„Fogalmuk sincs, mi megy a világban” – Vekerdy Tamás keményen nekimegy Orbánék oktatáspolitikájának

  • - gera -
  • 2017. június 15.

Belpol

A neves pszichológusnak a Rákosi-rendszer jut eszébe a mostani történések kapcsán.

„Működő közoktatás nélkül nincs jövő” – mondta Vekerdy Tamás tegnap az ATV-ben. A gyerekpszichológus az Egyenes beszédben a jelentős felháborodást kiváltó Taigetosz-törvényről beszélt, és azt mondta, a legnagyobb tehetségek, Picasso, Stephen Hawking sem tudott egyből megtanulni olvasni: „Mi azt mondanánk, értelmi fogyatékos volt. Nem: csak zseni volt.”

Vekerdy egyébként úgy látja, az iskola nagyon rossz, mivel képtelen igazodni a világhoz, és folyamatosan azt az érzetet kelti a gyerekekben, hogy a világ unalmas, érthetetlen, szörnyű. Szerinte Mérei Ferencnek volt igaza, amikor azt mondta, „ahol untatnak, onnan menekülj!” Mire Méreinek felvetették, hogy „tanár úr, az élet nem kerti ünnepély”. De a híres pedagógus erre csak megismételte önmagát: „Ahol untatnak, onnan menekülj!”

Vekerdy nem fest túl optimista képet a mai oktatási rendszerről: úgy látja, az iskoláinkból eltűnt az öröm és az élmény. Szerinte ellenzékben eddig minden párt azt mondta, hogy az oktatásra kell a legtöbb pénzt költeni, de amikor kormányra kerülnek, elsőként a közoktatásból vonnak ki forrásokat. Pedig működő közoktatás nélkül nincs jövő.

„Kedves kolléga, ezt a tantervet ne tartsa be!”

Idén ősszel töltötte be nyolcvanadik évét az ország legnépszerűbb pszichológusa, aki mindig sokat ostorozta a magyar iskolarendszert, de az utóbbi évek oktatáspolitikai fejleményeit egyenesen katasztrofálisnak tartja. Magyar Narancs: A legfrissebb adatok szerint az egy tanulóra jutó ráfordításunk az alapképzéstől a diplomáig az OECD-átlag fele.

Vekerdy a kormány legújabb ötletéről is beszélt, miszerint 2019-től csak kötelező felvételivel lehetne bejutni a gimnáziumokba: „Mi az, hogy felvételi? Honnan vesszük azt, hogy a jó tanuló fog jól beválni az életben? Honnan vesszük azt, hogy a tehetséges gyerek jó tanuló lesz?”

A műsorban persze szóba került Parragh László mára már sokat idézett mondata, az iparkamara elnöke nemrég ugyanis arról beszélt, óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek gimnáziumokat bezárni. Ezzel kapcsolatban Vekerdy azt mondta, hogy „olyan emberek beszélnek, akiknek, úgy tűnik, fogalmuk sincs, mi megy a világban ma”.

Vekerdy Tamás

Vekerdy Tamás

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A mai oktatáspolitika kapcsán a pszichológusnak a történelem sötét korszakai jutnak eszébe: „Én nagyon öreg vagyok, átéltem a Rákosi-rendszert. A dolgok egy része – természetesen nem jön még a fekete autó, nem feszegetik a körmömet az Andrássy út 60.-ban; óriási különbség –, a centralizálás, az iskolák államosítása akkor is megtörtént.”

Hogy mi akkor a megoldás? Vekerdynek nincs kétsége afelől, hogy ezt a kormány a nemzet érdekében le kellene váltani. „Van, aki száján hordja hitét és hazáját. Van, aki a szívében. Az elsőnek egy szavát se hidd!” – zárta a beszélgetést a pszichológus.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.