Egy életképes szülészeti gyakorlat elhalása

Fehér babák

  • Varga Domokos Péter
  • 2023. január 4.

Belpol

A nők közül sokan igényelnék, hogy a maguk választotta orvosnál szülhessenek az állami rendszerben is. Ez tavalyig csak féllegálisan lehetett így, a jövőben pedig már így sem mehet. Pedig Veszprémben egykor kitaláltak erre egy működő megoldást – ami aztán országosan sem akkor, sem most nem kellett.

Renáta februárra várja első gyermekét, és az alapvető bizalmi kapcsolat miatt szeretne orvost választani, „nem mindegy, hogy ki nyúl a testéhez”. A terhessége alatt a férjével együtt felkerestek egy budapesti magánklinikát is. Az intézet honlapján előzőleg már tájékozódtak, de a vizsgálatokat végző orvosnál is érdeklődtek, mennyibe kerülne náluk a szülés. A minimum 800 ezer forintos ár nem lepte meg, ami pluszigények, esetleges komplikációk esetén több százezerrel is tovább nőhet. Ha ugyanitt orvost is akarnának választani, az plusz 250 ezer forint lenne. Ekkora kiadást nem engedhetnek meg maguknak; Renáta tanítónő, a férje munkája bizonytalan, sokáig Angliában dolgozott, de amióta összeházasodtak, itthon vállal munkát. Marad hát a társadalombiztosítás keretein belül levezetett szülés, ami nagy valószínűséggel Veszprémben, a Csolnoky Ferenc Kórházban történik majd meg, hiszen mindketten a városban élnek.

Ha Renáta két évvel ezelőtt szült volna, akkor még fogadhatott volna orvost. Arról viszont egyáltalán nem hallott, hogy csaknem másfél évtizede éppen Veszprémben próbálták meg a szülés folyamatából kiiktatni a hálapénz rendszerét úgy, hogy megmaradjon az orvosválasztás lehetősége is.

Dilemma

A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban 2008 márciusa és 2009 márciusa között az országban egyedülálló gyakorlatot alkalmaztak: a szülő nő a kórházzal köthetett szerződést az orvosválasztásról, amelyben azt is szabályozták, hogy a választott orvossal külön, írásban kell megállapodni, és ebben a szerződésben meg kellett határozni az ellenszolgáltatásként fizetendő összeget is. Lapunknak erről Rácz Jenő beszélt, aki 2006-tól 2016-ig, nyugdíjazásáig töltötte be a veszprémi megyei kórház főigazgatói tisztét. Rácz Jenő ezt megelőzően, 2004-től két éven át egészségügyi miniszter volt, később, 2010 és 2013 között a Magyar Kórházszövetség elnöke.

A gyermekszülés körül keletkezett anomáliákat az egészségügyön belül is érzékelték – emlékeztetett Rácz Jenő. A szülészeteken az orvosválasztást kísérő paraszolvencia nagyon komoly szakmai problémákat is felvetett. Például, ha a terhes nő szülésre érkezett a kórházba, és a választott orvosa éppen nem volt szolgálatban, de megjelent levezetni a szülést, felmerült a kérdés, hogy milyen jogi formula alapján teheti meg ezt, kinek, milyen utasítást adhat, illetve ki, mire utasíthatja, azaz, ki felügyeli a munkáját. Például, ha a szülés egy olyan stádiumba érkezett, hogy császármetszést kellett elrendelni, akkor nem volt egyértelmű, hogy ki lehet a kompetens döntéshozó. De Rácz szerint azt sem lehetett elvárni, hogy a szülést levezető, fogadott orvos a szabadidejében, bármifajta díjazás nélkül végezzen munkát, viselje az orvosi tevékenység minden kockázatát. Az utólagos paraszolvencia ugyan ekkor még nem volt egyértelműen tiltott, de előzetesen juttatást, tarifát megállapítani már akkor is tilos volt. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy hallgatólagosan minden oldalról elfogadták a nem jogszerű hálapénzes, tarifás rendszert.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.