„Fogalmuk sincs, mi megy a világban” – Vekerdy Tamás keményen nekimegy Orbánék oktatáspolitikájának

  • - gera -
  • 2017. június 15.

Belpol

A neves pszichológusnak a Rákosi-rendszer jut eszébe a mostani történések kapcsán.

„Működő közoktatás nélkül nincs jövő” – mondta Vekerdy Tamás tegnap az ATV-ben. A gyerekpszichológus az Egyenes beszédben a jelentős felháborodást kiváltó Taigetosz-törvényről beszélt, és azt mondta, a legnagyobb tehetségek, Picasso, Stephen Hawking sem tudott egyből megtanulni olvasni: „Mi azt mondanánk, értelmi fogyatékos volt. Nem: csak zseni volt.”

Vekerdy egyébként úgy látja, az iskola nagyon rossz, mivel képtelen igazodni a világhoz, és folyamatosan azt az érzetet kelti a gyerekekben, hogy a világ unalmas, érthetetlen, szörnyű. Szerinte Mérei Ferencnek volt igaza, amikor azt mondta, „ahol untatnak, onnan menekülj!” Mire Méreinek felvetették, hogy „tanár úr, az élet nem kerti ünnepély”. De a híres pedagógus erre csak megismételte önmagát: „Ahol untatnak, onnan menekülj!”

Vekerdy nem fest túl optimista képet a mai oktatási rendszerről: úgy látja, az iskoláinkból eltűnt az öröm és az élmény. Szerinte ellenzékben eddig minden párt azt mondta, hogy az oktatásra kell a legtöbb pénzt költeni, de amikor kormányra kerülnek, elsőként a közoktatásból vonnak ki forrásokat. Pedig működő közoktatás nélkül nincs jövő.

„Kedves kolléga, ezt a tantervet ne tartsa be!”

Idén ősszel töltötte be nyolcvanadik évét az ország legnépszerűbb pszichológusa, aki mindig sokat ostorozta a magyar iskolarendszert, de az utóbbi évek oktatáspolitikai fejleményeit egyenesen katasztrofálisnak tartja. Magyar Narancs: A legfrissebb adatok szerint az egy tanulóra jutó ráfordításunk az alapképzéstől a diplomáig az OECD-átlag fele.

Vekerdy a kormány legújabb ötletéről is beszélt, miszerint 2019-től csak kötelező felvételivel lehetne bejutni a gimnáziumokba: „Mi az, hogy felvételi? Honnan vesszük azt, hogy a jó tanuló fog jól beválni az életben? Honnan vesszük azt, hogy a tehetséges gyerek jó tanuló lesz?”

A műsorban persze szóba került Parragh László mára már sokat idézett mondata, az iparkamara elnöke nemrég ugyanis arról beszélt, óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek gimnáziumokat bezárni. Ezzel kapcsolatban Vekerdy azt mondta, hogy „olyan emberek beszélnek, akiknek, úgy tűnik, fogalmuk sincs, mi megy a világban ma”.

Vekerdy Tamás

Vekerdy Tamás

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A mai oktatáspolitika kapcsán a pszichológusnak a történelem sötét korszakai jutnak eszébe: „Én nagyon öreg vagyok, átéltem a Rákosi-rendszert. A dolgok egy része – természetesen nem jön még a fekete autó, nem feszegetik a körmömet az Andrássy út 60.-ban; óriási különbség –, a centralizálás, az iskolák államosítása akkor is megtörtént.”

Hogy mi akkor a megoldás? Vekerdynek nincs kétsége afelől, hogy ezt a kormány a nemzet érdekében le kellene váltani. „Van, aki száján hordja hitét és hazáját. Van, aki a szívében. Az elsőnek egy szavát se hidd!” – zárta a beszélgetést a pszichológus.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?