Ezentúl nem lesz kötelező a nyelvvizsga a diplomához

  • narancs.hu
  • 2022. december 8.

Belpol

Megszavazták a felsőoktatási törvény módosítását is.

Tegnap nemcsak az egészségüggyel kapcsolatban szavazott meg fontos változtatásokat az Országgyűlés, hanem elfogadták a felsőoktatási törvény módosítását is, amely többek között azt jelenti, hogy ezentúl a diplomák kiadásának nem lesz "központi" feltétele a B2-es nyelvvizsga.

A döntés szerint így ezentúl a diplomák kiadásának előfeltétele csupán a záróvizsga teljesítése lesz. Az Eduline emlékeztet, eddig jóval szigorúbb feltételeket kellett teljesíteni: csak az kaphatta meg ugyanis alapszakos diplomáját, aki a záróvizsgán átment, és legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát is szerzett.

Az egyetemek saját hatáskörben viszont dönthetnek arról, hogy a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését, emellett a törvény előírja azt is, hogy a felsőoktatási intézményeknek idegen szaknyelvi ismereteket kell oktatniuk.

A döntés nemcsak a jövő diplomázóinak ad könnyebbséget, ugyanis azok az hallgatók, akik 2021 augusztusa után államvizsgáztak, de nem szereztek nyelvvizsgát a nyelvvizsga hiánya miatt, most minden további nélkül átvehetik az oklevelüket. 

A másik fontos elem, hogy a törvényből kikarült az a passzus, amely jogot adott arra az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy egyoldalúan megszüntethették azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát, akik egy tárgyból ötször tettek javító és ismétlő javító vizsgát - sikertelenül. Ez azt jelenti, hogy a jövőben tanulmányi okok miatt gyakorlatilag egy hallgató sem bukhat ki az egyetemről, akkor sem, ha sokadszorra fut neki egy tárgy elvégzésének (például a legendásan nehéz analízisnek vagy akár a római jognak), de nem jár sikerrel - hangsúlyozza az Eduline. A hallgatói jogviszonyt így egyedül csak fegyelmi vagy anyagi okok miatt lehet elveszíteni.

A cikke felhívja a figyelmet arra is, hogy a felsőoktatással kapcsolatos fontos változtatásnak számít az úgynevezett mikrotanúsítványok bevezetése:  ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények ezentúl bármelyik tantárgy, kurzus, modul elvégzéséért kiállíthatnak ilyet, ezeket a tanúsítványokat pedig később a hallgatók használhatják arra, hogy igazolják egy-egy részterületen megszerzett képesítéseiket. 

Mindemellett a módosítás részeként egyetemi rangot adtak a budapesti Gábor Dénes Főiskola, amely ezentúl Gábor Dénes Egyetem néven működhet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.