A Narancs.hu értesülései szerint már csak néhány éve maradt hátra az egykori Kertészti Egyetem Villányi úti bázisának a Gellérthegy lábánál. Úgy tudjuk, a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) csatolt Budai Campus bezárásra vár, a páratlanul értékes ingatlant értékesíthetik.
Információink szerint a MATE Budai Campusának illetékeseihez az utóbbi hetekben olyan megkeresések érkeztek, hogy mekkora területi igényeik vannak ahhoz, hogy a jelenleg a Villányi úton működő intézmény Gödöllőre költözzön.
Úgy tudjuk, a Campus dolgozói és hallgatói legkésőbb 2025 nyárig kaptak határidőt a kiköltözésre.
Rendkívül értékes ingatlanról van szó, az intézmény 8,5 hektáron terül el a Gellérthegy déli lábánál, ékköve a szabadon látogatható 3 hektáros Budai Arborétum.
A magyar felsőoktatásban ritka gazdag hagyománnyal rendelkező Budai Campust 1853-ban alapította Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetként Entz Ferenc, a szabadságharc orvosa. Elméleti és gyakorlati oktatást is adó iskolájának központi gondolata az volt, hogy a kertészeti növények termesztése csak akkor lehet sikeres, ha a szakemberek tudása megbízható, elméleti természettudományos alapokon áll.
1968-ban egyetemi rangra emelték az intézményt, majd a legendás Kertészeti Egyetemet a 2000-es évek elején előbb a gödöllői Szent István Egyetemhez, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemhez és utódjához, a Budapesti Corvinus Egyetemhez (BCE) csatolták, ezen belül három önálló karként működtek a kertészeti, élelmiszeripari és tájépítészeti képzések.
2016-ban következett a visszafordulat, amikor a kormány visszacsatolta a karokat a gödöllői Szent István Egyetemhez (SZIE). Más agrárképzéseket, a kaposvárit, keszthelyit, gyöngyösit, karcagit is magába olvasztva 2021 februárban ez lett a hazai agrárképzés csúcsbázisa, az új rendszerben a Budai Campus a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egyes intézeteinek ad otthont.
A Budai Campus értékesítési folyamata akkor kezdődött, amikor a BCE szétszedésével a budai karokat az érintettek tiltakozása ellenére a SZIE-hez csatolták. A változtatás kormányzati élharcos-végrehajtója Palkovics László jelenlegi innovációs és technológiai miniszter volt, akkor még felsőoktatási államtitkárként.
A budai karok elvonása az egyetem szándékaitól függetlenül, az oktatók és a diákok tavaszi-őszi tüntetései, tiltakozásai ellenére, politikai nyomásra valósult meg. Amíg lehetett, a kormányzat mélyen hallgatott róla, a tervezett feldarabolásról a Corvinus egyetlen érintett dékánja sem tudott 2015 májusáig.
Mikor a sajtóban kiszivárgott a BCE szétszedésének az ötlete, Palkovics azzal próbálta csillapítani az indulatokat, hogy még háttértanulmányt sem készítettek, nincs semmilyen döntés a Corvinusról, a nyári vakáció után viszont bejelentették az egyetem átalakítását. A Corvinus szenátusa 2015 szeptemberében nagy többséggel (7 igen, 17 nem, 5 tartózkodás) el is utasította a budai karok elvételét, ez azonban már csak véleménynyilvánítás volt, nem befolyásolta a kormánydöntést. Palkovics erőből lenyomta a tiltakozó egyetemi polgárokat, amivel megnyitotta az utat a BCE profiltisztítása felé, hogy azt a kormány elsőként szervezze ki alapítványi fenntartásba.
A kertészeti karok lecsatolásánál nem volt pardon az oktatók számára. Mint megírtuk, az egyik munkatársuk öt éven át járt bíróságra, miután nem hagyta magát elhallgattatni. A bűne az volt, hogy összegyűjtötte az átalakítással kapcsolatos hallgatói és oktatói kérdéseket. A Kúria végül jogerősen igazat adott neki: a kiszabott fegyelmit jogszerűtlenül kapta, mivel megsértették az alaptörvényben biztosított szabad véleménynyilvánítási jogát.
Palkovics akkor pénzesővel is próbálta csillapítani a tiltakozókat: 6,4 milliárd forintot ígért a gödöllői egyetemhez átcsatolt Budai Campus fejlesztésére. Ez kétségtelenül vonzónak tűnt, de tartalommal nem töltődött meg: az ígért beruházások összértéke időközben 5,5 milliárdra csökkent, de a sorozatos módosítások után egyik projekt megvalósítása sem vette kezdetét.
A Budai Campus bezárásáról kérdeztük annak főigazgatóját, aki nem válaszolt megkeresésünkre. A MATE rektorától sem kaptunk választ, csak egy interjú ígéretét augusztusra. Mivel a MATE-t is alapítványi működésbe szervezte ki a kormány, a vagyonkezelő kuratórium szabad kezet kap az egyetem gazdálkodásában, értékesítéseiben.
2015-ben, a campus bezárásáról szóló első sajtóhírek idején az a szóbeszéd terjedt, hogy Csányi Sándor OTP-vezér nézte ki magának a rendkívül értékes területet luxushotel fejlesztés számára. A MATE alapítványi kuratóriumának elnöke is Csányi Sándor, ezért megkérdeztük az OTP Ingatlan Zrt.-t a tervről. Válaszukban azt írták,
sem az OTP Ingatlan Zrt.-nek, sem az OTP Csoport más tagjának nincs ilyen fejlesztési terve.
Helyreigazítás
Fenti cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy 2015-ben Csányi Sándor luxushotel építését tervezte az egykori Kertészeti Egyetem, ma MATE Villányi úti campusának helyén. A valóság ezzel szemben az, hogy Csányi Sándornak azóta sincsenek ilyen tervei. A hibáért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
