Fél vesével az anyagi ellehetetlenülés ellen - Viharsarki történet

Belpol

A kétegyházi házaspár már tudja, hogy bűncselekmény a veséjüket áruba bocsátani, mégsem látnak más kiutat szorongató anyagi helyzetükből. Tartozásaik és hiteleik összege hónapról hónapra nő, jelenleg 7,5 millió forint. November végén a szolgáltató kikapcsolta a gázt. Árverezhetik a házat, megszűnhet a víz- és villanyszolgáltatás is. Négy gyereket nevelnek.

Kétségbeesett és mint utóbb kiderült, törvényellenes hirdetést adott fel 2009 augusztusában Kálmán Tiborné a Békés Megyei Hírlap sms-rovatába: szorongató pénzügyi helyzetük miatt fél veséjét kínálta eladásra. (Mivel másfél évvel azután, hogy ez a cikk a nyomtatott sajtóban megjelent, újra megkerestük a házaspárt, akik most már nevük elhallgatását kérték, ezért az online változatban utólag nevüket fiktív névre írtuk át - a szerk.) Árat is megadott később a negyvenes, rokkantnyugdíjas aszszony: 10 ezer eurót kérne. Az ötlet, mint említette, egy tévében látott, feltehetően Thaiföldön forgatott riport nyomán született. Akciójához néhány nappal később az akkor még minimálbéren asztalosként dolgozó férje is csatlakozott.

Csak miután országos hír lett a hirdetésből, tudta meg a Békés megyei nagyközségben élő házaspár, hogy ajánlatuk törvénybe ütközik, mivel az emberi szervek pénzért árusítása bűncselekmény. Az egészségügyi törvény szerint az élő donoros transzplantáció csak közeli hozzátartozók, esetleg nagyon közeli barátok esetében végezhető el, mindenféle anyagi haszonszerzés kizárva. A házaspár tavaly nyáron nem tudott az újságíróknak válaszolni arra, hogy ha vevő akadna a veséjükre, ki és hol végezné el az orvosi beavatkozást. Magyarországon csak a klinikai központokban oldható ez meg, Békés megyéhez legközelebb Szegeden és Debrecenben találni ilyen egészségügyi centrumot.

Lefelé

Idén november végén jártunk a kétegyházi családnál, ahol, úgy tűnik, az elmúlt időszakban csak súlyosbodtak a gondok. Az alig fűtött ház gazdái azzal fogadtak, hogy a területileg illetékes gázszolgáltató levélben értesítette őket: a fennálló, közel 443 ezer forintos tartozás miatt november 30-ig leszerelik a gázórát. November utolsó előtti napján meg is jelentek az Égáz-Dégáz szakemberei. Kálmánéknak vegyes tüzelésű kazánjukhoz csak néhány napra elegendő faforgácsuk maradt. Hogy utána mi lesz, nem tudják. Tavaly télen még tudtak 10 mázsa fát venni, s akkor még a gáztartozásuk is a mostaninak csak a fele volt.

A lejtőn lefelé vezető történetük évekkel ezelőtt kezdődött, amikor lakhelyükön, Gyulán házépítésbe fogtak. A pénzzel megszorultak, ezért takarékossági okokból elköltöztek a békési fürdővárosból, mert azt remélték, hogy a hitellel megterhelt ingatlanuk eladásából több pénzt kapnak, mint amennyiért Kétegyházán egy újat vehetnek. Ez sikerült is, de az árkülönbözet miatt rögtön veszítettek több mint egymillió forintot, amit illetékként az Államkincstárnak kellett utalni. Közben az is kiderült, hogy az első ránézésre takaros kétegyházi ház szigetelése gyatra: a két gyerekszoba ablakai rosszul záródnak, télen a hideg átsüvít az egész ingatlanon, a gázóra pedig ilyenkor folyamatosan pörög.

Szorult anyagi helyzetükben 400 ezer forintos kölcsönt vettek föl havi 10 százalékos kamatra, majd szabad felhasználású és gyorskölcsönt vettek fel pénzintézetektől. A családi költségvetés mindezt nem bírta: a 18, 17, 11 és 7 éves gyerek ellátása érdekében rendre elmaradt a gáz-, a villany- és a vízdíjszámla, majd a házra felvett hitel, a szabad felhasználású és gyorshitel részleteinek a fizetése. Megpróbálták mindig a legsürgetőbb számlákat és hiteltörlesztéseket rendezni, de tartozásaik és havi rezsijük ekkorra már messze meghaladta a jövedelmüket.

2009 nyarán, az sms-hirdetés idején Kálmán Tibornak még volt állása. Igaz, minimálbérért, de asztalosként dolgozott. Később megszűnt a munkahelye. A kétegyházi házaspár novemberi találkozásunkkor elmondta, hogy a rokkantnyugdíjból, a munkanélküli-segélyből, a családi pótlékból és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásból havonta alig valamivel több mint 100 ezer forint jön össze a hattagú családnak. A férfi a múlt héten napi hatórás munkát talált, így a 27 ezer forintos munkanélküli-segély helyett talán 40-45 ezer forint is lesz januárra.

"Gyakorta már a hónap közepén alig van pénzünk, próbálok előre, nagy adagban főzni, de sokszor csak zsíros kenyér van, és a gyerekek húst alig látnak" - mondta Kálmán Tiborné. Ráadásul az idén nyáron veteményezni sem mert: attól tartott, hogy jön a végrehajtó, aki a ház elmaradt hiteltartozása miatt elárverezheti az ingatlant. Ezt azonban eddig megúszták.

Időt nyerni

Amikor Kálmánék veseeladási hirdetéséből tavaly augusztusban országos hír lett, az alig négyezer fős Békés megyei Kétegyháza polgármestere, Kalcsó Istvánné azt sem tudta, kikről van szó. Ez nem meglepő, hiszen egyrészt a család akkor nemrég költözött Kétegyházára, másrészt Kálmánék nem jártak az önkormányzathoz segélyért. A helyi polgármesteri hivatal egyik munkatársa azt mondta, mások sokadmagukkal többször is bejönnek akár azért is, hogy temetési koszorúra kérjenek segélyt.

Kálmánék összesítése szerint mintegy 2 milliós elmaradásuk van a gáz-, a villany- és az áramszámlákból, valamint a gyors- és szabad felhasználású hitelekből. A házon lévő hitel 5,5 millió forint, amit nem vagy alig tudnak fizetni. Ez utóbbiban, s más ügyekben - lakásfenntartási támogatás, rendkívüli segély - próbál a családnak segíteni a községháza. De ez a legjobb szándék mellett is csak aprópénz.

A családsegítő szolgálaton keresztül jelenleg is folyik adósságrendezési eljárás az ingatlan elmaradó hiteltörlesztése miatt. Ennek lényege, hogy állami forrásból a vállalt összeg 75 százalékát fedezik, míg a fennmaradó részt 18 hónapon belül az érintetteknek ki kell fizetniük. Ez azonban a tőkeösszeget nem érinti. De Kálmánék ezzel is időt nyernek, a hitelező pénzintézet addig sem árverezheti el a házat. (Egyébként is kérdés, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci apályban egy szegény viharsarki község nem túl előnyös ingatlanáért mennyit lehetne kapni egy árverésen.)

Gyermek, védelem

"Nem tudok más megoldást, nem látok más kiutat, mint hogy áruba bocsássuk a fél vesénket. Nem szervkereskedőknek, de bízom benne, hogy a mi és sok más ember kilátástalan helyzetére és a vesére várók nagy számára tekintettel egyedi engedélyhez kötve megváltoztatják az egészségügyi törvényt" - magyarázza kétségbeesetten a szerinte lehetséges kiutat Kálmán Tiborné. Ilyesfajta törvénymódosításra gyakorlatilag nincs semmi esély. A remélt 20 ezer euró valamivel kevesebb mint 6 millió forint lenne.

"Ha a villanyt és a vizet jönnek lekapcsolni, akkor csak a testemen át" - mondja határozottan az aszszony. Itt a tél és a hideg, de tüzelője alig van a kétegyházi családnak. A gyermekvédelmi törvény rendelkezése szerint gyereket anyagi okok miatt nem lehet kivenni a családból - de a fűtetlen és jéghideg ház fokozott veszélyhelyzet lehet. A családgondozó javaslatára Kálmánék rokonokhoz vagy a közeli Békéscsabára, a családok átmeneti otthonába kerülhetnek. Harmadik lehetőségként a négy gyerek átmenetileg helyettes szülőknél kaphat elhelyezést. Nem látni egyelőre a következő lépést.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.