Március 29-én másodszor is megjelent a pályázati felhívás a Norvég Civil Alap következő magyarországi alapkezelőjének kiválasztására.
A pályázatot először december 22-én írta ki az EGT/Norvég Alapok menedzsmentjét bonyolító brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (Financial Mechanism Office, FMO). A megismételt felhívás arra utal, hogy a magyar kormány első körben nem tudott megállapodni a donor országok - Norvégia, Izland, Lichtenstein - képviselőivel a pályázatok értékeléséről és a civil alapkezelő kiválasztásáról.
Az egész vita oda nyúlik vissza, hogy az Orbán-kormány 2014-ben politikai támadást és jogi eljárásokat indított a Norvég Civil Alap 2009-2014-es időszakának magyarországi alapkezelője, az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium ellen.
Az előző ciklusban közvetlenül a donor országok választották ki a civil alapkezelőt, és feltétel volt, hogy a kormánytól független szervezet bonyolítsa a Norvég Civil Alap pályázatait Magyarországon. Orbánék viszont azt szerették volna elérni, ha a 2014-2021-es időszakban már ők nevezhetik ki a civil alapkezelőt is, ami ellentmondott volna a norvégok által lefektetett szabályoknak. (A 2014-2021-es ciklus pénzeiből 2024 áprilisáig lehet projekteket megvalósítani.)
A nézeteltérés miatt sokáig semmilyen megállapodás nem született az összesen 214,6 millió eurós (kb. 77 milliárd forint) keretösszegű EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es ciklusáról Magyarországon. Decemberben aztán a norvég és a magyar kormány aláírt egy együttműködési megállapodást, de ez nem oldotta meg teljesen a civil alapkezelő kiválasztásának kérdését. A civil alap a teljes támogatási összeg töredéke, 11 millió euró (közel 4 milliárd forint).
A decemberi megállapodásban az szerepelt, hogy bár a civil alapkezelői pályázatokat az FMO rangsorolja, a rangsort áttekinti egy a magyar kormány és a donor országok képviselőiből álló vegyesbizottság, amely megpróbál konszenzusra jutni a civil alapkezelő személyéről. Az is része volt a megálalpodásnak, hogy amennyiben nem sikerül elérni a konszenzust, a pályázati határidő meghosszabbodik hat héttel. Minden jel szerint ez történt most, az új, március 29-én kiírt pályázat leadási határideje május 10.
Nem tudni, mi volt az akadálya az egyezségnek, de elég valószínű, hogy a magyar kormány nem értett egyet a brüsszeli iroda sorrendjével.
Az sem nyilvános egyébként, hogy kik pályáztak, pletykákat lehet hallani a kormánynak kedves és kormánykritikus szereplőkről is.
A tét nem kicsi. Ez a 4 milliárd forint sokat jelent a magyar civil szektornak, és az alapkezelő - a norvégok által lefektetett kereteken belül - meghatározhatja a konkrét pályázatokat és megszervezheti azok elbírálását is. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a feladatot független vagy kormányzati befolyás alatt álló szervezet kapja.
Május 10. után újra rangsorol az FMO, és újra összeül a vegyesbizottság, amely ismét konszenzus elérésére törekszik. Az nem teljesen egyértelmű, mi történik akkor, ha másodszorra sem sikerül megállapodni; a pályázati kiírás csak annyit szögez le, hogy a civil alapkezelői szerződés megkötése a donor országok joga.
Az együttműködési megállapodás szövegéből azt is tudjuk, hogy a norvégok a civil alapkezelő sikeres kiválasztásához kötötték az EGT/Norvég Alapok többi elemének magyarországi elindulását is.
Amennyiben júliusig sincs megállapodás a civil alaprészről, Magyarország elbukhatja a teljes, 77 milliárdos támogatást.
Az újabb pályázati körrel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a norvég külügynek és a magyar kormánynak is. Ha választ kapunk, frissítjük cikkünket.
Frissítés: Érdeklődésünkre a Miniszterelnökség sajtóosztálya megerősítette, hogy első körben nem sikerült konszenzusra jutni az alapkezelő kiválasztásáról. Az írták, "a felek egyetértettek abban, hogy a megfelelő Alapkezelő kiválasztása érdekében biztosítják az újabb lehetőséget a pályázóknak a minél színvonalasabb pályázati anyag benyújtásához."
A Miniszterelnökség válaszából kiderül az is, hogy a magyar kormány értelmezésében a második körben is csak konszenzussal történhet a kiválasztás. "Az egyenlő partnerség jegyében egyik fél sem dönthet egyedül az Alapkezelő személyéről. Mindkét fél elkötelezett abban, hogy a kiválasztási folyamat konszenzussal záruljon."
Hasonló szellemben válaszolt Siri R. Svendsen, a norvég külügyminisztérium szóvivője, aki megerősítette, hogy a második körben is teljes egyetértés kell a civil alapkezelő kiválasztásához. A felek közötti tárgyalásokat ezen túlmenően nem kívánta kommentálni a norvég fél.
(Címlapképünkön: A norvég és a magyar fél képviselői az együttműködési megállapodás tavaly decemberi aláírását követően. Forrás: Norvég Királyság Nagykövetsége Facebook)
