FKGP - Belgrád rakpart: A güzü vége

  • - kr -
  • 2002. április 11.

Belpol

Szórványosan gyülekeznek Szeremley Huba borász székházában, többnyire újságírók, hogy részesei lehessenek az FKGP kimúlásának.

Torgyán dr. már fél héttől bent van, de az első emeletről csak a hír érkezik, hogy a húszszázalékos feldolgozottság elérésekor majd lefárad ő is. Az újságírók rátapadnak a kivetítőre, Torgyán kilenc százalék körül, a kisgazdák az állami támogatás megszerzéséért küzdenek (1 százalék). Jön G. Nagyné alelnök és Gyimóthy főtitkár, tandemben biztatják magukat: "Még semmi nincs lefutva, a bejutáshoz szükséges 280 ezer szavazat bennünk van." Azt mondják, nem izgulnak. Elterjed a pletyka, hogy G. Nagyné azt mondta: "Aggódom."

Pár őskisgazda maga elé révedve ül, az egyiket megszólítom, kezet fogunk, de kijelenti: "Magát nem ismerem", és elfordítja a fejét. Pedig kíváncsi lettem volna, mit csinálna ma Eckhardt Tibor vagy Gaál Gaszton.

Torgyán negyed tíz körül leüzen, tizenegykor sajtótájékoztatót tart. Minden tiszta sor: bukta, akkora, hogy még az évi apanázs is oda.

Az elnök még utoljára

jól megvárakoztatja a sajtót. Fentről szállingózik a második vonal. "A hangulat történelmi" - mondja Dorogi Zsolt, a Független Ifjúság fővárosi társelnöke. Szimpatikus ez a lojalitás, ami valójában azt jelenti, hogy megy fent az anyázás ezerrel, vádaskodnak, kiket vett meg lábon a Fidesz. Dr. Béres Béla alelnököt a zuhanyhíradó szerint a vécébe szorították, mert többen azzal gyanúsítják, hogy a Miniszterelnöki Hivataltól kapja a fizetését. Dorogi megújulásról beszél, új vezetéssel, fiatalokat is megszólító programmal, pozitív médiajelenléttel. Más pártokba való integrálódást az FKGP történelmi múltja miatt nem tud elképzelni, de a tizennégy éves kora óta kisgazdaszínekben politizáló fiatalember hisz a párt küldetésében. "Amit nem az elnök úr, hanem még Nagyatádi Szabó István jelölt ki", és ha szabadon lehet majd politizálni a pártban, a tagság meg is tud felelni neki. "Egy sikeres politikai pártnak nem kell több öt embernél: egy marketinges, egy píáros, egy gazdasági vezető és egy jogász, meg aki vezeti. A Fidesz is ezt csinálta, és itt a profizmusukra hívnám fel a figyelmet." Dorogi szerint nem reprezentálni kellett volna, hanem levinni a híreket, a pártot, vissza a faluba, mert az emberek így csak azt hallották a tévében, egyedül melyik két pártra érdemes voksolni. A kisgazdák megrekedni látszanak 0,7 százaléknál. Béres már nincs a vécében, a titkárságon nagyokat vihognak, a mellettem ülők megjegyzik, biztos most osztják a székházpénzt. Terítékre kerül az egyeseket gazdagító ukrán maffiapénz, az exkisgazdák megvásárlása.

A vesztesek

közül valaki félhangosan felteszi magának a kérdést: mennyi pénzért mondtam volna én is igent? Kiderül, voltak olyan körzetek, ahol összegyűlt a szükséges 750 kopogtatócédula, de valamiért mégsem jutott el a választási bizottsághoz. Az ajánlószelvények gyűjtésénél sok helyen azzal rúgták ki az FKGP-szimpatizánsok az aktivistát, hogy míg ott az Öreg, ne is számítsanak a támogatásukra. A romantikusabbja legszívesebben most jól megbüntetné a Fideszt, a realisták MIÉP-szövetségben gondolkodnak, övék lesz az utca és a tér. Legvégül a legmerészebből mégis kitör: "Ha én lennék az elnök, már rég lementem volna megköszönni a szavazatokat - széles mozdulatokkal meghajol -, és egyúttal átadtam volna az irányítást egy ideiglenes ügyvivő testületnek, míg meg nem választják az új országos vezetést. A mennybe mehetett volna!" Nincs idő kommentárra, végszóra elkezdődik a sajtótájékoztató. Torgyán elnök úr látszólag töretlen hittel hirdeti, hogy kisgazdapárt volt, van és lesz. Az mégis árulkodó, hogy élete legrövidebb beszédét tartja, amelynek lényege: a Fidesz egye meg, amit főzött. Egy kollegina a második fordulóval kapcsolatban a párt számára kedvező választási szövetségről faggatná. Torgyán doktoron látszik, hogy komolyan elgondolkodik: érdemes volt-e a magyar demokráciáért ennyit güzülnie.

Bogár Zsolt

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.