„Fogalmuk sincs, mi megy a világban” – Vekerdy Tamás keményen nekimegy Orbánék oktatáspolitikájának

  • - gera -
  • 2017. június 15.

Belpol

A neves pszichológusnak a Rákosi-rendszer jut eszébe a mostani történések kapcsán.

„Működő közoktatás nélkül nincs jövő” – mondta Vekerdy Tamás tegnap az ATV-ben. A gyerekpszichológus az Egyenes beszédben a jelentős felháborodást kiváltó Taigetosz-törvényről beszélt, és azt mondta, a legnagyobb tehetségek, Picasso, Stephen Hawking sem tudott egyből megtanulni olvasni: „Mi azt mondanánk, értelmi fogyatékos volt. Nem: csak zseni volt.”

Vekerdy egyébként úgy látja, az iskola nagyon rossz, mivel képtelen igazodni a világhoz, és folyamatosan azt az érzetet kelti a gyerekekben, hogy a világ unalmas, érthetetlen, szörnyű. Szerinte Mérei Ferencnek volt igaza, amikor azt mondta, „ahol untatnak, onnan menekülj!” Mire Méreinek felvetették, hogy „tanár úr, az élet nem kerti ünnepély”. De a híres pedagógus erre csak megismételte önmagát: „Ahol untatnak, onnan menekülj!”

Vekerdy nem fest túl optimista képet a mai oktatási rendszerről: úgy látja, az iskoláinkból eltűnt az öröm és az élmény. Szerinte ellenzékben eddig minden párt azt mondta, hogy az oktatásra kell a legtöbb pénzt költeni, de amikor kormányra kerülnek, elsőként a közoktatásból vonnak ki forrásokat. Pedig működő közoktatás nélkül nincs jövő.

„Kedves kolléga, ezt a tantervet ne tartsa be!”

Idén ősszel töltötte be nyolcvanadik évét az ország legnépszerűbb pszichológusa, aki mindig sokat ostorozta a magyar iskolarendszert, de az utóbbi évek oktatáspolitikai fejleményeit egyenesen katasztrofálisnak tartja. Magyar Narancs: A legfrissebb adatok szerint az egy tanulóra jutó ráfordításunk az alapképzéstől a diplomáig az OECD-átlag fele.

Vekerdy a kormány legújabb ötletéről is beszélt, miszerint 2019-től csak kötelező felvételivel lehetne bejutni a gimnáziumokba: „Mi az, hogy felvételi? Honnan vesszük azt, hogy a jó tanuló fog jól beválni az életben? Honnan vesszük azt, hogy a tehetséges gyerek jó tanuló lesz?”

A műsorban persze szóba került Parragh László mára már sokat idézett mondata, az iparkamara elnöke nemrég ugyanis arról beszélt, óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek gimnáziumokat bezárni. Ezzel kapcsolatban Vekerdy azt mondta, hogy „olyan emberek beszélnek, akiknek, úgy tűnik, fogalmuk sincs, mi megy a világban ma”.

Vekerdy Tamás

Vekerdy Tamás

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A mai oktatáspolitika kapcsán a pszichológusnak a történelem sötét korszakai jutnak eszébe: „Én nagyon öreg vagyok, átéltem a Rákosi-rendszert. A dolgok egy része – természetesen nem jön még a fekete autó, nem feszegetik a körmömet az Andrássy út 60.-ban; óriási különbség –, a centralizálás, az iskolák államosítása akkor is megtörtént.”

Hogy mi akkor a megoldás? Vekerdynek nincs kétsége afelől, hogy ezt a kormány a nemzet érdekében le kellene váltani. „Van, aki száján hordja hitét és hazáját. Van, aki a szívében. Az elsőnek egy szavát se hidd!” – zárta a beszélgetést a pszichológus.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.