A Tisza-kampány tapasztalatai

Két-három mondat után megnyíltak

Belpol

Jövő áprilisig még 3-4 országjárást is lebonyolíthat a Tisza Párt, a jelöltállítási folyamat pedig az idén le­zárulhat. Rengeteg támadásra és botránykeltésre számítanak, nyilván követnek el majd ők is hibákat, ezért is fontos a kapcsolat a független médiával.

Vihar előtti csend – így értékelik a Tiszánál a Nemzet Hangja kampány utáni, ünnepekkel teli időszakot. Magyar Péter a nem hivatalos népszavazási kezdeményezéshez kapcsolódóan három hét alatt mind a 106 egyéni választókerületbe elment, ráadásul tempót váltott: a korábbi országjáráson egy nap 3–4 helyszínre látogatott el, most 5–8 településen is felszólalt. A kisvárosokban rendszerint többezres, a nagyvárosokban ennél is nagyobb, esetenként tízezres tömeg hallgatta a mondandóját. A párt 12+1 kérdésből álló „népszavazási” ívét több mint 1,1 millióan töltötték ki. Ők egyebek közt arról nyilatkozhattak, hogy egyetértenek-e azzal, hogy egységesen 9 százalékra csökkenjen a személyi jövedelemadó (szja); a kata adózási formát újra bevezessék-e a korábbi területeken is; a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre, vidékfejlesztésre költsék-e; Magyarország maradjon-e az Európai Unió (EU) és a NATO tagja. A kérdések közül 11-re 90 százalék feletti igen válaszok érkeztek, az szja-csökkentés mellett 80 százalékot valamennyire meghaladó többség foglalt állást, viszont a +1 kérdés jobban megosztotta a kitöltőket: Ukrajna EU-tagságát a válaszadók 58 százaléka támogatta. Ez utóbbival kapcsolatban a párt a kampány „eredményváróján” egyértelművé tette: a támogatás mértékétől függően lesznek olyan kérdések, amelyekben kormányra kerülés esetén is további társadalmi párbeszéd szükséges.

Tesztelték a szigeteket

A szavazókkal való személyes találkozás egyik tapasztalata, hogy az ország legkü­lönbözőbb részein érdeklődnek a párt iránt. A Nemzet Hangja kezdeményezés arra is jó volt, hogy teszteljék saját magukat: a Tisza-szigetek tagjai és az aktivisták korábban nem vettek részt ilyen nagy akcióban. A vezetőség értékelése szerint „jól muzsikált a csapat”, ugyanis mind a 3155 településre sikerült eljuttatni az íveket. Egyik forrásunk úgy véli, ekkora emberi erőforrással már a Fidesz sem rendelkezik: a kormánypártnak vannak aktivistái, de ők már nem azzal a meggyőződéssel, hittel dolgoznak, mint a tiszások. A Tisza több mint 12 ezer aktivistája sokféle feladatot ellátott: pultoztak, szórólapoztak, szavazatgyűjtő urnákkal kopogtattak, népszerűsítettek, tájékoztattak, ha kellett, logisztikai problémákat kezeltek. Számos aktivista szabadságot vett ki ehhez, de csatlakoztak nyugdíjasok, valamint külföldön élő honfitársak is. Ezt azért tartják biztatónak a pártban, mert a Nemzet Hangja végső soron nem tekinthető „éles helyzetnek”, hiszen egy „népszavazás” mindig kevesebbeket mozgat meg, mint egy valódi választási szituáció. A tiszások azt remélik, hogy a gépezet legkésőbb a jövő évi kampány idejére, de akár annál jóval korábban is a mostaninál még nagyobb fordulatszámon lesz képes pörögni.

Mint megtudtuk, a projektkoordinátorok részt vettek részletes képzésen és eligazításon is. Rajtuk keresztül az önkéntesek is kaptak egy dokumentumot, amelyben a konfliktushelyzetek kezeléséhez is voltak tanácsok. Ha kellett, a párt jogsegélyszolgálatot biztosított, és az atrocitások elszenvedőivel a vezetők személyesen is találkoztak. Erre szükség is volt, mert a médiában megjelenteken túl (akasztással fenyegetés, lökdösődés, köpködés, pultborogatás stb.) is érték komolyabb támadások az önkénteseket. A tiszások egyetlen esetben sem reagáltak agresszíven az erőszakra, és forrásaink szerint erre méltán lehetnek büszkék.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.