„Fogalmuk sincs, mi megy a világban” – Vekerdy Tamás keményen nekimegy Orbánék oktatáspolitikájának

  • - gera -
  • 2017. június 15.

Belpol

A neves pszichológusnak a Rákosi-rendszer jut eszébe a mostani történések kapcsán.

„Működő közoktatás nélkül nincs jövő” – mondta Vekerdy Tamás tegnap az ATV-ben. A gyerekpszichológus az Egyenes beszédben a jelentős felháborodást kiváltó Taigetosz-törvényről beszélt, és azt mondta, a legnagyobb tehetségek, Picasso, Stephen Hawking sem tudott egyből megtanulni olvasni: „Mi azt mondanánk, értelmi fogyatékos volt. Nem: csak zseni volt.”

Vekerdy egyébként úgy látja, az iskola nagyon rossz, mivel képtelen igazodni a világhoz, és folyamatosan azt az érzetet kelti a gyerekekben, hogy a világ unalmas, érthetetlen, szörnyű. Szerinte Mérei Ferencnek volt igaza, amikor azt mondta, „ahol untatnak, onnan menekülj!” Mire Méreinek felvetették, hogy „tanár úr, az élet nem kerti ünnepély”. De a híres pedagógus erre csak megismételte önmagát: „Ahol untatnak, onnan menekülj!”

Vekerdy nem fest túl optimista képet a mai oktatási rendszerről: úgy látja, az iskoláinkból eltűnt az öröm és az élmény. Szerinte ellenzékben eddig minden párt azt mondta, hogy az oktatásra kell a legtöbb pénzt költeni, de amikor kormányra kerülnek, elsőként a közoktatásból vonnak ki forrásokat. Pedig működő közoktatás nélkül nincs jövő.

„Kedves kolléga, ezt a tantervet ne tartsa be!”

Idén ősszel töltötte be nyolcvanadik évét az ország legnépszerűbb pszichológusa, aki mindig sokat ostorozta a magyar iskolarendszert, de az utóbbi évek oktatáspolitikai fejleményeit egyenesen katasztrofálisnak tartja. Magyar Narancs: A legfrissebb adatok szerint az egy tanulóra jutó ráfordításunk az alapképzéstől a diplomáig az OECD-átlag fele.

Vekerdy a kormány legújabb ötletéről is beszélt, miszerint 2019-től csak kötelező felvételivel lehetne bejutni a gimnáziumokba: „Mi az, hogy felvételi? Honnan vesszük azt, hogy a jó tanuló fog jól beválni az életben? Honnan vesszük azt, hogy a tehetséges gyerek jó tanuló lesz?”

A műsorban persze szóba került Parragh László mára már sokat idézett mondata, az iparkamara elnöke nemrég ugyanis arról beszélt, óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek gimnáziumokat bezárni. Ezzel kapcsolatban Vekerdy azt mondta, hogy „olyan emberek beszélnek, akiknek, úgy tűnik, fogalmuk sincs, mi megy a világban ma”.

Vekerdy Tamás

Vekerdy Tamás

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A mai oktatáspolitika kapcsán a pszichológusnak a történelem sötét korszakai jutnak eszébe: „Én nagyon öreg vagyok, átéltem a Rákosi-rendszert. A dolgok egy része – természetesen nem jön még a fekete autó, nem feszegetik a körmömet az Andrássy út 60.-ban; óriási különbség –, a centralizálás, az iskolák államosítása akkor is megtörtént.”

Hogy mi akkor a megoldás? Vekerdynek nincs kétsége afelől, hogy ezt a kormány a nemzet érdekében le kellene váltani. „Van, aki száján hordja hitét és hazáját. Van, aki a szívében. Az elsőnek egy szavát se hidd!” – zárta a beszélgetést a pszichológus.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.