Interjú

„Ezt nem lehet annyiban hagyni”

Nagy Elek, a BKIK elnöke az új kata-törvényről

Belpol

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint a kata módosítása régóta időszerű volt, ám néhány ponton finomításra szorulna a szeptemberben hatályba lépő törvény. A reális alternatívát nyújtó egyéni vállalkozói átalányadózás egyszerűsítése a cél. Külön kellene foglalkozni a kulturális, tudományos szférában dolgozókkal.

Magyar Narancs: A BKIK a múlt héten ki­adott egy közleményt, amelyben egyrészt javaslatokat fogalmaztak meg a kata adónemből kiesők számára. Másrészt felszólították Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét, hogy mondjon le, mivel a kata módosításával kapcsolatban nem volt elnökségi felhatalmazása, a kormány felé mégis azt kommunikálta, hogy a változtatások egységes kamarai állásponton alapulnak. Ön mikor hallott először Parragh terveiről?

Nagy Elek: Fontos leszögeznem, hogy a kata átalakítását mi is nagyon régóta aktuálisnak tartjuk. Már két évvel ezelőtt is, amikor Parragh László kitalálta a 40 százalékos büntetőadót, azon az állásponton voltunk, hogy a kata a jelenlegi formájában nem azt a célt szolgálja, amiért annak idején, 2013-ban bevezették. Magyarországon a KSH adatai szerint mintegy 800 ezer vállalkozás van, ebből 450 ezer katás. Ami teljesen irreális és gazdasági szempontból nem egészséges. Ez azt az anomáliát hozta, hogy a főállású katások, amennyiben évi 12 millió forintot számláztak, 5 százalékos adó mellett jutottak jövedelemhez. Magyarországon csak a személyi jövedelem­adó 15 százalék, nem beszélve a többi járulékról, tehát a fent említett arány teljesen elrugaszkodott a valóságtól, és sajnos rengetegen arra használták a katát, hogy ezt az olcsó pénzkivételi lehetőséget kihasználják. Ezt a problémát kellett volna strukturálisan megoldani. Az országos kamarának, illetve Parragh Lászlónak az lett volna a feladata, hogy ezzel érdemben foglalkozzon az elmúlt tíz évben, mert ezek az állapotok nem most alakultak ki. Ami a korábban bevezetett büntetőadót illeti, nem hozta meg a várt eredményt, mert a közel 100 ezer katás vállalkozóból, aki több mint 3 milliót számlázott egy-egy cégnek, ahogyan a BKIK megjósolta, végül nem maradt 10 ezer katás vállalkozó sem, aki után ezt az összeget befizették a cégek. Ezek egyébként alapvetően az ügynöki hálózatokat működtető cégek voltak, amelyek nem tudtak kibújni a szabály alól.

MN: Az elfogadott és szeptembertől hatályba lépő kata-törvény nagyon sok vállalkozót zár ki ebből az adónemből. A BKIK számos javaslatot fogalmazott meg, hogyan kellene korrigálni a rekordgyorsasággal meghozott törvényt.

NE: Szakmai szempontból nagyon elszomorító, hogy Parragh László, az MKIK elnökségének tett ígérete ellenére, az MKIK berkein belül nem alakított ki olyan munkacsoportot, amely elemezte volna a katás vállalkozók helyzetét, mielőtt javaslatot tesz a kormánynak egy ilyen komoly átalakításra. Parragh László azt nyilatkozta, hogy ő minden számítást és szükséges elemzést letett a kormány elé az asztalra, ami megalapozta ezt a törvényt. Mi kértük ezeket a bizonyos adatokat, variációkat, de egyelőre nem kaptuk meg – félő, hogy meg sem születtek. Ezért is jutott el a BKIK elnöksége arra az álláspontra, hogy azt mondja Parragh Lászlónak, fontolja meg a lemondását, mert ebben a helyzetben ez lenne a legtisztességesebb lépés a részéről.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk