„Ez olyan, mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra. Ha megvalósul, a továbbiakban nem sok értelme lesz alapítványi egyetemen tanulni, tanítani vagy kutatni, mert a hazai felsőoktatást 20-30 évvel ezelőtti állapotba veti vissza” – mondta a Qubitnak Fazekas János, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense.
Hétfőn derült ki, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Ugyanis az Európai Bizottság szerint aggályos, hogy nem átláthatóan kezelik a forrásokat, és az is, hogy a kuratóriumokba politikai kinevezettek kerülnek.
Ezzel kapcsolatban fejtette ki véleményét Fazekas János, az ELTE docense a Qubitnak, mely arról is beszámolt, hogy Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME alapítványi elnöke hétfőn körlevélben nyugtatta a diákokat. Szerinte félreértésről lehet szó, és azt írta, hogy „élő kapcsolatban vagyunk az Innovációs és Kulturális Minisztériummal, reméljük, hogy néhány napon belül többet tudunk, ekkor azonnal tájékoztatni fogjuk az Egyetem polgárait”.
Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter és a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke az RTL Híradó érdeklődésére annyit mondott, „meglátjuk, hogy lesz”. Hozzátette, a kormány mérlegelni fogja, ha az Európai Bizottság azt kéri tőlük, hogy a szigorú összeférhetetlenség szabálya miatt távozzanak a politikusok az egyetemek alapítványi kuratóriumából.
