Felcsút és környéke még mindig annyira csóró, hogy Orbán miniszterelnöki biztost nevezett ki a felvirágoztatására

  • Magyar Krisztián
  • 2018. június 9.

Belpol

A térségnek fejlődnie kell, Tiborczék volt albérlője pedig ezt is megoldja.

Úgy tűnik a Szent László- és a Váli-völgyhöz tartozó települések, így Felcsút sem fejlődik oly mértékben, ahogy azt Orbán Viktor szeretné, ugyanis a térség ismét kapott egy miniszterelnöki biztost. „A miniszterelnök Tessely Zoltánt 2018. május 18. napjától az Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá nevezte ki” – jelent meg a napokban a kormany.hu-n.

Tessely Zoltánnal – akit először 2015 decemberében nevezett ki Orbán Viktor a szülőfaluját övező környék fejlesztéseinek élére – még 2017-ben készítettünk interjút, ekkor próbáltuk tőle megtudni, mi is indokolta az első kinevezését, amikor országgyűlési képviselőként is Felcsút és környéke tartozik a választókerületéhez. A beszélgetés során ilyen és ehhez hasonló, egyenes és egyértelmű válaszokat is kaptunk Tesselytől:

A miniszterelnöki biztosi és az országgyűlési képviselői pozíció sokszor kiegészíti egymást: van úgy, hogy segíti is, olykor könnyebbé teszi a napi munkámat is. Van persze olyan, hogy nehezebb ezzel a pozícióval megbirkózni, hiszen mindenki ismeri a miniszterelnököt, nem egy egyszerű főnök, meg kell tudni felelni az elvárásainak.

Tessely (középen) fejleszt

Tessely (középen) fejleszt

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

–  Megbízatásomnak több kézzel fogható pólusa is van, és ha Etyek egy kicsit közelebb van Felcsúthoz, már rögtön lehet arra gondolni, hogy az a terület kivételesen fontos a miniszterelnöknek, és ezért tartja lényegesnek, hogy miniszterelnöki biztos felügyelje. De nem lehet, hogy Etyek és maga az Etyek név alatt összesűrűsödött tartalom a fontos? És nem lehet, hogy Martonvásár és a Martonvásárhoz köthető tartalom a fontos? Nem lehet, hogy az a fontos a miniszterelnöknek, ha 3,7 milliárd forint fejlesztési pénzt közvetlen nemzeti forrásból Etyek fejlesztésére biztosít a kormány, akkor az helyesen legyen elköltve? Nem lehet, hogy ez a feladat mint­egy pluszteherként nehezedik a vállamon, túl azon, hogy a körzetemben lévő, egytől egyig fontos 35 település országgyűlési képviselői teendőit ellássam?

Etyeken több lakossági fórumon is azt mondták a polgárok, hogy rendben, az mind jó ötlet, amiket bemutattunk nekik is, de mi lenne, ha előbb például az Alcsúti utca járdáját kátyúznánk ebből a pénzből. Igen ám, de ezt nemzeti forrásból, a magyar adófizetők összességének az áldozatából nem lenne helyes megtenni. Ott ebből a pénzből olyan fejlesztéseket érdemes megvalósítani, amelyek mindenki érdekét szolgálják, az odalátogató turistákét ugyanúgy, mint az ott élőkét.

Tény, hogy Fejér megye zászlajában az a kép van, amikor Szent István felajánlja az országot Szűz Mária oltalmába. Mi itt úgy tartjuk, hogy ennek a történetnek első kézzel fogható nyoma Bicske és Alcsútdoboz között van, ezt a területet egyébként Máriavölgynek is hívjuk évszázadok óta. Amikor a halálára készülő öreg király éppen Székesfehérvár felé haladt, akkor ez volt az a terület, ahol az előbb említett gondolat megfogant. Hazánk más kiemelt nevezetességei, értékei mellett ezt szerintem meg lehet mutatni az egész országnak, mert biztosan mások is kíváncsiak lehetnek erre. Már csak ezért is, mert azt, hogy Magyarország Mária országa, sokan tudják és nagyra tartják.

És hogy jó kezekben lesz a felcsúti környék, azt az is bizonyítja, hogy Tessely Zoltán korábban a Bicske melletti Csabdin Tiborczék albérlője volt, felesége pedig egy ideig tulajdonosa is volt egy Tiborcz-cégnek, amelyet a miniszterelnök veje, Tiborcz István vett át tőle.

„Nemzeti, sőt nemzetközi horizontja van” – Interjú Tessely Zoltánnal

Jó egy éve miniszterelnöki biztosa Felcsútnak. Tessely Zoltán most elmagyarázza, miért fontos Orbán Viktornak a Fejér megyei település környéke, és hogy ez miért nem gond. Magyar Narancs: Segítene egy kicsit tisztábban látni, és vázolná, hogy mi is az ön miniszterelnöki biztosi feladata? Tessely Zoltán: Miniszterelnök úr 2015 decemberében bízott meg ezzel a megtisztelő feladattal.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.