Bár az Európai Unió (EU) támogatottsága továbbra is magas, egy Guardianban megjelent kutatás szerint az elmúlt két évtized alatt az euroszkeptikus pártok támogatottsága megduplázódott.
„Nem dőlhetnek hátra az unió vezetői” – mondja Matthijs Rooduijn, az Amszterdami Egyetem politológusa, a PopuList projekt vezetője. Szerinte az euroszkepticizmus virágzik az unión belül, és ez nem valószínű, hogy ez a közeljövőben alábbhagy. A kutatásban egyébként megjelennek azok a pártok, amelyek a politikai és gazdasági integrációt, annak további elmélyítését utasítják el, illetve azok is, amelyek kifejezetten az EU-ból való kilépést szorgalmazzák.
Az elemzés 1992-től indít, amikor már minden jelenlegi uniós tagországban szabad és tisztességes választások voltak: ezek alapján kijelenthető, hogy a szélsőjobboldali és -baloldali, valamint az euroszkeptikus pártok együttes támogatottsága 15 százalékról 35 százalékra növekedett.
A népszerűségük növekedése 2005 óta látványos, ami Rooduijn szerint a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), valamint az Orbán Viktor vezette Fidesznek köszönhető: amíg az előbbi „keresztes háborút” folytat, addig az utóbbi teljes mértékben átvette az euroszkepticizmus zászlaját, és „Európa jövöjét” próbálja megvalósítani. A támogatottság emelkedésében nagy szerepe van továbbá a 2013-ban megjelent olasz Ötcsillag Mozgalomnak, valamint a 2015-ben debütált német Alternatíva Németországért (AfD) pártnak és a spanyol Podemosnak is.
A kutatás szerint az euroszkepticizmus növekedésében szerepet játszott többek között, hogy 2004-ben az unió nyitott a keleti országok felé. Nem kis hatása volt továbbá annak, hogy 2010-ben az eurozóna válságba került, amit 2015-ben a migrációs krízis, 2016-ban pedig a Brexit-huzavona követett.
| ||
.jpg "Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitóján.")
Háromból egy euroszkeptikus
„Az euroszkeptikus pártok választási sikerei nagyobbak lettek, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Megdöbbentő. Ez azt jelenti, hogy ma minden harmadik európai egy olyan pártra szavaz, ami kritikus az EU-val szemben” – mondja a kutató. Szerinte nem feltétlenül arról van szó, hogy ezek a választók nem szeretik az EU-t, inkább a migrációtól félnek, így aztán népszerűek azok a pártok a körükben, amelyek a két témát összekötik.
A Guardian cikke megjegyzi, a közvélemény egy jelentős hányada ugyanakkor pozitívabban tekint az EU-ra. Az Európai Parlament tavaly végzett egy felmérést a tagállamok között: a megkérdezettek 68 százaléka érezte úgy, hogy hasznos számukra az EU, márpedig ilyen magas pozitív visszajelzés ebben a kérdésben 1983 óta nem volt. A Pew Research is publikált egy hasonló tanulmányt a közelmúltban, ami alapján az elégedettség a közép- és kelet-európai államokban 80 százalék felett van, beleértve a volt kommunista országokat is, mint Lengyelországot és Litvániát.
Továbbá az Európai Unió populista vezetői, a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini és a holland Geert Wilders már nem követelik a kilépést, csak az integráció lazítását. Can Muddle, a University of Georga populizmus szakértője szerint a radikális jobboldali pártok euroszkeptikusak maradtak, de most már inkább arra törekednek, hogy az Európai Unió a nemzeti szuverenitás erősítését ösztönözze.
