Fészkelődés a pártóvodában – Ifjú kereszténydemokraták az emberiség és a rezsim szolgálatában

szerző
Pálos Máté
publikálva
2018/5. (02. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ők adták a magyar politikának Rétvári Bencét, Hollik Istvánt és a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot vezető Azbej Tristant, és többek között miattuk csalódott a magyar konzervatív-keresztény jobboldalban Lukácsi Katalin. A Kereszténydemokrata Néppárt ifitagozata a kormányakarat érték­alapú végrehajtója.

„Rendkívül lelketlen csapat ez mára, a tagjai arra játszanak, hogy az aktuális vezetőknek hátországot biztosítanak, hogy azok így előrébb jussanak a politikában” – mondja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségről (IKSZ) a szervezetben egykor aktív volt budai tag. Az elmúlt években homogén lett a tagság, nem lüktet a közösségi élet, ehelyett inkább ugyanazt a keményvonalas pártpropagandát kell nyomni, mint a Fidelitasban, és aki elég lojális és ambiciózus, annak összejöhet egy pozíció az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi), ahol az IKSZ-et sokáig vezető Rétvári a miniszterhelyettes – jellemzi a helyzetet a szintén az IKSZ fővárosi szervezetében korábban dolgozó beszélgetőtársam. „Korábban is voltak jelei annak, hogy az IKSZ arra kell, hogy a Fidesz rá tudjon mutatni lelkes keresztény fiatalokra, ha épp ez az érdeke, de lehetett értelmes dolgokat is csinálni. Ám 2015-től más irányba ment a szervezet, azok maradtak a vezetésben, akiknek nem szokása az utasítások megkérdőjelezése.” Az érem másik oldaláról a budai IKSZ jelenlegi vezetői beszéltek magabiztosan a Pesti Srácoknak szeptemberben: az IKSZ az emberiségért tenni akaró lelkes keresztény fiatalok gyűjtőhelye („nemcsak lenni szeretnénk, hanem szeretnénk tenni is a nemzetünkért, a hazáért és az országunkért”), és aktív, erős, jó közösség („a keresztény fiatalok is jó fejek, jól néznek ki és szeretnek bulizni”).

Fegyverropogás

Az IKSZ a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) ifjúsági társszervezete. 2001-ben alapították, jelenleg egyesületi formában működik, a KDNP pártalapítványa, a Barankovics Alapítvány évi 5,6 millió forintos apanázsából. Alapszabályzata szerint „a teremtett világ és embertársaink iránti felelősségérzettől vezérelve, közösen” munkálkodnak a haza „és az egész emberiség” javáért, a „Gondviselés segítő erejébe vetett bizalommal”. Azokat a 16–35 év közötti értékmegőrző, konzervatív világszemléletet magukénak valló fiatalokat várják, akik közéleti szerepre készülnek. Feladatuk biztosítani a „kereszténydemokrácia eszmeiségének közéleti és kulturális téren történő hatékony jelenlétét és megújulását”. Ezen a tortán a keresztény közösségi élet a hab, Rétvári 2008-ban így nyilatkozott erről: „Őszintén szólva lazítani nem a KDNP-s párttársaimmal szoktam, hanem inkább az ifjúsági szervezetünkben, az IKSZ-ben. Nézzék csak meg a képeket, milyen csinos lányok járnak oda! Van dj-nk, szól a zene, néhányan még táncolnak is. Szóval nem vagyunk konzerv uborkák.”

Nacsa mikrofonvégen

Nacsa mikrofonvégen

Fotó: Mohai Balázs / MTI

Érdemes felidézni, mivel került az IKSZ az országos hírfolyamba tavaly. Például a Bemszobornál kiállt a nyílt társadalom, a multikulturalizmus ellen és az Európai Unió által „megtámadott” Lengyelország mellett. Hollik István KDNP-s képviselő – szintén volt IKSZ-elnök – után Nacsa Lőrinc jelenlegi elnök is beszédet mondott: „Ma nem hallatszik fegyverropogás, mégis sokban hasonló a helyzet, ma a politikai korrektség és a nyílt társadalom eszméjének katonái támadnak minket.” A szervezet biztatta a fiatalságot a Soros-ellenes konzultációban való részvételre is, továbbá közleményt adtak ki arról, hogy „Gyurcsány nemzetárulása folytatódik” (arra céloztak, hogy a DK fellépett a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túliak szavazati joga ellen). A főügyészségen jelentették fel azokat a „nagy többségében Soros György által finanszírozott”, „emberjogi fundamentalistákból álló, álcivil szervezeteket”, amelyek a civiltörvényt megtagadva nem regisztrálják magukat külföldről támogatott szervezetként. Az IKSZ közérdekű bejelentésének köszönhető, hogy még a választások előtt nyomozás indulhat ezekben az ügyekben.

De a jézusi úton járó ifjúsági politika nem merül ki a keresztényi emberszeretetből táplálkozó feljelentésekben. Nacsa Lőrinc önképéről és ambícióiról sokat elárul az, amikor az ifjú IKSZ-elnök az ELTE rektorának, Mezey Barnának írt nyílt levelet a gender studies tanszék elindítása miatt: „Hozzá tud méltó módon járulni a jövőhöz az ELTE, vagy kiszolgálja a gender- és meleglobbi nyomulását?” Mert utóbbi helyett „az egyetemet inkább újra a magyar jövő szolgálatába kellene állítani”. Az az IKSZ-közlemény pedig jószerivel tét nélküli ujjgyakorlatnak hat, mely szerint „bebizonyosodott, hogy Fekete-Győr András a meleglobbi embere”, hiszen a Momentum elnöke támogatja az azonos neműek házasságát. Az IKSZ-nek természetesen kiemelt célja, hogy „segítse a családközpontú gondolkodás kialakítását” – ezért emelte fel szavát az isztambuli egyezmény ratifikálása ellen is, mivel a dokumentum „látszólag a nőkkel szembeni erőszak ellen lép fel, de célja valójában a hagyományos családmodell lebontása”. Az IKSZ jött elő azzal az ötlettel is, hogy vonják vissza Soros György budapesti díszpolgári címét, mert méltatlanná vált rá. A nagy igyekezetben persze néha összezavarodnak, mint amikor Nacsa Lőrinc az ATV-ben egy Sorost méltató régi Fidesz-közleményt véletlenül az Amnesty Internationalnek tulajdonított. (Ha már háttérhatalmak és árnyéklobbik: egy a vezetésben fontos pozíciót betöltő IKSZ-tag korábban egy Soros Györgyről szóló nyilvános Facebook-vitában vetette fel, hogy „a szabadkőművesség a zsidókkal és a bolsevizmussal összeesküdve gyakorolja a világhatalmat”, ráadásul „ez a felfogás” valahogyan a „cionizmussal” és „a globalizációval” is összefügg. Felvetését utólag kiszerkesztette hozzászólásából.)

Az IKSZ működését ismerő beszélgetőtársaim elképzelhetetlennek tartják, hogy akár Nacsa, akár más IKSZ-tag bármit tehet a Fidesz–KDNP beleegyezése nélkül, de az is benne van a pakliban, hogy egyenesen felülről kapják az ötleteket. A kilépőknek épp az volt az egyik legnagyobb problémájuk a szervezet működésével, hogy még az elnökség sem látta át, hogyan születnek meg a szervezet nevében kiadott közlemények.

De vannak tényleges programok, összejövetelek is. Januárban a legaktívabb IKSZ-csapat, a XII. kerületi és az anyapárt közösen hívta meg Bayer Zsoltot előadni „az Y generáció értékrendjéről”, és vitaestet is rendeztek a politikai ifjúsági szervezetekről a Fidelitas, a Jobbik IT, a Societas és a Lehet Más a Jövő képviselőivel. A nyári IKSZ-táborba Kisvárdára mint­egy 170 fő ment el és cserélt eszmét a fiatalok szülőföldön való boldogulásáról, de tartottak „családpolitikai stratégiaalkotó estet” Fűrész Tündével, a bölcsődei rendszer átalakításáért felelős miniszteri biztossal. Nacsa Lőrinctől a szervezet egészének, a Budai IKSZ-től a fővárosi csoport tavalyi tevékenységéről kértünk tájékoztatást, de érdemi válasz nem érkezett. Nacsa azt állította, hogy a küldöttgyűléseken elhangzó éves összefoglalóik nem nyilvánosak, és a honlapjukra irányított minket.

Zsákutca pont iksz

A „családpolitikai stratégiaalkotást” az IKSZ tizenöt munkacsoportjából a családbarát munkacsoport szervezte. Elméletileg működik még drogprevenciós munkacsoport, amely „kiemelten fontosnak tartja, hogy minden lehetséges eszközzel fellépjen a kábítószerek rohamos terjedése ellen”; és egyházügyi is, amely „kiáll a keresztény értékekért”, hiszen a „21. század hajnalán 200 millió keresztény nem gyakorolhatja szabadon a hitét”, továbbá az „iszlamista és kommunista rezsimek fegyverrel és börtönnel, míg Nyugaton a politikai korrektség szorítja háttérbe a vallást”. Ezért indították el a keresztényüldözésnek szentelt híroldalt, de a projekt megrekedhetett, mert a legutolsó bejegyzés 2014-es. A gazdasági munkacsoport a bemutatkozó szöveg szerint „tisztában van vele”, hogy „a kormány intézkedéseivel egy hosszú távon fenntartható államot kíván építeni”, a jogi munkacsoportról pedig annyit lehet tudni, hogy áttanulmányozta az új alaptörvényt, és egy közleményben üdvözölte hatálybalépését. Hozzájuk fűződik még a kommunista utcanév elleni zsakutca.iksz.net is; ez a honlap utoljára 2012-ben volt aktív. Talán véletlen, hogy éppen 2012-ből származik a külügyi munkacsoport Facebook-oldalának utolsó bejegyzése is. A munkacsoportok konkrét tevékenységére vonatkozó kérdésünkre az IKSZ-elnök így válaszolt: „Szakmai és közösségszervező munkát végeznek, véleményeznek tövényjavaslatot”, ezen túl „beszélgetést vagy programot szerveznek a témáikban, illetve a tagságban belső, saját programokat is”, példa erre a „beszélgetés, fórum, társasjáték, színház, filmnézés”.

Az IKSZ Facebook-oldala viszont kifejezetten aktív – épp egy Fidesz-közlemény és a budai elnök Wass Albertet köszöntő szoborkoszorúzása gördül elém –, de a mintegy 5500 követő szerénynek mondható a politikai ifiszervezetek palettáján: a Fidelitasnak 13 ezer, a Jobbik IT-nek 124 ezer, a baloldali Societasnak 29 ezer követője van – csak az LMP ifjaira, a Lehet Más a Jövő ezret is alig meghaladó virtuális táborára vernek rá.

A hivatalos IKSZ-tagság létszámának kiderítése már nehezebb. A szervezetben hagyományosan a budai IKSZ-esek a legaktívabbak, a fővárosi elnökhelyettes, Birkás-Vailandics Franciska szerint Budapesten 200 tagjuk van. Az IKSZ országos taglétszámáról Nacsa Lőrinc azt állította a Narancsnak, hogy az egyesületi működés óta „folyamatosan emelkedik, 2010-ig nagyobb ütemben, utána kissé lassabban”, így ma „közel 1500 fiatal tagja van a szervezetnek”. Ennek ellentmond az, hogy a politikából hirtelen, családi krízisre hivatkozva távozó, majd Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes főtanácsadójává avanzsált Stágel Bence IKSZ-elnökké választásáról tudósító 2010. októberi Magyar Nemzet-cikk 2 ezer tagról ír, amiből 800 aktív. Nacsa további kérdésünkre úgy oldotta fel az ellentmondást, hogy Stágel valójában 800 tagról és „közel 2 ezer szimpatizánsról” beszélt, most viszont már 1500 tagjuk van, a szimpatizánsaik számát nem tartják nyilván, „de ők is sokan vannak”. Kérdésünkre, hogy állításait tudja-e igazolni, nem válaszolt, a Narancsról alkotott véleményét viszont előzékenyen a levele végére biggyesztette: „Szomorúan tapasztaljuk, hogy a szabad versenyes piacgazdaság egykor szebb napokat látott hetilapja nem az eladott példányszámokból származó bevételből, hanem Soros György pénzéből és érdekeiért dolgozik.” (Az anyapárt mindenesetre taglétszámcsökkenéssel küzd – a ’90-es évek végén még 25 ezer, 2015-ben a Blikknek adott tájékoztatás szerint már csak 8100 tagja volt.)

Egykori fővárosi IKSZ-esek arról számoltak be, hogy az utóbbi években fokozatosan elmaradozott az IKSZ-es közönség a rendezvényekről, és általában a keresztény fiatalok közügyek iránti érdeklődése is megcsappant. Ráadásul a taglétszám nem feltétlenül mutatja meg, hogy egy szervezet mennyire aktív, sőt, léteznek módszerek a taglétszám és a vidéki alapszervezetek gyors növelésére is, jegyezték meg. Minden településen, a fővárosban kerületenként alakítható alapszervezet, ha összejön 10 fő, de külön elnökségi engedéllyel ez lehet kevesebb is. Egy alapszervezet minden ötödik fő után delegálhat képviselőt a küldöttgyűlésre – a küldöttek szavazatai a kétévente esedékes elnökválasztásnál értékelődnek fel.

Cicaharc

Ez azért lényeges, mert a jelenlegi vezetőt, Nacsa Lőrincet úgy választotta meg a szervezet 2015-ben 25 szavazatos különbséggel, hogy a fővárosi IKSZ-vezetés túlnyomó többsége a másik jelölt, Csontos Sandra mellett kampányolt. Úgy tudjuk, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Hollik István Nacsát támogatta, az IKSZ-re nagy befolyással bíró és a fiatal KDNP-sek között népszerű Rétvári Bence pedig távol maradt a tisztújítástól. Az általam megkérdezett volt IKSZ-esek egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „mindenkinek egy­értelmű volt, kit látna szívesen az anyapárt, és Rétvári ebben a helyzetben nem állt ki Sandra mellett”. Nacsának 2014-ben már biztosan megvoltak a kapcsolatai az Emmi felé, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának jegyzőkönyve is bizonyítja, hogy Soltész államtitkárságán tanácsadóként dolgozott. Az IKSZ-ben az egyházügyi munkacsoportot irányította, vezető pozíciója nem volt, kevesen ismerték, szemben Csontossal, aki a közép-magyarországi IKSZ alelnökeként nemcsak benn volt a vezetésben, hanem tévészerepléseket is fel tudott mutatni. (Például ő beszélgetett Rónai Egonnal a Marx-szobor Corvinusról való eltávolítását célzó IKSZ-akcióról, aminek nem mellesleg Rétvári nyílt levele ágyazott meg.) Az elnökségért induló két jelölt volt IKSZ-esek elmondása alapján a szervezetet egyre jobban szétfeszítő megosztottságot jelenítette meg: volt az ismeretlen, közösség- és programszervezésben nem jeleskedő, ám fontos pozícióval és politikai kapcsolatokkal rendelkező Nacsa (aki tisztes családapa is), és volt az aktív közösségszervező, nagy kedvvel és hévvel nyilatkozó, az elnökválasztás előtt a nyilvánosságban is kampányoló Csontos. Aki egyébként olyanokat is megeresztett, hogy az IKSZ programja „egy fiatalosnak nevezett, két éve készült közhelygyűjtemény, amit mintha 70 évesek írtak volna”, de a magyar közéletet amiatt is kritizálta, hogy „ha egy nő akar valamit, rögtön rásütik, hogy karrierista” – különösen „egy olyan szervezetben, amelynek 15 év alatt nem volt egyetlen női vezetője sem”. Hogy volt-e reális esélye Csontos Sandrának az elnökségre abban a pártban, amelynek frakcióvezetője szerint egy nő önmegvalósításának legbiztosabb és legtermészetesebb útja az anyaság, innen nehéz megítélni – mint ahogyan arról sem érhető el nyilvános adat, hogy az elnökválasztás előtti hónapokban valóban megszaporodtak-e a vidéki alapszervezetek. Csontos közeléből olyan hangok is jöttek a szavazás után, hogy alapszabályt sértett a küldöttgyűlés, például a nyílt szavazás intézményével. De ezek a kifogások hamar elhaltak. Megjegyzendő, hogy Csontost G. Fodor Gábor közeli ismerőseként tartották nyilván, aminek még lesz jelentősége.

Mindenesetre a Csontost támogató klikkből többen eggyel hátrébb léptek a szervezetben, vagy egyenesen hátat is fordítottak annak, mások meg betagozódtak. Nacsa gesztust gyakorolt „az alulmaradt ellenállók” felé, többeknek pozíciót ajánlott a vezetőségben. Csontosnak is, de ő kilépett az IKSZ-ből. Nacsa akkor vágott vissza, amikor G. Fodor Gábor egy Heti Válasz-interjúban beleszállt a KDNP-be, amire az anyapárt helyett az IKSZ-vezető reagált „személyes érintettség okán”. Szerinte G. Fodor „befolyást akart szerezni az IKSZ vezetése felett is, és az irányításába is bele akart szólni”, és most „pusztán érzelmi jellegű motivációból és indulatból” nyilatkozik negatívan a KDNP-ről.

A volt IKSZ-esek szerint Nacsa alatt inaktívvá vált a közösség; a talán legfontosabb kezdeményezés, a még Rétvári által 2004-ben elindított közéleti előadás-sorozat (Morus Szent Tamás Kör) 2016 közepe óta gyakorlatilag hibernálódott. Egyik fő szervezője, Lukácsi Katalin tavaly áprilisban a CEU-ügy, illetve a Ferenc pápával szembeni kormányretorika miatt lépett ki az IKSZ-ből és a KDNP-ből. Az­óta mindössze egy jobbos sajtóvitáról számolt be a kör Facebook-oldala.

Nacsa Lőrincet 2017 áprilisában újra megválasztotta a 120 fős küldöttgyűlés. Felolvasták Orbán Viktor „elismerő és bátorító” szavait, Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke pedig a kampány feladatairól beszélt: „Ellenfeleink bármelyik oldalról elvtelenül és gátlástalanul képesek megtámadni az ország érdekeit és értékeit.” Nagyjából ezt mondta Nacsa is azon kérdésünkre, hogy szerinte mi az IKSZ legfontosabb feladata 2018-ban. Nos, az, hogy „a fontosabb rendezvényeink fenntartása mellett kellő lendülettel és sok munkával segítsük a Fidesz–KDNP-pártszövetség kampányát országszerte”, ugyanis „az ország megvédése és a határozott értékrend és identitás melletti kiállás alapvető érdeke a magyar nemzetnek”.

Piszlicsáré ügyek

Két IKSZ-közeli alapítvány került a hírekbe az utóbbi években. A Gyere Haza Alapítványt Azbej Tristan akkori IKSZ-alelnök indította el 2012-ben azzal a céllal, hogy hazacsábítsa a külföldön élő magyar fiatalokat – nem sok sikerrel. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2016-ban közölte, hogy mivel összesen 105 fiatalt sikerült hazacsábítani egyenként mintegy 900 ezer forint költséggel, az alapítvány tevékenységére épülő programot a kormány leállítja. Egy másik IKSZ-közeli alapítványról 2015-ben írt az Index. A főleg az Emmitől elnyert pénzekből működő Öko Urbana létrehozása szintén Azbej Tristanhoz kötődik, a természetvédelmet népszerűsítő szervezet pénzügyeit pedig Stágel Bence volt IKSZ-elnök és volt KDNP-s képviselő kezelte. Az alapítvány nem működött jogszerűen, és nem tudni, milyen jogcímen utalt számára az IKSZ több mint 300 ezer forintot. Stágel reakciója annyi volt, hogy „ez egy piszlicsáré ügy”. Azbej Tristan, aki öndefiníciója szerint „pacifista keresztes” és „kifinomult fradista állat”, tavaly vette át az Emmi keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságának vezetését Török Tamás exdiplomatától.

szerző
Pálos Máté
publikálva
2018/5. (02. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3
    Juliusz
    2018. február 18., 11:30
    "Ma a nyílt társadalom eszméjének katonái támadnak minket" (Nacsa). Erős átfedés van a nyílt társadalom eszméje és az emberi szabadságjogok ENSz egyezménye között. Meg is találta Szíjártó az ENSz-et.
  2. 2
    tiszapolgári
    2018. február 18., 09:52
    Fel, kereszténydemokrata ifjú sereg,
    Hajnal vezesse léptedet!
    Higgy terveidben, jó karodban bízz,
    Melletted testvér az IKSZ.

    Úgy indulunk, mint zúgó vihar,
    És úgy áradunk, mint a dal.
    Édes hazánkért, a cölibátusi pártért,
    A néppel tűzön-vízen át.

    Jöjj, ifjú társam, munkára fel!
    Rólunk a Harrach énekel.
    Nem gyűr le minket sem a tűz, se víz,
    Egységbe forraszt az IKSZ.
  3. 1
    rworse
    2018. február 18., 09:02
    Az ellelketlenedéssel párhuzamosan teljesen el is hülyültek.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra