Bűnös, büdös: a kormánypárti sajtó Budapest-képe

Szodomább a Gomorránál

Belpol

A pokol legmélyebb bugyrának hihetjük Budapestet a NER híradásai alapján, az előválasztást követően pedig a kormánypárti sajtó alighanem még szörnyűbb helynek látja majd a Karácsony Gergely vezette fővárost. Mi ebből az igazság?

Dizájnerdrogtól és kannásbortól őrjöngő zombik terrorizálják az Örs vezér terén és a Nyugati téren a járókelőket. A szemét és az ürülék hegyekben áll az utcákon, de így sem takarja el a padokon bujálkodó hajléktalanokat. A Blaha Lujza tér felújítása és a nagykörúti biciklisáv felfestése miatt az autósok napokat, sőt talán heteket töltenek a gigantikus dugókban, sokan végleg letehettek arról, hogy hazaérjenek. Budapest őrült iramban halad az összeomlás felé – és mit tesz ilyenkor Karácsony Gergely főpolgármester? Reggel fél tízkor még álmosan nyújtózkodik, és az első kávéját kortyolgatva hülyeségeket posztol a Facebookon.

Ez az apokaliptikus kép tárul elénk a kormányközeli sajtó vonatkozó anyagaiból. A Covid-járvány harmadik hullámának lecsengése óta a KESMA-médiabirodalom és a „közszolgálatinak” nevezett média óriási erőbedobással próbálja bizonyítani, hogy a főváros élhetetlenné vált, amiért kizárólag az ellenzéki főpolgármester és stábja a felelős.

Százezrekért hirdetik

A kampány a Facebookon is pörög. A közpénzből működtetett hirado.hu június 17. és szeptember 19. között félmillió forintnál többet költhetett csak arra, hogy Karácsony városvezetői alkalmatlanságát bizonyító cikkeket hirdessen a közösségi oldalon, és további százezrekből reklámozták a főpolgármester diplomájával és állítólag hiányzó nyelvvizsgájával foglalkozó cikkeket. A hirado.hu profilja három hónap alatt 30 hirdetésben foglalkozott a dugókkal, a város romló helyzetével – ebbe az is belefért, hogy egy 60–70 ezer forint közötti értékű hirdetésben az olvasóktól kértek fotókat a pusztuló Budapestről. Az Origo sem maradt ki a sorból, az említett három hónapban 25 fizetett hirdetésben taglalták az elborzasztó budapesti állapotokat, a reklámozott cikkek után pedig több mint 300 ezer forintot is fizethettek. Az Index terjedelmes riportsorozatban számolt be arról, hogy az Örs vezér terén, Kelenföldön, a Blaha Lujza téren és a Nyugatiban gyakorlatilag életveszélyes közlekedni a kéregetők és drogosok miatt. Cikkeiket nagyrészt olvasóik élménybeszámolóira alapozták – de legalább megkérdezték a kerületeket, a Fővárosi Önkormányzatot, a BKK-t és a rendőrséget is.

A kormánypárti média alapvetően három terület, a közbiztonság, a köztisztaság és a forgalomszervezés miatt bírálja Karácsony Gergely kabinetjét. A köztisztaság fenntartása részben a főváros, részben a kerületek feladata. Ám a káosz és a mocsok miatt Karácsony Gergelyt bíráló lapok a szelektív vakságot választották: úgy tesznek, mintha a felsorolt problémák nem léteztek volna már a Tarlós- vagy akár a Demszky-éra idején is. Másrészt figyelmen kívül hagyják a Covid-járvány bevételcsökkentő hatásait, és azt, hogy a kormány a pandémiára hivatkozva – valójában az önkormányzati választások eredménye miatti bosszúként – tízmilliárdokat vett el a fővárostól. Budapest tavaly 69 milliárd forintos kieséssel zárta az évet – ebből 35 milliárdot az iparűzési adó (hipa) megfelezése, 12 milliárdot a kormányzati döntéssel megemelt szolidaritási adó vitt el, az idén pedig 80 milliárdos veszteséget szenvedett el a főváros.

A városvezetés szorult helyzetét mutatja, hogy idén szeptember elején Budapest működtetését már folyószámlahitelből oldották meg, mivel a BKV a vártnál jóval kevesebb bevételt produkált a jegy- és bérleteladásokból. A kormányzati fojtófogást nem úszták meg a kerületek sem: búcsúzhattak a parkolási bevételektől, a gépjárműadótól és a hipa felétől is. Például Józsefváros 4,5 milliárdos fejlesztési és működési forrástól esett el a központi elvonások miatt, Terézváros 2 milliárdos hiánnyal kezdte az idei évet; Ferencváros tavaly 3 milliárd forintot – működési bevétele ötödét – veszíttette el, a XVIII. kerület pedig 6 milliárd forinttal lett szegényebb.

Az Orbán-kabinet ugyan dobott néhány milliárdos mentőövet az elvonásokat megszenvedő kerületeknek, ám kizárólag azoknak, amelyekben fideszes vagy a Fidesz által támogatott vezetés irányít. Gulyás Gergely kancellária­miniszter a politikai alapú segítségnyújtást nem is tagadta a 24.hu kérdésére: mint mondta, odaküldtek forrást, ahol Karácsony Gergely főpolgármester elvett fővárosi támogatásokat vagy jelentősen csökkentette azokat.

 
Ezt se véletlenül hívták Marx térnek
Fotó: Sióréti Gábor

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.