Nem jó, hogy a Balaton egyre jobban beépül, mert azon túl, hogy olyan hatások érik a tavat, amelyek végleg megváltoztatják, a beruházások során a vagyonos kisebbség érdekei előtérbe kerülnek azokéval szemben, akik csak élvezni szeretnék a tavat a maga természetességében – ez a Párbeszéd–Zöldek kiindulópontja a balatonföldvári kikötőépítés ügyében.
Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, Szabó Rebeka ökológus szombati sajtótájékoztatóján fölidézte, a földvári projekt ellen tiltakoztak a civilek is, mert a nyugati strandon megjelenik egy hatalmas monstrum. Az egyik mólószár 381 méter, a másik 222 méter hosszú lesz, az építmény 42 ezer négyzetméter vízfelületet vesz el a Balatontól, kettévágva a strandot. A kikötő meg is változtatja a strand eredeti funkcióját, hiszen – emlékeztet Szabó Rebeka – egy BM-rendelet szerint kikötő közelében nem lehet fürdőzni, és ha szabadna, akkor sem lehetne majd ott úszni a parttal párhuzamosan.
A Párbeszéd–Zöldek úgy ítéli meg, hogy a helyi önkormányzat által segített, az állam által támogatott projekt előkészítése és tervezése idején nem tartottak elég alapos társadalmi egyeztetést.
Szabó szerint jellemző, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak az volt a véleménye, a beruházásnak nem lesz jelentős környezeti hatása, ezért nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra. A civilek bírósághoz fordultak, de közben az építkezés már zajlik: hordják be a köveket a Balatonba. Szabó tud egy korábbi tanulmányról, amelyet a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság készített. Abban az áll, hogy a vitorláskikötők építése is hat a Balatonra: változik az üledékvándorlás, az áramlatok útja, eliszapolódik a tó. Amikor ez ügyben interpellált az Országgyűlésben a képviselő, Lázár János építési és közlekedési miniszter azt mondta, nincs tudomása ilyen tartalmú tanulmányról. Szabó most ezt a dokumemtumot el fogja küldeni a miniszternek, a civilek levelével együtt.
Szabó Rebeka úgy tudja, a strand felújítására korábban 170 millió forintnyi forrást nyert az önkormányzat, részben uniós pályázaton. Feltételezi, nem korrekt az az eljárás, hogy előbb pénzt szerzünk egy strand fejlesztésére, aztán azt a strandot tönkretesszük egy vitorláskikötővel.
Annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen feltételeket vállalt az önkormányzat a strand felújításáról szóló pályázatokban, és tényleg ellentmondás van-e a két beruházás célja között, a képviselő adatigényléssel fordul a helyi önkormányzathoz, elkérve a pályázati dokumentációkat. Ezek ismeretében dönt a párt a következő lépésről, ami jogi út is lehet.
Szabó hangsúlyozta, fontos a turizmus a Balaton életében, de még fontosabb szempont, hogy a tóval fenntartható módon bánjunk. A földvári strandot évente mintegy negyvenezren használják, a vitorláskikötő pedig 175 hajónak biztosít helyet. Az nem mehet, hogy a vagyonos emberek érdekei érvényesüljenek azokéval szemben, akiknek nincs pénzük vitorlásra, csak élvezni szeretnék a napot, a vizet és a partot.
