a koronavírus-törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy „a jogszabályoktól eltérő, rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében” veszélyhelyzet idején. Továbbá garantálja, hogy a kabinet eddig hozott rendeletei is hatályban maradhassanak. Az ellenzék módosító javaslatait a parlament fideszes többsége leszavazta.
A javaslatot múlt hétfőn terjesztették be először, viszont az ellenzék nem szavazta meg. Indokolásuk szerint azért nem, mert az példátlan felhatalmazást adna a kormány kezébe, ráadásul határozatlan ideig. A törvény így nem lépett hatályba, mert a kormányzati kommunikáció szerint 4/5-ös felhatalmazás kellett volna hozzá, ami egyébként nem igaz.
Inkább vártak egy hetet, hogy – érvelésük szerint – elég legyen a megszavazásához a kétharmad. Közben a kormány további rendkívüli intézkedéseket hozott – például a kijárási tilalom elrendelését szombattól –, ami azt igazolja, hogy a kabinetnek nem is volt igazán szüksége a felhatalmazási törvényre.
Sima feles törvénnyel is megszavazhatta volna az Országgyűlés a felhatalmazást
Orbán Viktor azt mondta hétfőn a parlamentben - nem sokan figyeltek fel rá -, hogy az országgyűlés egyszerű többséggel is megszavazhatná a felhatalmazási törvényt. Akkor miért, mihez kellett (volna) a négyötödös támogatottság? Ellenzéki oldalon többen csalafintaságot feltételeznek. A veszélyhelyzet kihirdetése az Alaptörvénybe foglalt lehetőség a különleges jogrendek közé sorolva.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a múlt heti „sikertelen” szavazást megelőzően bejelentette, akármit is tesznek az ellenzéki pártok, ők át fogják ütni a törvényt. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig ma reggel arról beszélt, hogy már hétfőn életbe léphet a koronavírus-törvény.
Az elmúlt másfél hétben több jogvédő civilszervezet és az EBESZ is tiltakozását fejezte ki, valamint indult egy petíció is, amit több mint százezren aláírtak. Hétfőn reggel az ellenzék közösen tüntetett a felhatalmazási törvény ellen, amit egyébként megszavaztak volna, ha időkorlátott építettek volna bele a kormányzati törvényalkotók. A pártok a demonstráció során azt javasolták, hogy
- emeljék 100 százalékkal egészségügyi dolgozók bérét;
- kérték a szociális juttatások emelését;
- a családok, a munkahelyüket elvesztők, az idősek és a nyugdíjasok fokozott védelmét;
- a munkahelyek megtartását, a kis- és középvállalkozások megsegítését.
A friss Magyar Narancs részletesen foglalkozott a törvénnyel: vegye meg, amíg még kapható!
Színjáték a felhatalmazási törvény körül: az ellenzék szerint a Fidesz célja a megosztottság fenntartása
Elmentek a falig, de a kormánypártok nem akartak megállapodást. A csütörtökön megjelenő nyomtatott Magyar Narancs ban a kormány Parlament előtt lévő felhatalmazási törvényéről és az ellenzék koronavírus-járvány alatti lehetőségeiről olvashatnak hosszabb összeállítást. Néhány részlet a cikkből: Gondosan megkoreografált színjátékba illeszkedett az, ami a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény hétfői szavazásán történt a parlamentben.
(Borítóképünkön: Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. március 30-án. MTI/Máthé Zoltán)
