Félelem és reszketés rohasztotta az országot – És mi van most?

Belpol

Orbán ellen, az európai Magyarországért tüntettek országszerte és külföldön is Angela Merkel érkezése előtt egy nappal. A demonstráció a szokásos hangulatban zajlott, a tüntetők egy új magyar köztársaság alapjainak lerakását kívánták.

Angela Merkel érkezése előtt egy nappal országos, sőt határokon átívelő tiltakozást szerveztek Orbán Viktor és a Fidesz hatalma ellen, az európai Magyarországért. Vasárnap délután nemcsak Budapesten, a Kossuth téren zengett az „Orbán, takarodj!”, hanem demonstrálóktól volt hangos Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Kecskemét, Nagykanizsa, Siófok, Szeged, Székesfehérvár és Szolnok is. De Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Helsinkiben, Londonban és New Yorkban is kiálltak az épp nem itthon élő magyarok önmagukért, Magyarországért, azért, hogy érdemes legyen hazajönniük.

Kész mint felirat

Kész mint felirat

Fotó: Németh Dániel

A délután négy órára meghirdetett tüntetésen először csak szellősen, majd később egész rendesen megtelt a tér. A demonstrációt szervező 60ezren a MAGÁN nyugdíjukért és a Százezren az internetadó ellen csoportok azért hívták életre ezt az újabb eseményt, hogy a német kancellár budapesti érkezése előtt hangsúlyosan deklarálják, hogy „Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal” és „Magyarország nem kér Orbán maffiaállamából és antidemokratikus kormányzásából”.

A tüntetést egyfajta közös kiállásként szervezték az európai Magyarországért. A Gulyás Balázs konferálásával zajló demonstráció az elmúlt időszak arcpirító intézkedéseinek felemlegetésével – mint az útdíj, a tisztességes vagyonnyilatkozatok elmismásolása, a felcsúti kisvasút megépítése, vagy épp Rogán Antal a tüntetések szervezőivel kapcsolatos megnyilvánulásai – kezdődött. De a mai nap arra is alkalmas volt, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek arra, hogy 1946-ban ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot, amit aztán többször, több ízben ügyesen lebontottak – legutoljára épp Orbán Viktor.

Gulyás – mielőtt az első szónok a színpadra érkezett volna – naivan azt kérdezte, hogy Putyin érkezése előtt szintén nem sokkal vajon tükörbe tud-e nézni Orbán Viktor, az az Orbán Viktor, aki ’89-ben hazaküldte az oroszokat, ma meg gyakorlatilag az oroszok legvidámabb barakkját készül újjáépíteni.

Kész mint felszólaló

Kész mint felszólaló

Fotó: Németh Dániel

A tüntetés első beszédét Kész Zoltán – veszprémi független képviselőjelölt – azzal kezdte, hogy van remény, a Fidesz már a múlté, mert február 22-én egy olyan választás lesz Veszprémben, amely „véget vethet Magyarország megaláztatásának”. Kész azt kérdezte a jelenlévőktől, vajon ki fogja megmondani Orbán Viktornak, hogy vége? Mert szerinte Angela Merkel nem fogja elzavarni Orbánt, viszont Kovács Erika, Kis Tamás vagy épp Oláh Kálmán veszprémi vagy Veszprém környéki szavazó megüzenheti Magyarországnak, a magyar népnek, hogy van remény. A majdnem rövid kampánybeszédet tartó Kész azt mondta, hogy „engem ért a megtiszteltetés, hogy képviselhetem a változást”. A veszprémi jelölt több ízben utalt az őt és családját ért vádakra, támadásokra, de ezekkel kapcsolatban kijelentette, hogy nem fél és nem fog megfutamodni, mert most már tényleg elég volt. Sárga lapot akar mutatni a kormánynak, és szerinte közös erővel vissza kell küldeni a Fideszt az öltözőbe, mert egészen eddig a félelem és reszketés rohasztotta az országot.

Hammer Ferenc

Hammer Ferenc

Fotó: Németh Dániel

Készt Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke követte a színpadon, aki szerint Orbán nem véletlenül került hatalomra, hanem kihasználta a balliberális kormányok gyengeségét, és azt, hogy gyakorlatilag alig vannak demokratikus hagyományaink. Székely szerint az a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk, ki mond igazat, mert a kormány az állampolgárok adóforintjain azt kommunikálja, hogy minden rendben, eközben látványosan semmi sincs rendben. De az sincs rendben, hogy „mi mind hazudunk”, mert hazudunk, mikor nem kérünk számlát, mikor elhitetjük magunkkal, hogy majd a gyerekeinknek jobb lesz… „Ki kell ábrándítanom mindenkit: nem lesz jobb! Ettől a kormánytól semmi sem lesz jobb!”

Ezt követően Heller Ágnes kapott szót, akinek van már némi rutinja a tüntetésben, hiszen ’56-ban is ezen a téren tüntetett a demokráciáért. Ma azt mondta a Kossuth téren, hogy „aki itt van, mindenki egyet akar: normális Magyarországot”. Majd ismertette ennek feltételeit:

„Követeljük a sajtószabadságot, különös tekintettel a közmédia az államtól és minden párttól való függetlenségét.

Követeljük a tanszabadságot, az egyetemi autonómia visszaállítását, az iskolák decentralizálását, a tankönyvek szabad választását, a tanárok, szülők és diákok ítélőképességének tiszteletben tartását.

Követeljük a jogbiztonságot, különös tekintettel a magántulajdon védelmére.

Követeljük a törvény előtti egyenlőséget és a törvény elé kerülés egyenlőségét, hogy ne tegyen különbséget a rendőrség aközött, hogy kit gyanúsít sikkasztással vagy korrupcióval.

Követeljük a vallásszabadságot.

Követeljük a sztrájkjogok kiszélesítését.

Követeljük a munka törvénykönyvének újratárgyalását.

Követeljük minden kisebbség megbecsülését és integrálását, de semmiképpen sem az asszimilációjukat, különös tekintettel a roma lakosságra és a bevándorlókra.

Követelünk egy sokkal igazságosabb adópolitikát, meg hogy tegyenek meg minden intézkedést a szegénység örökölhetőségének megakadályozására.

Követeljük a fiatalság megbecsülését, azt, hogy az érettségi letétele mindenki számára újra elérhető legyen, a közismereti tárgyak visszaállítását, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítását, és egy tudás alapú társadalom kiépítését.

Valamint a mai nyugati, uniós értékek megbecsülését, és az ehhez való egyértelmű tartozást.”

Heller után Hammer Ferenc médiakutató, az Oktatói Hálózat tagja lépett színre, aki érdekes hangvételű beszédében mondta meg a tutit. A hatalomgyakorlás eszközeként használt ingyenmédiáról beszélt, majd érzékletes példával vázolta az RTL Klub és a magyar kormány játszmáját. Hogy nem azért kell változtatni a jelen helyzeten, hogy csak nekünk jobb legyen, hanem mindenkinek mindenki másért kell küzdenie, mert a közös jövőnket tékozolja el ez a rendszer. Hammer szerint ma minden demokratikus pártnak az a kérdése, hogy hogyan lehet megszabadulni ettől a szörnyűségtől. Ő pedig magyar állampolgárként azt követelte, hogy vegyék észre a politikusok, hogy a közhatalom gyakorlásának ára a szolgálat, ezért a demokratikus pártok ne valami dogma körül ugráljanak, ne a mérleg nyelvei legyenek, hanem dokumentáljanak, legyenek álnokok, körmönfontak, és az isten szerelmére, legyenek politikusok. „Dolgozzatok, dolgozzatok, dolgozzatok!” (Hétfőn kora délután újabb tüntetéssel üzennek majd a magyarok.)

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.