Várható volt, hogy az ellenzéki erőviszonyokat alaposan felborító EP-választás után a korábbi budapesti megállapodások nem maradnak érintetlenül. A május 26-i voksoláson országosan is meglepetést okozó DK a fővárosban közel 20 százalékot szerzett, a Momentum 17-et; míg az MSZP–Párbeszéd budapesti támogatottsága 9, a Jobbiké és az LMP-é 3–3 százalékra esett vissza.
Egyelőre mégis kitart az MSZP–P, a DK és a Momentum által áprilisban aláírt, a kerületi polgármester-jelöltségeket leosztó egyezség. Az MSZP–P megtarthatja az EP-választási eredmény ismeretében immár irreálisan soknak tűnő 10 polgármesterjelölti helyét, és a meglévő négyhez a Momentum is csak egy pluszkerületet kér (ez valószínűleg Ferencváros lesz). Az LMP-t jelen állás szerint befutó képviselői helyekkel, a Jobbikot pedig maximum egy kerületi polgármesterjelölti hellyel vehetik be az ellenzéki együttműködésbe a májusban jobban szereplő pártok (lásd: Asztalborítás helyett, Magyar Narancs, 2019. június 6.).
Nagyobb volt a pártok étvágya a főpolgármester-jelöltségért zajló küzdelemben. A Momentum már az EP-választás másnapján bejelentette, hogy átgondolja addigi stratégiáját, végül június 3-án dőlt el, hogy Kerpel-Fronius Gábor személyében saját jelöltet állítanak a főpolgármester-jelölti előválasztáson. A szélesebb nyilvánosság számára ismeretlen 52 éves cégvezető a Momentum XIII. kerületi alapszervezetének elnöke, és 6. helyen szerepelt a párt EP-listáján. Múlt csütörtökön aztán a DK is lépett, közölték, hogy a formailag függetlenként induló tévés műsorvezetőt, Kálmán Olgát támogatják az előválasztáson.
A két fejlemény közül ez utóbbi a nagyobb meglepetés, hiszen a DK az előválasztás első, januári fordulójában Karácsony Gergelyt támogatta a szocialista Horváth Csabával szemben, és Gyurcsány Ferenc pártelnök közvetlenül az EP-választás után is megerősítette, hogy az MSZP–P színeiben induló Karácsony az ő jelöltjük is. Puzsér Róbert viszont politikai és technikai okokra hivatkozva kiszállt a versenyből – miközben arról nem mondott le, hogy az októberi választáson Tarlós István és az ellenzéki pártok jelöltje mellett ő is megmérettesse magát.
Mozgásban
„Sokáig szkeptikus voltam az előválasztást illetően – mondja Juhász Attila, a Political Capital munkatársa –, a Karácsony Gergely és Horváth Csaba között rendezett első fordulónak nem sok értelmét láttam, és egy Karácsony–Puzsér párharcból sem igazán profitált volna az ellenzék. Három komoly résztvevővel azonban már kimondottan hasznos eszköz lehet az ellenzék számára az előválasztás. Megoldást jelenthet a pártok önkormányzati választások előtti állandó problémájára, hogy a nyári időszakban nagyon nehéz fenntartani a választók érdeklődését, politikai aktivitását. Aki elmegy az előválasztásra, arról joggal feltételezhetjük, hogy ősszel is az ellenzéki jelöltre szavaz majd.”
A januári első előválasztási forduló után 34 ezer megjelentről számoltak be a szervező pártok (az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Szolidaritás mozgalom). Most a 100 ezer fő körüli részvétel nagy eredmény lenne, és lökést adhatna az ellenzéknek, a minimum cél pedig 50 ezer fő, ugyanis ezt jelölték ki érvényességi küszöbként az indulók.
Sajátos helyzet, hogy az előválasztást részben azon az alapon szervezik meg, amelyről még az azóta a folyamatból kihátrált Puzsér Róberttel állapodott meg Karácsony Gergely és stábja. Eredetileg ők kérték fel az aHang nevű civil szervezetet az előválasztás lebonyolítására, és az aHang továbbra is vezető szerepet játszik a szervezésben. „Organikusan alakult ki körülöttünk az előválasztás kérdéseiben döntő Civil Választási Bizottság (CVB) – mondja Hajdú Gergő, az aHang tagja –, a miénk mellett több civil szervezet – Civilek a demokráciáért, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Nyomtass te is!, Oktogon Közösség, Számoljuk Együtt Mozgalom – is képviselteti magát, delegálhatnak a bizottságba az előválasztáson induló jelöltek és az előválasztás eredményét elfogadó pártok is. A CVB elnöke Magyar György ügyvéd.”
A CVB döntött arról, hogy az előválasztáson az indulhat, aki június 17-ig összegyűjti legalább 2000 budapesti szavazó támogató aláírását (Karácsonynak, Kerpel-Froniusnak és Kálmán Olgának ez már sikerült). Maga a szavazás június 20. és 26. között lesz, személyesen várhatóan 15–20 sátorban lehet majd voksolni, online pedig előzetes regisztráció után. Az online szavazás megtervezése viszonylag sok fejtörést okozott. A folyamat Hajdú Gergő tájékoztatása szerint úgy fog kinézni, hogy a választópolgárnak az ügyfélkapujáról kell letölteni egy lakcímadatot és hitelesített elektronikus aláírást is tartalmazó dokumentumot, ezt feltöltheti egy aHang által üzemeltetett felületre, az adatok ellenőrzése után pedig hozzáférést kap a rendszerhez, ahol később szavazhat majd.
Úgy tudjuk, felmerült egy ennél egyszerűbb, a lakcímkártya befotózásán alapuló megoldás is, ám ezt végül az időhiány és az adatvédelmi aggályok miatt vetették el (Puzsér Róbert részben a bonyolult online szavazással indokolta visszalépését). Fontos információ, hogy a budapesti állandó lakosok mellett azok is szavazhatnak, akiknek bejelentett tartózkodási helyük van a fővárosban, csak annyi a megkötés, hogy a tartózkodási helyet az előválasztást megelőzően minimum egy hónappal létesítették, és az még a szavazás napján is fennáll.
Gyurcsány szava
A három eddig ismertté vált induló és az őket támogató pártok számára igencsak eltérő tétje van az előválasztásnak. Juhász Attila szerint a sikeres EP-választási szereplés után lényegében elkerülhetetlen volt, hogy a Momentum saját jelöltet találjon, ezt „a táboruk is elvárta tőlük”. A párt sokáig csak amellett kötelezte el magát, hogy az eredménytől függetlenül támogatja az előválasztás győztesét, de kiszivárgott információkból lehetett tudni, hogy az év elején megkeresték Veiszer Alinda műsorvezetőt és az ex-LPM-s Szél Bernadettet – aki az EP-választás előtt a Momentum mellett kampányolt –, ám mindketten nemet mondtak.
Kerpel-Fronius Gábor a Narancsnak azt mondja, márciusban egyszer már az ő neve is felvetődött lehetséges jelöltként, ám akkor céges elfoglaltságai miatt nem tudta vállalni a feladatot. „Éppen benne voltam egy projektben. Cégvezetőként a munkatársaimtól is azt várom, hogy ha valami változás áll be az életükben, arról lehetőleg néhány hónappal előre szóljanak. Ezt akkor nem lehetett teljesíteni, de maradt bennem hiányérzet, és áprilisra úgy rendeztem az ügyeimet, hogy elmondhassam: ha még egyszer felkérnek, igent mondok.” Juhász Attila úgy látja, Kerpel-Fronius indítása akkor is megéri a Momentumnak, ha végül alulmarad. „A pártnak viszonylag kevés felépített politikusa van, most itt egy új arc, aki ráadásul 52 éves családapaként karakterében eltér a Momentumról alkotott kliséktől. És láthatóan hosszú távra tervez.”
A DK Kálmán Olga támogatásával minden bizonnyal a Momentum lépésére reagált. „Nem engedhették, hogy az EP-választáson relatív győztes ellenzéki pártok közül egyedül a Momentum építkezzen. Kálmán Olga logikus választás, mert a DK-nál azt akarják, hogy az ő jelöltjük legyen a legérdekesebb, ő generálja a legtöbb hírt, róla szóljon a politika” – mondja Juhász Attila. Míg a Momentum egy tisztes helytállással sem veszítene igazán, Gyurcsányék már jóval többet kockáztatnak Kálmán Olga indításával. „Karácsony kigolyózása – véli egy politikai elemző forrásunk – persze felgyorsíthatja az MSZP DK-s bekebelezését, egy vereség viszont kellemetlen lenne a DK-nak, és kapaszkodót kínálna a szocialistáknak. Szerintem Gyurcsány kicsit elbízta magát, ha azt gondolja, hogy ez sima ügy lesz.”
További kérdéseket vet fel, hogy a DK-nál ilyen hirtelen döntöttek Kálmán jelöltségéről. A műsorvezető első, ATV-s interjúján nem tűnt túlzottan felkészítettnek, és egyelőre a programját sem mutatta be arra hivatkozva, hogy az aláírásgyűjtés során szerzett impulzusokat is szeretné beledolgozni. Kálmán Olga előhúzásával ráadásul Gyurcsány Ferenc néhány napon belül mondott ellent önmagának, és talán egy írásos megállapodást is megszegett. (Lásd a Gyurcsány Ferenccel készített interjúnkat a 8–10. oldalon.) Az áprilisban kötött négypárti egyezségben ugyan csak azt vállalta a DK, hogy az előválasztás győztesét támogatja, de Gyurcsány az ATV-ben gyakorlatilag elismerte, hogy egy levelezésben második fordulós támogatást ígért Karácsonynak, ha a zuglói polgármester a háttérben marad az EP-választási kampányban.
Az előválasztás januári első fordulója deklaráltan arról szólt, hogy a baloldali pártok megtalálják közös főpolgármester-jelöltjüket. Utólag tehát a januári forduló értelme is megkérdőjeleződik azzal, hogy a DK új jelölttel állt elő. Erre utalhatott Karácsony Gergely is, amikor azt mondta: úgy tudta, ő a DK jelöltje is. Bár Gyurcsány saját bevallása szerint napokkal a bejelentés előtt jelezte Karácsonynak, hogy baj lesz, Karácsony még a Kálmán Olga bemutatása előtti este is DK-s polgármesterjelöltekkel egyeztetett a közös kampányról.
Tarlós kihívója
Az általunk megkérdezett elemzők abban egyetértenek, hogy a nagyobb verseny és a nagyobb részvétel az előválasztáson erősíti az ellenzéki jelölt pozícióját, és csökkenti Tarlós István újraválasztási esélyeit – Kálmán Olga jelölése tehát összellenzéki szempontból is hasznos lehet.
A kezdeti megdöbbenés után Karácsony is inkább ellentámadásba lendült, és nem nehéz kikövetkeztetni előválasztási kampánystratégiáját: versenytársaival szemben kompetens városvezetőként igyekszik bemutatni magát. Programja egy viszonylag rövid helyzetértékelés után többé-kevésbé konkrét ígéreteket tartalmaz, Kálmán Olga bejelentkezése után pedig rögtön szakpolitikai vitasorozatra invitálta a másik két jelöltet a légszennyezettség, a lakhatás, a közlekedés és az egészségügy témájában. Kálmán Olga ezzel szemben a DK EP-választási stratégiájára rímelve antiorbánista jelöltként jelenhet meg, és a szakpolitikák helyett vélhetően a budapesti győzelem szimbolikus jelentőségét hangsúlyozza majd.
A momentumos Kerpel-Fronius Gábor valahová Karácsony és Kálmán közé pozicionálja magát. Szerinte az ellenzéki győzelem Budapesten az első pillanatban szimbolikus értéke miatt lenne fontos, de később használni is lehetne a főpolgármesteri posztot, másképp, mint ahogy az alapvetően „problémamenedzser” szerepet vivő Tarlós István teszi. „Egy főpolgármester nem teheti meg, hogy néma marad a CEU- vagy az MTA-ügyben, hogy nem emel szót a hajléktalanok hatósági vegzálása ellen” – mondja a Momentum jelöltje. Kerpel-Fronius úgy véli, azért lenne ő Tarlós legjobb kihívója, mert a szokásos balliberális szavazótáboron túl a jobboldaliakat, a csalódott fideszeseket is meg tudja szólítani. „A Momentum az a párt, amely a ’98-as Fidesz polgári értékeit a leginkább képviseli, persze XXI. századi szemlélettel” – mondja.
Az elemzők többsége nehezen megjósolható kimenetelű Karácsony Gergely–Kálmán Olga-párharcot vár az elsőségért, Juhász Attila szerint azonban Kerpel-Fronius sem teljesen esélytelen, mivel „Karácsony Gergely és Kálmán Olga egymástól vehet el szavazatokat, azt pedig az EP-választás mutatta meg, hogy a Momentum mögött ütőképes szervezet van”. Egy másik forrásunk szerint viszont a Momentumnak kifejezetten hátrányos Kálmán Olga indulása, mivel egy kétosztatú versenyben Kerpel-Fronius Karácsony egyetlen kihívójaként, alternatívájaként jelenhetett volna meg.
Az előválasztás abból is megmutat majd valamit, hogy hosszabb távon mennyire irányadók az EP-választási eredmények az ellenzéki térfélen, mennyire stabil az ellenzéki szavazók pártkötődése. Juhász Attila szerint „Karácsony Gergelynek abban kell bíznia, hogy a pártpreferenciáknál most fontosabb lesz a jelöltek személye, mert az májusban kiderült, hogy az MSZP–Párbeszéd-logó önmagában nem fogja felrázni a szavazókat.”
