A Tisza-kampány tapasztalatai

Két-három mondat után megnyíltak

Belpol

Jövő áprilisig még 3-4 országjárást is lebonyolíthat a Tisza Párt, a jelöltállítási folyamat pedig az idén le­zárulhat. Rengeteg támadásra és botránykeltésre számítanak, nyilván követnek el majd ők is hibákat, ezért is fontos a kapcsolat a független médiával.

Vihar előtti csend – így értékelik a Tiszánál a Nemzet Hangja kampány utáni, ünnepekkel teli időszakot. Magyar Péter a nem hivatalos népszavazási kezdeményezéshez kapcsolódóan három hét alatt mind a 106 egyéni választókerületbe elment, ráadásul tempót váltott: a korábbi országjáráson egy nap 3–4 helyszínre látogatott el, most 5–8 településen is felszólalt. A kisvárosokban rendszerint többezres, a nagyvárosokban ennél is nagyobb, esetenként tízezres tömeg hallgatta a mondandóját. A párt 12+1 kérdésből álló „népszavazási” ívét több mint 1,1 millióan töltötték ki. Ők egyebek közt arról nyilatkozhattak, hogy egyetértenek-e azzal, hogy egységesen 9 százalékra csökkenjen a személyi jövedelemadó (szja); a kata adózási formát újra bevezessék-e a korábbi területeken is; a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre, vidékfejlesztésre költsék-e; Magyarország maradjon-e az Európai Unió (EU) és a NATO tagja. A kérdések közül 11-re 90 százalék feletti igen válaszok érkeztek, az szja-csökkentés mellett 80 százalékot valamennyire meghaladó többség foglalt állást, viszont a +1 kérdés jobban megosztotta a kitöltőket: Ukrajna EU-tagságát a válaszadók 58 százaléka támogatta. Ez utóbbival kapcsolatban a párt a kampány „eredményváróján” egyértelművé tette: a támogatás mértékétől függően lesznek olyan kérdések, amelyekben kormányra kerülés esetén is további társadalmi párbeszéd szükséges.

Tesztelték a szigeteket

A szavazókkal való személyes találkozás egyik tapasztalata, hogy az ország legkü­lönbözőbb részein érdeklődnek a párt iránt. A Nemzet Hangja kezdeményezés arra is jó volt, hogy teszteljék saját magukat: a Tisza-szigetek tagjai és az aktivisták korábban nem vettek részt ilyen nagy akcióban. A vezetőség értékelése szerint „jól muzsikált a csapat”, ugyanis mind a 3155 településre sikerült eljuttatni az íveket. Egyik forrásunk úgy véli, ekkora emberi erőforrással már a Fidesz sem rendelkezik: a kormánypártnak vannak aktivistái, de ők már nem azzal a meggyőződéssel, hittel dolgoznak, mint a tiszások. A Tisza több mint 12 ezer aktivistája sokféle feladatot ellátott: pultoztak, szórólapoztak, szavazatgyűjtő urnákkal kopogtattak, népszerűsítettek, tájékoztattak, ha kellett, logisztikai problémákat kezeltek. Számos aktivista szabadságot vett ki ehhez, de csatlakoztak nyugdíjasok, valamint külföldön élő honfitársak is. Ezt azért tartják biztatónak a pártban, mert a Nemzet Hangja végső soron nem tekinthető „éles helyzetnek”, hiszen egy „népszavazás” mindig kevesebbeket mozgat meg, mint egy valódi választási szituáció. A tiszások azt remélik, hogy a gépezet legkésőbb a jövő évi kampány idejére, de akár annál jóval korábban is a mostaninál még nagyobb fordulatszámon lesz képes pörögni.

Mint megtudtuk, a projektkoordinátorok részt vettek részletes képzésen és eligazításon is. Rajtuk keresztül az önkéntesek is kaptak egy dokumentumot, amelyben a konfliktushelyzetek kezeléséhez is voltak tanácsok. Ha kellett, a párt jogsegélyszolgálatot biztosított, és az atrocitások elszenvedőivel a vezetők személyesen is találkoztak. Erre szükség is volt, mert a médiában megjelenteken túl (akasztással fenyegetés, lökdösődés, köpködés, pultborogatás stb.) is érték komolyabb támadások az önkénteseket. A tiszások egyetlen esetben sem reagáltak agresszíven az erőszakra, és forrásaink szerint erre méltán lehetnek büszkék.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.