Több mint egy hónapja számoltunk be arról, hogy Ádám Zoltán munkaügyi pert indított a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE) szemben. A Corvinus volt docense azt követeli a perben, hogy helyezzék vissza az állásába, és fizessen neki sérelemdíjat az egyetem.
Mint ismert, október 24-én a BCE azonnali hatállyal megszüntette a vizsgabotrányként elhíresült ügyben etikai vizsgálatot kezdeményező docens munkaviszonyát. Ádám Zoltán azért kezdeményezte az eljárást, mert az egyetem vezetői elintézték, hogy egy diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthessen egy tárgyat annak ellenére, hogy nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, Ádám és kollégái pedig nem engedték vizsgára, de a gazdag és befolyásos szülei panaszkodtak az egyetem vezetésénél.
Az etikai vizsgálat első fokon elmarasztalta az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját, másodfokon azonban felmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes. Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról. Ádám Zoltán ügyvédei szerint a Corvinus joggal való visszaélést követett el, korlátozva a szólásszabadsághoz való jogot, amikor azonnali hatállyal kirúgott egy közérdekű bejelentőt.
A BCE-n a szólásszabadság korlátozását ugyanakkor a Kúria néhány évvel ezelőtti ítélete is kimondta, ráadásul szintén egy oktató által indított munkaügyi perben.
Az ügy akkor kezdődött, amikor a kormány az egyetemi „modellváltás” részeként államiból Mol-részvényekkel feltőkésítve alapítványi fenntartású magánintézménnyé alakította át a BCE-t – azóta ilyen vagyonkezelői alapítványi fenntartásba került összesen 21 korábban állami fenntartású egyetem.
A BCE esetében a tempó annyira erőltetett volt, hogy tanév közben, a 2015/2016-osban választották le róla a budai campuson működő karokat, a kertészettudományit, az élelmiszer-tudományit, a tájépítészetit és a településtervezésit. A budai karok elvonása és a gödöllői Szent István Egyetemhez (azóta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, MATE) való csatolása a BCE szándékaitól függetlenül, az oktatók és a diákok tavaszi-őszi tüntetései, tiltakozásai ellenére, egyértelműen politikai nyomásra valósult meg, a tervezett feldarabolásról a Corvinus egyetlen érintett dékánja sem tudott 2015 májusáig. Az átalakítás ökölharcosa, Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkár először tereléssel csillapította az indulatokat, majd bejelentette a karok leválasztását.
A Corvinus szenátusa 2015 szeptemberében nagy többséggel (7 igen, 17 nem, 5 tartózkodással) elutasította a budai karok elvételét, de ez már csak véleménynyilvánító hattyúdal lehetett, nem befolyásolta a kormány döntését. Palkovicsnak az ügyben tanúsított, mindenen átgázoló aktivitása még Balog Zoltán oktatással foglalkozó minisztert is meglepte – mondta akkor a Magyar Narancsnak egy korábbi corvinusos vezető. „Amikor Balog először fogadta a dékánokat 2015. szeptember 16-án, akkor döbbent rá, milyen szintű az ellenállás, akkor esett le neki, hogy a három kar és a BCE szenátusa sem ezt akarja. Hogy minden félreértést tisztázzanak, egy újabb, második személyes találkozót ígért, de ezt már nem teljesítette: maga helyett pont azt az Emmi-ügyintézőt küldte, aki 2015 augusztusában a budai campus dékánjainak és minden egyetemi polgárának háta mögött egyeztetett hallgatói önkormányzati képviselőkkel a Corvinus feldarabolásáról és az oktatói leépítés mértékéről.”
Történetünk főszereplője, a BCE korábbi oktatója az erőltetett átalakítási menetben a kollégáival és a hallgatókkal együtt létrehozta a Fórum a Budai Campusért csoportot. A Fórum szeptemberben elhatározta, hogy az oktatói, hallgatói kérdéseket anonim módon összegyűjtik, szerkesztve a karok átadását koordináló integrációs bizottság rendelkezésére bocsátják. A dokumentumot 2015. október 2-án e-mailen megküldték a bizottságnak, majd a rektornak, a kancellárnak, a dékánoknak és a hallgatói önkormányzatnak (HÖK) is eljuttatták, valamint megkapta a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) vezetése is.
Az ötévnyi munkaügyi perhez a gyúanyagot a Gödöllőre küldött levél szolgáltatta, amit Rostoványi Zsolt, a BCE akkori rektora a kommunikációs szabályzat megsértéseként értékelt. Október 8-án írt levelében a szabályzat betartására hívta fel az oktató figyelmét, majd másnap, az ajánlott levél átvételének napján behívatta az oktatót a rektori hivatalba, ahol Pavlik Lívia kancellár jelenlétében az oktatónak írásbeli figyelmeztetést adott. Rostoványi azt sérelmezte, hogy az oktató szerinte a felhatalmazása nélkül tevékenykedett. „Az integrációs folyamatban hatáskörrel rendelkező munkáltatója én vagyok, mint a BCE rektora és jómagam ilyen megbízást, felhatalmazást az Ön számára nem adtam, így arra hatáskörrel nem rendelkezett. Az egyetem külső kommunikációjáról rektori utasítás rendelkezik, melyet Ön ezzel az eljárással szintén megsértett.”
A fegyelmi indoklásában szereplő további állítások szerint az oktató öncélúan szervezkedett, méltatlan magatartást tanúsított, amit tetézett a megfogalmazás stílusával. Mindezzel beavatkozott az integrációs folyamatba, nehezítette az együttműködést az integrációs partnerrel – a gödöllői egyetemmel. Nem csak írásbeli figyelmeztetésben részesítették: a rektor a fegyelmi dokumentumban részletezett állításait e-mailben megküldte a BCE és a SZIE vezetőinek, bizottsági és HÖK delegáltjainak, hogy felhívja a figyelmüket az oktató „akciójának károsságára”. Másrészt a rektor belengette, hogy az oktató munkaviszonyát is megszüntetheti, ha nem hagy fel az aktivitással. Pavlik Lívia kancellár azzal indokolta az írásbeli figyelmeztetést, hogy a továbbított kérdések sértő, személyeskedő, helyenként nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseket is tartalmaztak, ami eleve méltatlan a Corvinus bármelyik dolgozójához.
A BCE oktatója a fegyelmi miatt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely 13 tárgyalás után első fokon az írásbeli figyelmeztetés jogellenességét mondta ki. A BCE-t és SZIE-t 200 ezer forint sérelmi díj kifizetésére kötelezte 2018-ban. Az indoklás szerint a BCE a fegyelmivel megsértette az oktatónak az Alaptörvényben a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, a védett munkavállalói érdekképviseleti véleményalkotási és tárgyalás kezdeményezési szabadságának a jogát. Mindezek mellett meg akarta akadályozni az Alaptörvényben biztosított petíciós jog gyakorlását. Mivel az oktató nem a saját kérdéseit továbbította, a dehonesztáló, méltóságot sértő kifejezéseket a bíróság nem rótta terhére. Megállapították azt is, nem bizonyított, hogy az oktató beavatkozott volna az integrációs folyamatba, vagy nehezítette volna az integrációs partnerrel való együttműködést, tevékenységével pedig nem lépte túl a véleménynyilvánítás jogszabály adta kereteit.
Mindkét intézmény fellebbezése után másodfokon a Fővárosi Törvényszék 2019-ben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság a BCE kommunikációs rendelkezésének megsértésében sem találta felelősnek az oktatót, ugyanis a rektori utasítás a média szereplőivel történő kapcsolattartásra vonatkozott, ami nem valósult meg – az oktató a kérdések elküldéséről sem sajtónyilatkozatot, sem a közvéleménynek szóló más tájékoztatást nem adott ki. A másodfokú bíróság ítéletében kimondta: általában az írásbeli figyelmeztetés nem alkalmas arra, hogy személyiségi jogot sértsen, viszont ha szankcionálja, megtiltja a kérdések feltevését, akkor a véleménynyilvánítás elfojtására alkalmas.
A SZIE elfogadta a jogerős ítéletet, a Corvinus nem. Felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, ennek 2020 április végén lett eredménye, de a Kúria nem találta megalapozottnak. A pereskedést lezáró ítélet szerint az eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy az összegyűjtött és rendszerezett hallgatói és oktatói kérdések továbbítása kívül esett a rektori utasításban szabályozott tevékenységen. A Kúria egybehangzóan a korábbi ítéletekkel, úgy látta, a Corvinus nem tudta igazolni, hogy az oktató magatartásával az írásbeli figyelmeztetésben foglaltak szerint beavatkozott volna az integrációs folyamatba. „Ezt az állítást a tárgyalások sikere önmagában cáfolta” – vonta le a következtetést a legfelső bírói fórum.
A Kúria ítéletében külön foglalkozott azzal, hogy a rektor nagy nyilvánosság előtt sértette meg az oktató méltóságát: „Avval, hogy a 100 fő részvételével tartott dolgozói fórumon, felismerhetően a jelenlévők tudomására hozta a felperes írásbeli figyelmeztetését, megsértette emberi méltóságát és jó hírnevét. E körben nem annak volt jelentősége, hogy a jelenlévők közül hány személy ismerhette fel a felperes személyét, mert a személyiségi jog megsértése már a felek közötti jogviszonyon kívül eső, egyetlen személy tudomásszerzésével megvalósul” – indokolt a Kúria.
A Corvinus megmakacsolta magát, nem fizetett, az oktató a már 2019. évi, jogerőre emelkedett döntés és két fizetési felszólítást követően végrehajtást indított az egyetem ellen. A sérelmi díj teljes összegét végül 2020 márciusában fizették ki, de erről már nem Rostoványinak kellett intézkedni, hanem a Századvégtől a BCE rektori székébe repített Lánczi Andrásnak.
Pavlik Lívia kancellár a Corvinus átalakításával kivívta a kormány bizalmát, az egyetemek alapítványi működési átállásának felső szintű kormányzati felelőse lett az innovációért és technológiáért felelős miniszterré előlépett Palkovics László oldalán 2019-2021 áprilisa között, 2020 szeptemberében pedig a Semmelweis Egyetem kancellárjává is kinevezték.
Az érintett oktató viszont a Narancsnak arról számolt be, hogy egyre több hátrány érte a SZIE-n: rágalmazták, szakmai és oktatói hitelét rontották, ráfogták, hogy ő okozza a teljes budai campus veszélyes hulladékainak elszállítását, hogy kutatói munka helyett kilincset szerel (sic!), illetve megvádolták a hallgatókkal szembeni tisztességtelen viselkedéssel, diplomadolgozatok elutasításával, tanórai politizálással is.
Az oktató válaszul az összes általa tanított évfolyamnak (BSc, MSC, PhD) üzenetet küldött a Neptun rendszerén keresztül, felkérve a hallgatókat, hogy anonim módon azonnal tegyenek panaszt ellene a kari vagy egyetemi vezetésnél, ha bármelyik vádat megalapozottnak tartják, de a Neptun-üzenet kiküldését követő két hónap alatt egyetlen panasz sem érkezett a több száz hallgatótól. Az oktatót kollégái 2017-ben felterjesztették egy szakmai díjra, de az addigra már SZIE-vel szimpatizáló kari vezetés a perre hivatkozva a felterjesztést levette napirendről.
Végül az oktató 2017 októberében lemondott közalkalmazotti státuszáról, vagyis munkavállalóként felmondott az egyetemen.
A kari vezetés ezután egyeztetésre hívta, amelynek során az oktató a maradása feltételeként azt kérte, hogy az egyetem vonassa vissza az írásbeli figyelmeztetést, vagyis ezzel tegye tárgytalanná az akkor még első fokon folyó munkaügyi pert – ezt azonban a kari vezetés elutasította.
Bár az oktató munkaviszonya 2018 január elsejével, a téli vizsgaidőszak közepén megszűnt, az oktató írásban felajánlotta, hogy ingyen levizsgáztatja a még megmaradt hallgatóit, de az ajánlatra a SZIE nem válaszolt. Végül határozott ideig tartó, közérdekű önkéntes ingyenes munkaszerződést kötöttek vele a téli vizsgaidőszak végéig, hogy egy hallgatót se érjen kár a távozása miatt.
Az oktatót a bírósági és a Kúria döntéseit követően egyik egyetem sem rehabilitálta, és feltételezhetően nem is fogja. A SZIE már nem is tudná, hiszen ezt az egyetemet, amelyet az első Orbán-kormány hozott létre 2000-ben, 2020-ban integrálták a MATE keretei közé.
